LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Amikor így, késő esti órákban visszaidézik, hogy mi történt a múltban, mindig az jut eszembe, hogy vajon mi fog történni a múltban, mert mindig újabb és újabb elemeket és értelmezéseket, elemzéseket hallgatok.
Egyrészt, kedves Keller képviselőtársam, pontosan tetszett fogalmazni: '95-ben tetszettek egy új vágányra tenni a magyar gazdaságot. (Keller László: Jó vágányra!) Kilenc hónap telt el bizonytalanságban. Kétharmados többségük volt, mégsem voltak képesek arra, hogy a kétharmados többségükkel jól élve, valóban biztonságot teremtsenek az országnak. Tessék azért odafigyelni testvérpártjának képviselőjére, Bauer Tamás képviselő úrra, aki ebben a részben azért nagyon pontosan megfogalmazta azt, hogy bizony, abban az időszakban sem sikerült sem az egészségbiztosítási alapot, sem a társadalombiztosítási alapot rendbe tenni, ha úgy teszik. Ennyit azért a tényekhez.
Hogy kinek van rossz lelkiismerete? Én úgy gondolom, hogy azért nem véletlen, hogy állandóan, akár a Bokros-csomagot tetszenek magyarázni, állandóan mindig mindenről ugyanaz jut eszükbe. Nagyon jó lenne, ha inkább arról gondolkodnánk közösen, hogy a következő esztendőkben mi fog történni, de azt mi itt, ezen az oldalon megtesszük és meg is fogjuk tenni, és ez a jövő. Erre azt lehet mondani, hogy már a jövő sem a régi.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
