TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi gazdálkodásának önök előtt lévő dokumentuma, csakúgy, mint a központi költségvetésről szóló, hűen tükrözi a 2000. évi gazdasági folyamatok hatásait. Az alapok tervezett 42,3 milliárd forint összegű hiánya helyett a tényleges deficit 81,4 milliárd forintban realizálódott. Ennek fő okai a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszertámogatások és a kiegészítő nyugdíjemelésre fordított állami kiadások jelentős növekedése.
Az, hogy az állami adóhatóság átvette a járulékbeszedést, egyértelmű pozitív hatásokkal járt. A társadalombiztosítási kötelezettség teljesítése egyszerűbbé vált, a fizetési fegyelem javult, a tartozások beszedésének hatékonysága nőtt, a folyószámla-nyilvántartás rendezettebbé vált.
Elsőként tekintsük át a 2000. évi makrogazdasági folyamatokat s ezek hatását a társadalombiztosítási költségvetés előirányzatainak teljesítésére!
A 2000. évben a makrogazdasági környezet kedvezően hatott a bruttó hazai termék növekedésére, amely az előző évhez képest 5,2 százalékos volt. Ez többek között a keresetek növekedésének szolgált forrásául, amely a társadalombiztosítási járulékbevételek teljesítése szempontjából meghatározó szerepet tölt be. A keresetek 1999. évhez viszonyított növekedése 14,6 százalék volt. A bruttó átlagkereset növekedése 13,5 százalék, a nettó átlagkeresetek növekedése pedig 11,4 százalék volt.
A fogyasztói árindex alakulása is jelentősen befolyásolta a költségvetés végrehajtásának feltételrendszerét. A bázisévhez viszonyítottan 2000-ben az inflációs mutató 9,8 százalék volt, és a foglalkoztatottak száma mintegy 1 százalékkal növekedett. A társadalombiztosítási járulék mértékében az 1999. évhez képest nem következett be változás. A munkáltatói járulék mértéke 33 százalék maradt, azon belül a nyugdíj-biztosítási járulék 22 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék volt. A biztosítotti egyéni járulék mértéke 11 százalék maradt, ami összetétele szerint 8 százalék nyugdíjjárulék és 3 százalék egészségbiztosítási járulék. A magánnyugdíj-pénztári tagok a nyugdíj-biztosítási ellátások fedezetéhez változatlanul 2 százalékkal járultak hozzá. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 3900 forint/hó/fő volt. A járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összegének felső határa változott, az egy napra jutó érték 5080 forintról 5520 forintra módosult.
A kedvező folyamatok ellenére a kiadási oldalon jelentkező többletigényekre tekintettel az alapok hiánya a tervezettet meghaladta. Ez azonban az alapok finanszírozásában nem jelentett semmiféle fennakadást, hiszen a KESZ-hitel igénybevétele biztosította az ellátások szükséges fedezetét.
Hölgyeim és Uraim! Tekintsük át a 2000. évnek a társadalombiztosítási alapoknál jelentkező pozitív lépéseit! A korábbi években rendkívül sok problémát okozott a két alap közötti járulékmegosztás gyakorlata. E probléma a 2000. évtől rendeződött, mivel ez időponttól a járulékbevételek beszedése, nyilvántartása és ellenőrzése külön számlán történt. Így külön számlára került a Nyugdíj-biztosítási Alapot és külön számlára az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékbevétel, illetve az egészségügyi hozzájárulás és a táppénzhozzájárulás-befizetés. A tavalyi év más szempontból is pozitívan zárult. Először került arra sor, hogy a zárszámadás adatait az analitikus és főkönyvi könyvelés adatai alapján az intézményi költségvetési beszámolóval egyezően mutatták be. Az adatok egyezőségét független auditor és az Állami Számvevőszék is a helyszínen ellenőrizte, és a korábbi évektől eltérően az auditor külön korlátozás nélkül záradékolta.
A korábbi évekkel egyezően a társadalombiztosítási alapok hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban kerül sor. A 81,4 milliárd forint összegű hiányból 80,1 milliárd forint közvetlen rendezési kötelezettségnek kell eleget tenni. Az Egészségbiztosítási Alapnál az 1998. évi 159,2 millió forint költségvetési tartalék igénybevétele, illetve az 1999. évi hiány rendezése során keletkezett túlfinanszírozás csökkenti a hiány összegét. A Nyugdíj-biztosítási Alapnál az alap költségvetési tartaléka terhére visszautalt 1 milliárd 125,9 millió forint erejéig nem áll fenn a rendezési kötelezettség. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai közül a természetbeni ellátásoknál az eredeti előirányzathoz képest a gyógyító-megelőző ellátás előirányzata 14,9 milliárd forinttal, a gyógyszertámogatás 17 milliárd forinttal emelkedett meg.
(20.10)
A túllépés nyomán a gyógyító-megelőző ellátás módosított előirányzatát 373,7 milliárd forintban, a gyógyszertámogatás módosított előirányzatát 152 milliárd forintban határoztuk meg. A kormány a törvényi felhatalmazás alapján év végén 2,5 milliárd forintot csoportosított át a gyógyító-megelőző ellátás javára abból az összegből, amely megmaradt a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz-támogatás előirányzataiból. Az előbbiek figyelembevételével a gyógyító-megelőző ellátás tényleges kiadása 376,1 milliárd forint, a gyógyszertámogatás teljesülése 150,8 milliárd forint, a gyógyászati segédeszköz-támogatás kiadása 22,7 milliárd forint volt. Ez utóbbi az eredeti előirányzat alatt teljesült, mintegy 1,2 milliárd forinttal. A 2000. évi 150,7 milliárd forintos gyógyszer-támogatási kiadás 8 százalékkal haladta meg a bázisév tényadatát, amely infláció alatti növekedést jelent. A kiadásnövekedési ütem csökkenését vitathatatlanul a gyógyszeráremelés halasztása és az árak évközi befagyasztása eredményezte.
A nyugellátási kiadások 128,7 milliárd forintos teljesülése elsősorban a kiegészítő nyugdíjemelés miatt lépte túl az előirányzott összeget. A Nyugdíj-biztosítási Alap kiadási főösszegének előirányzatát a törvény 992,4 milliárd forintban határozta meg, a teljesítés 1021,2 milliárd forint volt. A nyugellátások céljára fordított kiadások 995,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előirányzatot 2,6 százalékkal haladta meg. Az előirányzat túllépését az évközi második nyugdíjemelés okozta.
Nyugdíjemelésre két alkalommal került sor. A 2000. január 1-jei időponttól végrehajtott emelés mértéke a 8,7 százalékos nettó keresetemelkedés és a 6,3 százalékos fogyasztóiár-növekedés feltételezése alapján 8 százalék volt. Mivel a nyugdíjemelés mértékét meghatározó makrogazdasági paraméterek értéke meghaladta a tervezésnél figyelembe vettet, ezért év közben további kiegészítő nyugdíjemelésre került sor. A kormány az eddigiek gyakorlatától eltérően a nyugdíjak reálértékvesztésének kompenzálására kamatot is biztosított január-november hónapra, aminek mértéke 0,4 százalék volt, így a 2000. évben 11,2 százalékos mértékű nyugdíjemelés valósult meg. A 2000. évi fogyasztóiár-növekedést figyelembe véve a nyugdíjak reálértéke az elmúlt évben 1 százalékot meghaladóan nőtt.
Tisztelt Országgyűlés! Szólni kell a társadalombiztosítási alapok kintlévőségének alakulásáról is, amelynek nagysága az 1999. év végére elérte a 180 milliárd forintot. Ez az összeg tavaly év végére 150 milliárd forintra csökkent. A hátralékállomány csökkenése mindenképpen pozitívan értékelhető. A 30 milliárd forintos csökkenés alapvetően az APEH behajtási tevékenységének eredményességére, illetve a folyószámla-állomány rendezésére, ezen belül a behajthatatlan követelések törlésére vezethető vissza.
Az Állami Számvevőszékkel az elmúlt évek során kialakult gyakorlattal megegyezően a zárszámadás elkészítésekor folyamatosan egyeztettünk. A számvevőszéki jelentés, illetve a zárszámadás véglegesítésekor döntően figyelembe vettük az észrevételeket. Ilyen például a Nyugdíj-biztosítási Alap előző évi bevételi többletének mint az alap költségvetési tartalékának kiadási forrásként történő megjelölése a normaszövegben; az ÁPV Rt. vagyonértékesítési kötelezettsége határidejének meghosszabbítása; illetve a vagyonkimutatásra vonatkozó jogharmonizáció megteremtése az államháztartási törvény és a pénzügyi alapokra vonatkozó törvény esetében. Természetesen a jövőben is számítunk az Állami Számvevőszék magas színvonalú szakmai munkájára, és törekszünk javaslataik hasznosítására.
Tisztelt Ház! Itt szeretném felhívni a figyelmüket azokra a legfontosabb törvénymódosítási javaslatokra is, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokkal, jogosultságokkal, az igazgatási feladatokkal függnek össze, és így szerepelnek a zárszámadási törvényjavaslatban. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosításának elfogadása esetén megszűnik a pályakezdők kötelező belépése a magánnyugdíj-pénztári rendszerbe. A kormány álláspontja szerint a jelenleg hatályos kötelező beléptetés indokolatlan korlátozás, amely megakadályozza a fiatalokat a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjrendszerek közötti szabad választásban. Azon pályakezdők, akik saját jövőjükre nézve az egyéni gondoskodást kedvezőbbnek tartják, továbbra is dönthetnek amellett, hogy nyugdíjjárulékuk egy részét valamelyik magánnyugdíjpénztárba fizetik be.
Többen felvetették a nyugdíjas fogyasztói árindex figyelembevételét a nyugdíjak kiszámításánál, nem gondolva arra, hogy ez negatívan is érintheti a nyugdíjasokat. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával azonban lehetővé válik a nyugdíjas fogyasztói árindex figyelembevétele a kiegészítő nyugdíjemelés esetében, ha az magasabb a várható fogyasztói árindexnél.
A kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása pedig módot ad arra, hogy az országos egészségügyi pénztár egyszeri kamatmentes finanszírozási előleget nyújtson a gyógyszertárak részére a lakosság biztonságos egészségügyi ellátása érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a járulékbeszedésnek az állami adóhatóság által történő átvétele egyértelmű pozitív hatásokkal járt. A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése egyszerűbb lett, a tartozások beszedésének hatékonysága nőtt, a fizetési fegyelem javult, továbbá a folyószámla-nyilvántartás rendezettebbé vált.
Tisztelettel kérem az Országgyűlést, a törvényjavaslatot vitassa meg, és azt követően azt támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
