BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden a Farkas képviselő úr által elmondottakra kívánok reagálni. Szeretném felhívni a figyelmét a foglalkoztatási törvénynek arra a szakaszára, amely együttműködési kötelezettséget ír elő mindazok számára, akik munkanélküli-nyilvántartásba kerültek. Ennek az együttműködési kötelezettségnek a mikéntjét, a formáját, hogy ezt hányszor, milyen formában kell a munkanélkülinek igazolnia, hogy megkereste, felkereste az ajánlott munkahelyet, hogy ezt hogyan igazolja, milyen papíron, milyen pecséttel és a többi, azt gondolom, ezt nem törvényi szinten, hanem a gazdasági miniszter által, rendeleti formában lehet és kell szabályozni.
A bírság összegének csökkentésével egyáltalán nem értünk egyet, sőt felhívom a figyelmét arra, hogy a foglalkoztatási bizottságban a szocialista képviselőtársai sem értettek egyet ezzel a javaslattal. Megítélésem szerint az önök által javasolt csökkentés indokolatlanul puhítaná azt a szigort, amellyel itt az elhangzott vita során gyakorlatilag majdnem minden hozzászóló képviselő egyetértett. Nem hiszem, hogy az emberi élet, egy csonkolt láb, vagy egy kar elvesztése forintban kifejezhető, de ha meg lehet ezt előzni, akkor előzzük meg, és ha meg kell büntetni, akkor büntessük meg mindazokat, akik megszegik azokat a szabályokat, amelyek a munkavállalók testi épségét vannak hivatva védeni.
Nem tartom megfelelő indoknak azt, amit ön elmondott, mert nem adható meg a munkavédelmi felügyelőnek az a lehetőség, hogy kétszeresen is mérlegeljen, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) telephelyenként büntet-e, avagy sem, kiszabja-e a 10 milliót, avagy sem. Ezért nem értek egyet az ön által javasoltakkal.
(21.40)
