CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság múlt heti ülésén 12 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta az általános vitára való ajánlást.
(12.00)
Ugyanakkor jelezni kívánom, hogy a bizottság külön döntött az Állami Számvevőszék jelentéséről és az Állami Számvevőszék jelentését egyhangúlag fogadta el. Ezzel jelezte is a bizottság, hogy a zárszámadási törvényjavaslat meglehetősen aggályos, az ellenzéki képviselők számos kritikát fogalmaztak meg, ugyanakkor az ÁSZ jelentését korrektnek, szakszerűnek és a törvény tárgyalásához nagy segítséget nyújtónak tartottuk.
A bizottsági vitában is megfogalmazódott, hogy az a gyakorlat, hogy a zárszámadás lényegében bújtatott pótköltségvetés, hogy a zárszámadási törvényben oda nem illő törvénymódosítások szerepelnek, hogy utólag próbálja törvényessé tenni a kormány saját törvénytelen intézkedéseit, jogállamban, demokráciában elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan az a kormányzati magatartás, hogy nem alkalmazkodik a törvényekhez, jogszabályokhoz, hanem ha útjában állnak, felrúgja azokat, és utólag igyekszik legalizálni ez irányú lépéseit. Úgy gondoljuk, a kormánynak le kell vonnia azokat a következtetéseket, amelyek az ÁSZ-jelentés kritikájában megfogalmazódtak.
A zárszámadási törvény és indoklási adatai szerint az oktatás, kutatás államháztartási támogatása 2000-ben 8,3 százalékos volt, a számított infláció 9,8. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1,5 százalékkal csökkent az oktatásra, kutatásra fordított költségvetési források értéke. Ezt jelenti a Fidesz-kormány számára az, hogy ez az ágazat stratégiai ágazat. Mind a közoktatás, mind a felsőoktatás anyagi helyzete tehát romlott 2000-ben. Ezt, azt gondolom, a kormánypárti képviselők is kénytelenek elismerni a számok alapján.
Nézzük konkrétan a számokat a közoktatásban! 9,8 százalékos hivatalos infláció mellett 8,3 százalékos bérnövekedés, az egyenlő 1,5 százalékos reálbércsökkenéssel. Magyarul, szemfényvesztéssel, hazugsággal próbálta fedezni mind a pedagógusok, mind a társadalom felé a kormányzat azt, hogy csökkent a bérük értéke. Eltörölte a kormány a kötelező taneszközjegyzék beszerzésének kötelezettségét, így az amúgy is lepusztult infrastruktúra, taneszközök, felszerelések romlása, hiánya tovább tart. Csökkent a pedagógusok továbbképzésére használható költségvetési forrás. Hiába nőttek az állami oktatási normatívák, ha az önkormányzatok forrásai eközben szűkültek, vagyis egyre nagyobb teher hárul a települési önkormányzatokra az oktatás finanszírozásában. Ez természetesen forrásokat von el olyan területekről, mint a szociális ellátás, közterület-rendezés, könyvtárfejlesztés, nem sorolom.
A Fidesz szerint folyamatában kell nézni a dolgokat, tehát 1999-et és 2001-et is kell nézni. Én is át fogom nézni még egyszer a több kötetet, de a KSH kimutatása szerint a GDP-arányos finanszírozás '98-tól lényegében csökkent. Hiába említett most Révész Máriusz egy másik adatot, a KSH-kimutatás bizony azt mutatja, hogy az oktatás finanszírozása az elmúlt három esztendőben az eddigi GDP-részesedéshez képest csökkent. 2001-ben azt mondta a kormány, hogy 20 plusz 8,75 százalékos béremelést kapnak a pedagógusok. Ez valójában 13,75 százalék a 10 százalékos információ mellett, a 10 százalékos kötelezőóraszám-emelés mellett, és csak az alapbérre vonatkozóan. A tények tehát azt igazolják, hogy a kormány egyre gátlástalanabbul beszél mellé és vezeti félre a társadalmat, a pedagógusokat a közoktatás ügyében.
Hasonló a helyzet a felsőoktatásban. Az integráció költségeit, az intézményátszervezések költségeit, amely nagyjából a képzési és fenntartási támogatási normatívák 10 százalékát jelentette, a kormány nem adta oda az intézményeknek, nekik kellett ezt kigazdálkodni. 6 százalékos volt a dologi kiadások növekedése, miközben majdnem 10 százalékos az infláció és 4 százalékos a hallgatói létszám emelkedése. Három éve változatlan a hallgatói 70 ezer forintos normatíva, lényegében nem változott a tankönyvtámogatás sem, összességében 2 százalékkal nőtt a hallgatói támogatás, 10 százalékos inflációval szemben. Vagyis a Fidesz-kormány oly mértékben érzékeny a fiatalokra, hogy csaknem 8 százalékos értékvesztés következett be a hallgatói támogatásokban.
Úgy gondoljuk, hogy azt a gyakorlatot, hogy a kormány mást beszél (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nincs tandíj!) és mást csinál (Az elnök csenget.), meg kell szüntetni. A tények azt mutatják, hogy egész más történik a gyakorlatban, mint amit a kormány a sajtóban mond.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
