IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság együttes vitában tárgyalta a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót és az Állami Számvevőszék erről készített jelentését.
Mind a Pénzügyminisztérium, mind az Állami Számvevőszék előadója részletes kiemeléseket tett a bizottságunk profiljának megfelelően. Külön kiemelésre kerültek a zárszámadás új elemei, elsősorban azok a tételek, amelyek a kedvező gazdálkodási eredményekből létrejött többletbevételeket javasolják felosztásra a 2001. és a 2002. évi költségvetési törvény módosításával.
A zárszámadási törvényjavaslat tartalmazza a másik nagyobb volumenű törvénymódosítást, az államháztartási törvény módosítását. Az államháztartási törvény módosítása tartalmazza azokat az automatizmusokat is, melyek az államadósság jelentős csökkenéséből adódnak.
Régi mulasztást pótolt a kormányzat a területi és fővárosi államháztartási hivatalok létrehozásával. A Pénzügyminisztérium előadója kiemelte még a nyugdíjak további emelését, mely így 15,2 százalékra módosul, valamint a gyógyszer-támogatási kassza további növelését.
Az Állami Számvevőszék előadója megjegyezte, hogy a kezdetektől évente megállapítható, hogy nincs egyértelműen és teljeskörűen szabályozva a zárszámadási törvényjavaslat dokumentumának tartalma, szerkezete és összeállításának metodikája. Hangsúlyozom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kezdetektől fogva, tehát a 12 éves ÁSZ-működés alatt azok, amiket itt az ellenzéki oldalról hallottunk, elsősorban Szekeres képviselőtársunk részéről, nem pillanatnyi jelenségek, hanem az államháztartás folyamatos alakulásának a tükörképei. Ezt ő a saját kritikájának is elmondhatta volna az előző parlamenti ciklusban.
Az ellenzéki képviselőtársaim többnyire kevesellték az előrelépést, melyet az ÁSZ elnöke kiemelt, és kifogásokat emeltek egyes tételek beemelése vagy kimaradása kapcsán. Vita bontakozott ki az önkormányzati alrendszerrel kapcsolatban, hogy valójában mely mutatókon és támogatási formákon tudjuk mérni az összes támogatást, összességében hogyan változott a helyzet. Véleményünk szerint például a bérlakásprogramot is az önkormányzati rendszer forrásbővítésének kell tekinteni.
Felmerült a vagyonnyilvántartás, a vagyongazdálkodás összefüggése. Ebben a kérdésben az ÁSZ véleménye szerint is az előrelépést a rendszerváltás óta leginkább a Kincstár létrehozása jelentette. Nagyon érdekes volt, amit az előbb Tardos Márton képviselőtársunktól is hallottunk, ez a torzítás, hogy az adóbevételek, illetve az állampolgárok adóterhelése növekedett. Ez egyértelműen egy hamis állítás - ez a bizottsági vitában is kifejtésre került -, hiszen a többletfogyasztásból adódtak a tényleges bevételek, és a vámbevételekből. Tehát teljesen hamis az a kép, hogy bármilyen területen növekedtek volna az adókulcsok és a személyre jutó adóterhek, hiszen a bérkiáramlás, a többlet-bérkiáramlás és a reáljövedelmek emelkedése eredményezi elsősorban az áfa- és a fogyasztásiadó-bevételeken keresztül, hogy a többletbevételek hogyan és miképp realizálódtak.
Úgy érzem, hogy a korrekciós jelzéseket a kormány időben megtette, ezeket nyilvánosságra tárta, a javaslatát is letette, amely itt van a parlament előtt. Egyedül a nyugdíjemeléseknél történt tényleges kifizetés, amely valóban előre történt meg, de ez a kormány korábbi megállapodása alapján, úgy érzem, a nyugdíjas-társadalom felé teljesen indokolt volt, és nem tartom etikusnak, hogy esetleg egyes képviselőtársaim ezt a nyugdíjasoktól elvitassák.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
A gazdasági bizottság 15:9 arányban általános vitára és elfogadásra javasolta a zárszámadási törvényt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
