LÉVAI TIBOR
LÉVAI TIBOR
LÉVAI TIBOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/4955. számú törvényjavaslathoz és az ahhoz kapcsolódó, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló T/4955/1. számú állami számvevőszéki jelentéshez az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága kijelölt bizottságként a 2001. szeptember 28-i ülésén a törvényjavaslatot és az Állami Számvevőszék jelentését megvitatta, és ahhoz a Házszabály 95. § (2) bekezdése alapján az alábbi általános vitát előkészítő ajánlást nyújtja be.
Tisztelt Ház! Elöljáróban azonban szeretném közölni és tájékoztatni a tisztelt képviselő urakat és hölgyeket, hogy a kormány az Áht. alapján határidőre benyújtotta a 2000. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatát. Mint ismeretes, az ÁSZ-szal végül is kisebb eltérésekkel került benyújtásra a törvényjavaslat.
A magyar gazdaság 2000-ben jól alkalmazkodott a nemzetközi konjunktúra követelményeihez, gyorsult a gazdasági növekedés, és a KSH adatai szerint az előirányzott 4,5 százalékos GDP-növekedéssel szemben 5,2 százalékos növekedés regisztráltható. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 3 százalékos növekedéssel számolt 2000-ben. Ez az előrejelzés valójában megvalósult, némileg túl is teljesült. Folytatódott a foglalkoztatás élénkülése. A foglalkoztatottak száma 2000-ben 1 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, 1999-ben. A munkanélküliségi ráta csökkent, éves átlaga 6,4 százalékos volt. Ezen belül is nagyon kedvezőnek ítéltük meg, hogy 10 százalékkal volt kisebb a nyilvántartott pályakezdők száma a munkanélküli regisztráltakon belül.
Tisztelt Ház! A nemzetgazdasági beruházások reálértékének növekedési üteme tavaly meghaladta a GDP növekedésének az ütemét. Az infláció az 1999. évi 10 százalékkal szemben 9,8 százalékra realizálódott. A kormány programjának megfelelően 2000-ben is előtérbe helyezte a gyermekes családok támogatásának erősítését, a kis- és középvállalkozások versenyképességének a javítását, az otthonteremtést, a lakásépítés hatékonyabb állami támogatását, az agrár-, a vidék- és területfejlesztés gyorsítását és nem utolsósorban az EU-integrációra való felkészülést.
Az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítottan 2000-ben 3,7 százalékra teljesült az előirányzott 3,5 százalékkal szemben. Ennek az volt az oka, hogy a helyi önkormányzatok privatizációs bevételei és az ebből teljesített kiadások nagyobbak voltak. A központi költségvetés egyenlege az előirányzottnál kedvezőbben alakult. Az éves bevételi főösszeg, a módosított előirányzat 5 százalékkal haladta meg a kiadásokét, így 3,7 százalékkal lettek magasabbak, így az éves deficit 2,7 százalékkal lett kedvezőbb, ami 28,4 milliárd forintot jelentett.
Az előterjesztés tartalmazza az elkülönített állami pénzügyi alapokról készített beszámolót is. A foglalkoztatási bizottságnál meg kellett említeni a Munkaerő-piaci Alap helyzetét, amely bevételeinek 87,6 százaléka a járulékokból folyt be, ami ugyan elmarad az előző évi várakozásoktól, a munkaadói járulék esetében 3,4 százalékkal, a munkavállalói járulék esetében pedig 0,8 százalékkal. Összesen 3,7 milliárd forint bevételkiesést jelent, ami valójában 2,2 milliárd, tekintettel arra, hogy 1,5 milliárd forint a kincstári átvezetés miatt 2001-ben kerül jóváírásra. Így a bevételkiesés 2,2 milliárdos eltérés, ami a hibahatáron belülinek tekintendő.
A kiadás oldalán a Munkaerő-piaci Alap 2000. február 1-jével módosult, a járadékos időszak 12 hónapról 9 hónapra csökkent, meghatározva a kiadás mértékét. A munkanélküli-ellátások előirányzata ennek ellenére 7,9 százalékkal túlteljesült, aminek egyik oka az, hogy a 9 hónapos járadékos idő hatása csak az év végén, az év utolsó részében éreztette hatását, ugyanakkor ez csökkentette a különböző foglalkoztatási formákból a munkanélküli-állományba való visszakerülés és az újra járadékos rendszerbe kerülés arányát.
Meg kell említeni, hogy az előterjesztés egyes törvények módosítását is tartalmazza, amelynek egyik legjelentősebb törvényi módosítása a 2001-2002. évi költségvetésről szóló törvény módosítása. Ennek az volt a fő elve, hogy a parlament által meghozott évközbeni döntések és más jogszabályban rögzített, a költségvetést érintő vonatkozások, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiba beavatkozást igénylő kérdések érvényesítésre, rendezésre kerüljenek.
A módosítások következtében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a bizottság többsége támogatta a beterjesztett törvényjavaslatot, és úgy találták, hogy a többletbevételek felhasználásához a döntések összhangban vannak a kormányprogram célkitűzéseivel.
Végezetül (Az elnök ismét csenget.) a bizottság a javaslatot 12 igen, 8 nem szavazattal általános vitára ajánlja. (Taps a kormánypártok soraiból.)
