PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottság szeptember 20-án tárgyalta a 2000. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatban szereplő 428 milliárd állami támogatás és 242 milliárd forint átengedett személyi jövedelemadó az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatainak az elszámolását jelentik, és a felhasználását mutatják meg. Tartalmazza továbbá a 2001. költségvetési törvény módosítását, egyes döntések költségvetési megjelenítését és az ehhez kapcsolódó törvényeket. A kapcsolódó törvények közül az államháztartási törvény a legjelentősebb, amelyben az önkormányzatok állami támogatási igénylésének és elszámolásának az új rendjére és a hozzá kapcsolódó folyamatba épített felülvizsgálati rendszerre való javaslat foglal helyet.
Az önkormányzatok mintegy 1700 milliárd forinttal gazdálkodtak, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatásának összege ennek 8 ezreléke. Ezt azért fontos kiemelni, mert évről évre slágere a parlamenti vitáknak az, hogy lám, lám milyen problematikus az önkormányzati rendszerünk, mert nagy a száma az önhikiben részesülőknek, az önhikire jogosultaknak. Azt, hogy kisebb települések valóban kerülhetnek nehéz helyzetbe, kétféleképpen lehet orvosolni: egyrészt a kiegészítő támogatással, másrészt az állami normatívák emelésével. De ugyanakkor az eljárás az egyéni különbségeket, az egyes települések közötti különbségeket jobban figyelembe veszi.
Elhangzott a vitában, hogy a Számvevőszék jelentése szól a beszámolók valódiságáról, az önkormányzatok zárszámadásáról, fejlődtek, jobbak és a valóságnak megfelelőek lettek a pénzforgalmi eseményekről való beszámolók. Elhangzott, hogy az önkormányzati vagyonmérleggel kapcsolatban fenntartások vannak. Álláspontunk szerint a vagyonértékelés és -nyilvántartás, a mérlegekben való szerepeltetetésük egy hosszú folyamaton át fejlődik és jut el a kívánatos szintig, amellyel kapcsolatban az ellenőrzés erősítésétől és az informatikai, úgynevezett work flow típusú programok elterjesztésétől várható áttörés. Ezek a programok fogják a közeljövőben a közbeszerzés és az önkormányzati rendeletalkotás területén is jelentősen megemelni a szakmai színvonalat.
Az inflációs hatások figyelembevételénél szólni kell arról, hogy részben az önkormányzatok bevételeit is érintik, másrészt a közszférában dolgozók keresetében intézkedés történt mintegy 9,9 milliárd forint értékben, egyszeri keresetkiegészítés formájában.
Azt gondolom, hogy az ellenzéki hozzászólások némelyike igazságtalan volt, amikor újra és újra megoldatlan problémákra hol az egyik oldal érvelését használják, hol pedig a másik oldal érvelését. Egy hosszú folyamat kellős közepén vagyunk, amikor is az önkormányzatok finanszírozását csiszolja a kormányzat. Ahhoz azonban, hogy ez a finanszírozási rendszer alapelemeiben megváltozzon, kétharmados törvényekre volna szükség, és ebben együttműködés kellene a mindenkori ellenzék és a mindenkori kormányzó pártok között. Egy közkeletű félremagyarázás folyik azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatok finanszírozását hogyan is kellene rendezni és átalakítani. Az ellenzéki kollégáink egyszerre szeretnének adót csökkenteni és támogatásokat emelni. Kétszer elkölteni a pénzt azonban nem lehet, mert ezt nem lehet megjeleníteni a beszámolókban.
(12.10)
Az a helyzet, hogy a mai rendszer egy kiegyenlítő rendszer, amely az adóerő-képesség számításán alapul, és bevallhatjuk, hogy ebben a szituációban, amelyben ma az önkormányzati rendszer van, egy szellemes megoldás, évről évre változtatva a mértékeket a kiegyenlítés feladatát ellátja. Sajnos, amikor elődeink kialakították a rendszert, akkor nem számítottak arra, hogy ilyen óriási különbségek lesznek az adóerő-képességben a különböző önkormányzatok között.
Az érvelések összefoglalásaképpen: 14 igen szavazattal és 5 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartja a bizottság a törvényjavaslatot.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
