PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ, a számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki bizottság szeptember 18-án tárgyalta a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A napirend tárgyalása során elhangzott, hogy az általános vitára való alkalmasságot megalapozó tények a következők voltak.
Mintegy 4000 milliárd forintról számol el az országnak a kormány. Pozitívan értékelhető, hogy a központi költségvetési alrendszer jobban zárt, kisebb a hiány. Az elkülönített állami pénzalapok némi többlettel zártak, ugyanakkor az önkormányzati alrendszernél az elmozdulások a gázközművagyonnal kapcsolatos privatizációs bevételek többletével és annak kiadásaival függnek össze.
A törvényjavaslat pozitívuma, hogy a korábbinál kisebb számú jogszabályt javasol módosítani. A törvénymódosításokat a jegybanktörvény, az új szervezeti struktúra, az önkormányzatok költségvetési támogatásának szabályszerűsége tekintetében időszerű volt beterjeszteni. Másrészről a 2000. évi többletbevételeket kellett a kiadási oldalon elrendezni. A fogyasztási adóról, a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény kedvező konstrukciót nyújt a Budapesti Közlekedési Szövetség hamarosan létrejövő működéséhez.
A Pénzügyminisztérium több körben egyeztette az Állami Számvevőszékkel a javaslatot, és ezek alapján számos részletet változtatás után nyújtott be az előterjesztésben. Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés ellenőrzésén túl 172 helyi önkormányzatot a pénzügyi beszámoló szempontjából és a gazdálkodás szabályszerűsége szempontjából, valamint 415 önkormányzatot az állami támogatások igénylésével kapcsolatban ellenőrzött.
A fejezeti kezelésű előirányzatok szabályozásánál és felhasználásánál a fejezetek jellemzően betartották a jogszabályi előírásokat. A kincstárrendszer bevezetése előnyösen hatott a zárszámadási adatok megbízhatóságára. A fejezetek felügyeletét ellátó szervek növekvő számban külön segédlet, illetve körirat közreadásával segítették az intézményi zárszámadási beszámolók elkészítését. A nagyszámú önkormányzati ellenőrzés azt mutatta, hogy a gazdálkodás és a szabályozottság kívánnivalókat hagy maga után a helyhatóságok egy részében.
A többség nevében elhangzott, hogy az Állami Számvevőszék problémafelvetéseire a megoldások kétharmados többséget igénylő törvényekben rejlenek, és a konstruktivitás fog csak megoldást jelenteni. A kormányon lévőknek és az ellenzéknek össze kell fogni a gazdálkodási rendszer továbbfejlesztése érdekében.
Méltatták a hozzászólók a jövedelemcentralizáció mértékének csökkenését, amely kitűzött célja volt a költségvetés végrehajtásának. A kormány a javaslat elfogadásával 15 milliárdot kíván adni a nyugdíj és az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez kötődő rendszeres szociális ellátásában részesülők egyszeri juttatására, a közszférában dolgozók egyszeri bérkifizetésére pedig 25 milliárdot.
Az önkormányzati rendszerben megállapítható, hogy 11,7 százalékkal többet költhettek; igaz, a vagyonmérleg továbbfejlesztésre szorul.
A költségvetés tárgyalása gyorsfénykép az ország állapotáról, s véleményünk szerint az ország gyarapodik, fejlődik, és a költségvetési gazdálkodás biztonságos.
Mindezen tényeket elfogadva, a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a számvevőszéki bizottság 7 igen szavazattal, 5 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm.
