SZABÓ SÁNDORNÉ
SZABÓ SÁNDORNÉ
SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak egy adatot szeretnék mondani Lezsák képviselőtársamnak, illetve néhány adatot. Azt hiszem, mindannyian tudjuk ebben a Házban, különösen akik szociálpolitikával foglalkozunk, hogy minél alacsonyabb a jövedelme egy családnak, annál nagyobb arányt fordít a létfeltételek minimális biztosítására, és ebből a lakhatás feltételei rendkívül nagy arányt képviselnek. És ha 36 ezer forint ma Magyarországon például az átlagnyugdíj, akkor ha 30 ezer forint egy családnak például a lakhatási költsége, plusz az orvosi ellátás, a gyógyszerköltség és sok minden más, nem tudom, hogy hány hónapot kell például kivárni ahhoz, hogy akár 10 hónap alatt is felgyűlhet 50 ezer forint. Mert nem tud felhalmozni, vagy nem tud spórolni. Ez az egyik szelete és az egyik oldala a dolognak.
De van egy másik oldala is. Ma Magyarországon 2,2 millió 18 év alatti gyermeket ismerünk, illetve körülbelül ennyi a számuk.
(22.40)
Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, 800 ezer körül van azon gyermekek száma, akik a kormány által átkeresztelt kiegészítő családi pótlékban részesülnek, abban az ellátásban, amelyet azok a családok, illetve gyerekek kapnak, ahol az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum alatt van.
Kérdezem a tisztelt képviselő urat meg a képviselőtársakat, akik esetleg önnel egyetértenek, hogy ezekben a családokban, mondjuk, ahol három, négy, öt gyerek van, és nem tudják a kormány által felajánlott családtámogatást, harminc-, negyven-, ötvenezer forintot gyermekek után - például ettől az évtől tízezer forintot - adókedvezményként igénybe venni, akkor ezek nem jogosultak arra, hogy ezt az adósságkezelési szolgáltatást időben és megelőzési céllal vagy éppen a kezelhetőség szintjén kezeljék. Azt hiszem, hogy ennek a 800 ezer gyermekes családnak a fejével is kell gondolkodni, és nem a képviselői székből, illetve a jól fizetett köztisztviselői székből.
Köszönöm. (Bauer Tamás és dr. Vojnik Mária tapsol.)
