DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA környezetvédelmi miniszter: Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Magyarországra és az egész beregi térségre iszonyatos árvíz zúdult, amely, én azt gondolom, szinte példa nélküli volt az eltelt évszázadban is. Ez a terület, amely hosszú időn keresztül szinte semmilyen fejlesztést nem kapott - és nem ez alatt a kormány alatt, hanem korábban nem kapott ilyen fejlesztést -, rendkívül nehezen viselte ezt a megpróbáltatást. Én azt gondolom, hogy akkor, amikor a kormány meghozta azt a határozatát, amely egyértelműen fogalmaz - és most szeretném idézni éppen azért, hogy minden félreértést eloszlassunk -, akkor ezzel a határozattal nem megnyugtatni akart, hanem azt szerette volna, hogy az ott élő közönség, az ott élő emberek biztonságát fokozza olyan mértékig, hogy élhető legyen az a terület.
(13.50)
Az 1033/2001. kormányhatározat 11. pontja így fogalmaz: "A helyreállítási és újjáépítési munkákat úgy kell szervezni, hogy azok lehetőség szerint 2001. szeptember 30-ig befejeződjenek." Ez a cél akkor teljesen reális volt, hiszen az, amiről most itt a képviselő asszony beszélt, voltaképpen menet közben alakult ki. Az ott lévő vályogházakról utóbb derült ki, hogy azok nem megmenthetők, hanem lebontandók.
Utóbb derült ki, hogy azokat teljes egészében át kell építeni. A kormány ezt is vállalta. Ami pedig azt illeti, hogy mi van vagy mi lesz azokkal, akik a sátrakban laknak: nagyon sokan - és ez bizonyítható - maguk választották, hogy inkább sátrakba mennek - és ez érthető, talán én is ezt választottam volna jó időben -, annak ellenére, hogy felajánlottak megfelelő lakásokat.
Most azonban újabb határozat született, mert a kormány viselni kívánja közösen a kivitelezővel annak is a terhét, hogy szeptember 30-a után senki sem maradhat sátorban, mindenkinek fedél lesz a feje fölött.
A továbbiakat a másik egy percben. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
