CSURKA ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

CSURKA ISTVÁN
CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Nos, persze ezt ilyen könnyedén is lehet intézni, hogy akkor is volt népvándorlás, most is van népvándorlás, csak mi is úgy jöttünk ide, hogy akik itt laktak, azokat kivertük. Ha mi az ellen nem védekezünk, hogy bennünket kiverjenek innen - és nem biztos, hogy karddal, hanem pénzügyi eszközökkel, és ez már meg is kezdődött -, akkor ne csodálkozzunk azon, ha a földünket elengedjük, akkor nem lesz hazánk.
Szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy mi is tulajdonképpen a föld, joga van-e az államnak, a közösségnek egészen másként kezelni, mint a többi árut, mint a pénzt. Igen, a magyar történelemben ez így volt. A Szent Korona-tan, amit sokan még hallani sem szeretnek, nem állami földtulajdont jelentett, hanem azt jelentette, hogy végül is az egész magyar föld, a haza területe a Szent Korona birtoka, és lehet rendelkezni, hogy ki kaphatja meg. Ha mi nem rendelkezünk afelől, hogy csak magyar állampolgár szerezhet földtulajdont, hanem megengedjük előbb ilyen vagy olyan társaságoknak és aztán külföldieknek, mert erre rákényszerítenek bennünket, akkor ismerjük el, hogy erre rá vagyunk kényszerítve - de jószántunkból ne menjünk ebbe bele, mert ez a halál! Ez a földkérdés lényege, nem az, hogy most mennyit adunk vissza pénzben vagy valamilyen módon; még csak nem is a kárpótlás, ami elég szerencsétlenül lett elintézve, és még csak nem is a nevesített földtulajdonok kifizetése vagy résztulajdonok kifizetése vagy ki nem fizetése.
Ezek nagyon fontos kérdések, természetesen ezeket is el kell intézni. Egyáltalán nem arról beszélek, hogy ezek mellékesek, és most hagyjuk egyszerűen abba. De ha a fő vonalat nem látjuk világosan, ha elhisszük, hogy ezen az úton valaha is lehetséges a kibontakozás, akkor tévedünk. Ezen az úton nem lehetséges a kibontakozás, ezen az úton a magyar függetlenség egyszer s mindenkorra elvész. Ezt kell tudni!
A mi nézeteink szerint tehát az államnak vissza kell szereznie azt a képességét, hogy maga rendelkezzék. Lehet, hogy az állam rossz tulajdonos, de a földdel kapcsolatban ez egy egészen más kérdés. Itt arról van szó, hogy nemzeti szuverenitásunkat meg tudjuk-e tartani vagy sem, mert ha ezen a földön mindenféle - egyetlenegy nációt sem nevezek meg - földtulajdonos létezhet, birtokolhat és alkalmazhat akár magyart, akár nem magyart, akkor itt hiába van magyar kormány, hiába van polgári kormány vagy szocialista kormány, az egésznek nincs értelme - semmilyen kormány nincs, mert nem rendelkezik semmivel!
Észre kell venni, hogy ez a folyamat már régebben elkezdődött. Behunyjuk a szemünket, megpróbálunk ilyen-olyan félmegoldásokat egymással szembeállítani, ráadásul soha nincs rend, mert a háttérből pontosan ezt akarják, hogy soha ne is legyen rend ebben a kérdésben, soha ne jussanak a felek egymással dűlőre ezekben a kérdésekben, hanem mindig szemben álljanak, és közben mindig nyomuljon előre a pénzügyi hatalom és minél nagyobb területekre tegye rá a kezét.
Fel kell vetni még egy nagyon fontos kérdést, amikor a külföldiek és a belföldiek tulajdonlásáról beszélünk, mindjárt az Európai Unióval kapcsolatban is. Az Egyesült Királyságban nincs ilyen földtörvény, ott feudális törvény van érvényben - azt hiszem, 800 éves törvény - a földet illetően. Nem lehet hozzájutni Anglia földjéhez olyannak, aki nem angol. Hollandiában is ilyen törvény van. Az európai alapországok ezekkel a feltételekkel csatlakoztak annak idején az Európai Unióhoz. A mostani csatlakozókkal szemben mások a követelmények, mindenkivel, velünk szemben, a lengyelekkel szemben is, akik azt hiszem, emiatt nem is fognak csatlakozni - majd meglátják, nem is fognak csatlakozni az Európai Unióhoz! -, mert ezt a fajta földtulajdonlást nem viselik el, mert ahogy mondtam, ez a pénzmozgások körébe van utalva.
Van olyan állam, nem európai, amelyikben ki van mondva, hogy a föld az államé, és csak hitelesített állampolgár birtokolhatja. Ez Izrael. Az Európai Unióval nagyon jó kapcsolatban van, bizonyos fejlesztési programokban benne van, sok tekintetben az Európai Unió tagjának is tekinthető, más tekintetben az Amerikai Egyesült Államok körletébe tartozik - ott nem birtokolhat külföldi földet, egy talpalatnyit sem. Ezekkel a kis közép-kelet-európai államokkal, gyengékkel, amelyek megviselve kerültek ki a szocializmusból, minden érdekérvényesítő képesség nélkül, azonban ezt akarják elfogadtatni. Lássunk tisztán tehát: különleges, bennünket sújtó törvények vannak velünk szemben alkalmazva és érvényben!
Végezetül engedjék meg, hogy egy másik doktrínára is hivatkozzam, amely a földkérdésben rendkívüli módon ártalmas: ez a növekedési doktrína. Azt állítják a liberálisok, hogy a földön a növekedés korlátlanul lehetséges, és különösen a földdel kapcsolatban. Nem lehetséges! És a természet, a föld egyre gyakrabban ad igen kemény figyelmeztetéseket az egész emberiségnek, hogy nem lehetséges, tessék megálljt parancsolni, tessék egy egészen másfajta, a fenntartható növekedésre alapuló gazdálkodási formát bevezetni, mert a föld, a természet visszaüt, akár ki is ütheti az egész emberiséget.
(11.40)
Tehát a földdel kapcsolatban ez arra vonatkozik, hogy nem szabad bedőlni és mindenekelőttinek tartani a hatékonyság doktrínáját. A föld nemcsak azért van, hogy profitot szerezzenek valakik belőle, nemcsak a hatékonyság miatt van, hanem a népességmegtartás miatt is. Ezért szeretnénk mi olyan földviszonyokat, olyan földtörvényt teremteni, amely a telepítéssel van összekötve. Mi adni szeretnénk, akármilyen formában, fiatal magyar családoknak, akár a határon túlról is némelyeket, az ottani szórványban élőket ide behozva és földhöz juttatva, ahol egy család megveti a lábát, és megél belőle.
A jelenlegi viszonyok között kicsit illuzórikus hatékonyságról és piaci viszonyokról beszélni a magyar földdel és annak termelőjével kapcsolatban. Ugyan, kérem, hát talán piaci szereplők még a nagyobb gazdálkodók is - vagy a globalizmus által diktált ár kiszolgáltatottjai? Igen, azok. Nem úgy van, hogy az én terményem versenyképes itt, belül is. Meg van szabva, és a felvásárló maffiáknak, és a többi, és a többi, eleve kiszolgáltatott emberek, mindegyik; persze nem egyforma mértékben, a nagyobbak itt is jobban kibírják, mint a kicsik, de a kicsik annyiért adják oda, amennyiért elviszik tőlük, mindenféle terményt. Micsoda igazságtalanság ez?! Hát tűrheti ezt egy állam, amelyik fogyatkozik, amelynek a népessége ilyen rossz egészségi állapotban van, mint a miénk? Ezek a földkérdés igazi kérdései.
Tisztelt Ház! Alapvetően változtatni kell a gondolkodásunkon és az összes nemzetközi folyamathoz való viszonyunkon. Ne dőljünk be annak, hogy mi egyhamar az Európai Unió tagjai leszünk, és főleg ne teljesítsük ezeket a követelményeket, még mielőtt benne lennénk, és ne engedjük, hogy még mielőtt benne lennénk, már mindenünket feléljék, elvegyék, elbirtokolják. Itt pontosan erről van szó, az elbirtoklásról, a magyarság megmaradásáról.
Ezért minden tiszteletet megadva azoknak, akik mégis ezek között a körülmények között jobbítani szeretnének, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezeknek az alapelveknek, ezeknek a kérdéseknek a szemszögéből is tekintse át még egyszer az összes kérdést. Az államnak legyen joga rendelkezni az egész földterület felett, legyen joga a Magyar Országgyűlésnek olyan törvényt hozni, hogy csak magyar természetes személyeknek enged meg földbirtoklást, és természetesen ehhez csatlakozva, lemondva arról az őrült növekedési szemléletről és hatékonyságról, legyen joga magyarokat földhöz juttatni, magyarokat a saját hazájukban belegyökereztetni tisztelt, szeretett hazánk földjébe.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a MIÉP és az FKGP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem