DR. BOROS IMRE
DR. BOROS IMRE
DR. BOROS IMRE (FKGP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen sok minden elhangzott a mai nap során a magyar mezőgazdaságról; úgy is érezhetné az ember magát adott esetben, egy ilyen, szintén az agrárágazatból vett hasonlattal, mintha egy vágóhídon lenne: folyik a vér, feldolgozzák az állatot, nyesik a húst, darálnak és a többi. Hát nem valami szép látvány; de a végéről nem beszél senki - és ezt tették önök, tisztelt ellenzéki képviselők -, hogy mi a végeredmény: a kolbász, és hogy az miért nem olyan jó, amilyennek lennie kell.
Röviden át kell tekinteni az elmúlt tíz évet, s lehet egy olyan megjegyzéssel indítani, amit az önök volt pénzügyminisztere annak idején mondott, '97-98 táján, hogy a mezőgazdaság akkora válságban van, hogy ha nem segítünk rajt', akkor... - és az égiekhez fohászkodott.
Nos, '90 után, ahogy tudjuk, a KGST-piacok összeomlottak, piacok szűkültek be, ez az egyik - túltermelés jelentkezett. Rendszereket kellett volna létrehozni szélsebesen, hogy az új típusú gazdálkodásra átálljunk, és ez meg is kezdődött tulajdonképpen az első demokratikus kormány alatt, sok program indult el, hazai és nemzetközi forrásokat is igénybe vettünk.
Ami a nemzetközi forrásokat illeti, a privát mezőgazdaság kifejlesztésére, a mezőgazdaság szerkezeti átalakítására, a hitelkapcsolatok fejlesztésére, az ágazati beruházási intézkedésekre '90-ben, '91-ben, '92-ben, '93-ban az Európai Unió is szépen adott forrásokat, programok valósulgattak meg; kezdett kialakulni, mozdulni valami a fronton - és kérem, jött az önök kormányzásának az ideje. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Azért történt még más is!) Hát persze, sok minden történt, de azért elmondanám, hogy ott mi történt. Például az történt, hogy miközben '90-ben 20 milliós, '91-ben 13 milliós, '92-ben 5 milliós, '93-ban 30,5 milliós uniós program társfinanszírozása jól felszerelt programokkal indult és valósult meg, az önök időszaka alatt '94-ben nulla indult, '95-ben 10 millió, '96-ban nulla, '97-ben 9 millió. Mintha megállt volna az élet.
Az egyik leglényegesebb - Bauer képviselőtársam itt épp a földről beszélt -, aktuális természetesen a mezőgazdaságban a földről beszélni, hiszen nincs az a virtualizáló képesség, amely elvirtualizálhatná a földet a mezőgazdaságtól. Tehát mint alapvető körülmény, az kell. A múltban is kellett, most is kell.
Először is tudni kell, hogy kié, mit csinál vele - bérli vagy mit csinál? Nyilvántartásokat kell csinálni. Az első demokratikus kormány alatt ennek a nyilvántartási rendszernek a kifejlesztése elindult, az önöké alatt meg leállt. Nem szerették a transzparenciát? Hát ugye nem? Nem nagyon... (Dr. Kis Zoltán: A kataszteri programot ki állította le?) Például a '95-ös egyik ilyen program, amely '98 végén még dolga végezetlenül állt ott, épp, amikor megérkeztem a hivatalomba, halt el a földnyilvántartási rendszer következtében. Nem volt rendesen felkészítve. Ezért '99-ben egy újat kellett beállítani, amelyet most valósít meg a mezőgazdasági miniszter. Helyesen mondja Bauer képviselőtársam: a földről fölfele kell a dolgokat fölépíteni.
Aztán folytatnám. (Mayer Bertalan: Ne tedd!) Tehát a '94-97-es korszak olyan nagy érdeklődést nem tanúsított a rendszerekre, az új típusú gazdálkodásra való átállásra - tőkét se sokat juttattak önök sem!
(12.30)
Juttattak egy kétszer 50 milliárdos csomagot - (Jelzésre:) csak egyszer -, jórészt a termelőszövetkezeteknek, amit most sok köszönettel ütemezgetnek át, de a rendszerek kifejlesztésének területén túl sok előrelépés nem történt. Remélhetőleg bejutottunk abba a végső fázisba, hogy most már a termőföld kapcsán - amit talán kevésbé kellene ilyen, hogy mondjam, harcos módon védenünk, ha tudnánk, hogy kinek a kezén, hogy s mint van; az önök jóvoltából ezt még mindig nem lehet pontosan tudni - hamarosan azonban utolérjük magunkat. Ebben ön és önök bízhatnak, ezt meg tudjuk önöknek ígérni; ez már az egyik kolbásza annak a véres hadműveletnek, amit önök itt felvázoltak. (Francz Rezső: Süsd meg!) Sült kolbász is, főtt kolbász is, az jön ki a végén.
Más dolgokról is beszéljünk! A különböző egyéb nyilvántartási rendszerek, az állategészségügy, növényegészségügy - hozzá se szóltak ezekhez a dolgokhoz; hány szarvasmarhánk van, milyen fajtájúak, tejelő vagy nem, egészségügyi dolgok vagy nem. Növény-egészségügyi nyilvántartások, exportügyekben a határokon átlépő áruk vizsgálati rendszerei - európai uniós követelmény, állítólag ott akarunk mi megkapaszkodni. Egyébként az ügyben nagyon jó, virtualizált szlogeneket rengeteget láttunk; emlékszem arra is, hogy 2000 táján az akkori miniszterelnök, az akkori külügyminiszter már bent látott minket az Unióban. Közben ezek a dolgok nem mentek - volt egy kis ellentmondás, egy kis lyuk.
Ebben a keservben, ami aztán végül a polgári kormánynak bezuhant, osztályrészül jutott, és még nagyobb tempóra ösztönözte, nos, ezek az évtizedes mulasztások bent vannak. Úgyhogy tessék ebben a felelősségben minimum részt vállalni, ha lehet, akkor a nagyobb részt, az oroszlánrészt átvállalni! (Dr. Orosz Sándor: A SAPARD-ért is?) Folytatnám, hogy hogyan... Persze, hogyne, erről is lehet beszélni. (Dr. Szanyi Tibor: Kellene!)
Több program van folyamatban, egyrészt, amit otthagytak 1995-ben; amit lehetett, megmentettünk belőle. A '97-eseket már meg tudtuk megmenteni, ami a mezőgazdaságra vonatkozott, olyanokat mint - mindjárt megnézem... (A jegyzetei között keresgél.) - intézményfejlesztés, minőségbiztosítás, növény-egészségügyi rendszer, regionális fejlesztési programok; az is ott maradt szépen. A '97. 05-ös program, a vidékfejlesztés, ami a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik, hiszen új dimenziókat nyit a vidéki emberek részére, most fejeződik be. 1997-2001 - szóval azért valahol, tudják, voltak itt lemaradások. 1998-ban ismét sajnos csak az év végére sikerült ezt az egyezményt aláírni, mert nem volt előkészítve, de 16 millió euró értékben állategészségügy, növényegészségügy, közös agrárpolitika kivitelezéséhez szükséges intézményfejlesztés, minőségbiztosítás, vidékfejlesztés - program program után, és ez a következő években is így van.
Kérem szépen, lesznek szívesek akkor a dolgot - hogy visszatérjek az eredeti hasonlatomhoz - a vágóhíd oldalán ne csak a vér, a mocsok, a munka és az izzadtság oldaláról - mert az nyilván a közönségnek adott esetben ugyanolyan demonstratív lehet, mint egy lebombázott város vagy valami -, hanem a kolbász, az eredmények oldaláról is bemutatni. Azt hiszem, ez lenne a korrekt, tekintve, hogy a rendszerváltás előtti állapotokat és közben '94-98 között a leállást, leülést is önök okozták, és ebben az évtizedben, valamint a végén ebben a hajrában, ebben az iszonyatos hajrában és ebben a szükségletben ez is benne van.
Nagyon köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
