DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Én teljes mértékben megértem, hogy az előttem szóló képviselőnek, Végh Lászlónak nem tetszik a nemzeti agrárprogram, amely alatt mi konszenzuskeresést és együttműködést értünk; ezen a nyomvonalon szeretnénk építkezni, figyelembe véve azt, hogy mi történt az elmúlt három és fél évben, amiért igazán lenne szégyenkeznivalója. (Dr. Orosz Sándor: Úgy van!)
Az általa elmondottak realitására vonatkozóan csak néhány számot szeretnék felvillantani; hogy ki tudott nyereséget produkálni az ágazatban, arról a termelőket is meg lehetne kérdezni, de mivel nincsenek itt, hívjuk segítségül a KSH-t. Ebben az évtizedben vagy az elmúlt évtizedben nem volt olyan esztendő, hogy az adóbevallásra kötelezett mezőgazdasági termelők összességében 7 milliárd forint veszteséget, tehát vagyonvesztést könyvelhettek el. Az elmúlt évre sem lehetnek igazán büszkék: az a 8 milliárd forintos eredmény, ami kimutatásra került, az 1000 milliárdos árbevételhez képest az 1 százalékot sem éri el jövedelemrátában, tehát a statisztikai hibahatáron belül van. Ez, hölgyeim és uraim, az agrárválság mélypontja, amelyen önök nem tudtak úrrá lenni.
Tíz éve a süketek párbeszéde folyik a mezőgazdasági termelők helyzetét és hosszú távú megélhetési lehetőségeit alapvetően meghatározó földtulajdon-szerzési és birtokszerzési kérdésekben is. Napjaink történései, a kampányra összecsomagolt, de átgondolatlan kormányzati intézkedések még csak reményt sem ébresztenek bennem, hogy szakmailag megalapozott építkezés kezdődik a mezőgazdasági termelőalapok összerendezése érdekében. Ki tudja másképpen értékelni azt a tényt, hogy a költségvetésben a nemzeti földalap céljára ez évre elkülönített 5 milliárd forint elköltése megkezdődött anélkül, hogy egy épkézláb előterjesztést láttunk volna a nemzeti földalap jogintézményének lényegéről, céljáról és működési formájáról?
Az eddigi hozzászólások számomra azt is bizonyítják, hogy a kormánypárti képviselők elképzelései között ég és föld a különbség; látható, hogy nem alakult ki egységes álláspont a koalíción belül sem. Vannak reménykeltő hozzászólások, csak az a nagy probléma, hogy az ő észrevételeik még a minisztériumig sem hallatszanak el. Tanulhatott volna a Fidesz-kormány a koalíciós partnerei múltjából. Ma már egyértelműen látható, hova vezetett az önző politikai érdekek szerint végrehajtott földkárpótlás; mekkora visszaesést okozott az agráriumban; a kialakult földtulajdoni szerkezet még ma is mennyire akadályozza a termelés fejlesztését, az elfogadható színvonalú megélhetést biztosító mező- és erdőgazdálkodást éppúgy, mint a tájgondozást és a környezet védelmét. Növekedési doktrínáról tehát a szocialisták berkeiben szó sincs - minket a gazdák megélhetése, a vidékfejlesztés kérdései motiválnak elsősorban.
(12.00)
Emberemlékezet óta nem volt ennyi műveletlen parlagterület Magyarországon, és természetesen ennyi allergiás ember sem volt.
A mai vitanap kezdeményezésével az volt a célunk, hogy rádöbbentsük a hatalom gyakorlóit, hogy a földbirtok-politika alakítását nem lehet választási kampányfogásként kezelni, de még négyéves ciklusokban sem lehet gondolkodni. A mezőgazdálkodás lassan megtérülő, kockázatos tevékenység, ezért stabil és kiszámítható viszonyokat igényel. A szocialisták partnerek abban, hogy találjuk meg a közös nevezőket, alakítsunk ki nemzeti konszenzust legalább az alapvető kérdésekben. Ennek érdekében szólok a következőkben célkitűzéseinkről.
A földtörvény módosításának - vagy inkább egy új földtörvénynek -, a földtulajdonszerzés új szabályainak a mezőgazdaságból megélni szándékozók érdekeit kell szolgálni. Véleményem szerint a mai helyzetben nem lehet csak a főhivatásszerűen mezőgazdasági termelést folytatók érdekeiben gondolkodni, a kiegészítő tevékenység is lehet hatékony, megfelelő szakosítással; létkérdés számtalan vidéki ember számára, hogy a kiegészítő tevékenységét is fejlessze, ebből szerzi azt a jövedelempótlást, ami a családja tisztességes megélhetéséhez szükséges.
Indokoltnak tartjuk a külföldiek átmeneti földvásárlási tilalmát, a júniusi európai uniós megállapodásban rögzített átmeneti időt viszont kevésnek tartjuk. A spekulánsok kizárása érdekében a termőföldtulajdon-szerzés feltételeiként mielőbb törvénybe kell iktatni a helyben lakást, a három-ötéves mezőgazdasági tevékenység igazolását, meghatározott nagyságrend fölött a szakképzés szükségességét. Emellett a helyi érdeket védő társadalmi-gazdasági szervezetek jóváhagyását és felügyeletét is szükségesnek tartjuk.
Rendkívül szigorú és ellenőrzött feltételek mellett lehetővé kívánjuk tenni a társas gazdálkodók korlátozott mértékű földtulajdonszerzését is, annak érdekében, hogy gyümölcsös- és erdőtelepítéshez, valamint az állattenyésztés takarmányszükségleteinek biztosításához ezek is termőföldhöz jussanak. A vidéki munkahelyek megtartása és bővítésének lehetősége ezt megköveteli.
Úgy gondolom, elfogadhatatlan az a folyamat, amelynek során külföldi gazdák Magyarországon kivásárolják a Magyarországon szövetkezők alól a termőföldet, amelyet haszonbérelnek és az elővásárlási jogukkal sem élhetnek. Örülök azoknak a felvetéseknek, amelyek kompromisszumos megoldásokat javasolnak e kérdésben, a párbeszédre hajlandók vagyunk. Hangsúlyozni szeretném természetesen, mielőtt valaki is félremagyarázza, hogy ennek mértéke nem lehet nagyobb egy háromtagú család által megszerezhető mértéknél, a feltételek pedig szigorúbbak lennének, mint a magánszemélyek szerzése esetében, hogy még véletlenül se kerülhessen külföldiek kezébe.
A termelők biztonságának megteremtése érdekében elengedhetetlenül szükséges lenne a bérlők biztonságának megteremtése. Ennek érdekében a szántók minimális bérleti idejét öt évben kellene meghatározni, a bérlet időtartamának növelésére mi ösztönzőrendszert szeretnénk kialakítani, amely azt jelentené, hogy a haszonbérleti díj adójának részleges vagy teljes eltörlésére kerülne sor a haszonbérleti idő növelésével.
A birtokrendezést szükségesnek tartjuk, de ennek folyamatáról alapvetően más elképzeléseink vannak, mint a kormány-előterjesztésben azt láttuk. Számunkra a földmagántulajdon szent és sérthetetlen; egy kényszertagosítási eljárással nem lehet a földtulajdonosok százezreit átkényszeríteni más földterületekre, úgy, hogy ezért még ők fizessenek a bekerülési költség 50 százalékának megfelelően 50-60 milliárd forint kimérési és bejegyzési költséget.
A birtokrendezésnek alapfeltétele a tulajdoni rendezettség az ingatlan-nyilvántartásban. Ezt egy előkészítő-tervező szakasz kell hogy kövesse, amelynek során kijelölésre kerül az úthálózat, a vízelvezető- és ellátórendszer. A területek új alapstruktúráját kell először megtervezni. Az mégiscsak tarthatatlan, hogy sok településen még a dűlőutakat is elárverezték, ezért vannak, akik több kilométeres kerülővel, árkon-bokron keresztül tudják megközelíteni jelenleg is tábláikat. A földvásárlásra rendelkezésre álló pénzt mindenekelőtt ezen problémák megoldására kell felhasználni.
Az államnak katalizálni kell az önkéntes földcseréket. Ez a földrendezés legelső kérdése. Azután következhet a nadrágszíjparcellák összevásárlása és gazdaságosan művelhető területté való rendezése, melyet a helyben gazdálkodóknak cserealapként, bérletként vagy értékesítésre kell felajánlani. Nézetünk szerint ezek a nemzeti földalap funkciói, és nem az állami földtulajdon leosztása a klientúrának. Azon ugyanis már ma is gazdaságos tevékenység folyik, több tízezer munkahelyet biztosítva a vidéken élőknek. Az életképes családi méretek kialakulását segítő földalap intézménye csak akkor lehet eredményes, ha kizárja a visszaélés lehetőségét, a politikai, rokoni alapú földhöz jutást. Akkor tudjuk támogatni a felállítását, ha a működését szabályozó törvényekben átlátható eljárási rend mellett a helyi társadalmi és szakmai kontroll lehetősége is biztosított lesz. Ma tudja valaki közülünk, hogy a földművelésügyi hivatalvezetők milyen szempont szerint, kitől, milyen áron vásárolnak termőföldet? Pedig megindult a vásárlás!
A zsebszerződések felszámolási kampányáról már nincs időm beszélni, egyébként is csak egy figyelemelterelő, a piacszabályozás és a támogatáspolitika elégtelenségéről a figyelmet elterelő hadműveletről van szó ilyen értelemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Lássuk be, hogy átfogó birtokpolitikai stratégiára van szükség. A termőföld tulajdonlásának módja nem a csak azt művelők létfeltételeit határozza meg, hanem azt is, hogy Magyarországon elérhető árú, egészséges élelmiszer jut-e a fogyasztók asztalára, és ez a valódi nemzeti érdek.
Köszönöm a szót. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
