MAYER BERTALAN
MAYER BERTALAN
MAYER BERTALAN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A földről, a magyar földről, nemzeti kincsünkről folyik ma itt a vita. Arról a földről, amelyre elődeink vére oly sokszor és sokat folyt, hogy az ne kerülhessen idegenek kezére. Arról a földről, amelyre apáink verejtéke hullott több mint egy évezreden át, amelyből élt, ha néha nyomorúságosan is, a magyar paraszt, és dőzsölhettek belőle urai.
Sok minden kavarog bennem. Miről is kellene szólni itt ma? Talán a termőföld privatizációja során szinte kizárólag a szövetkezeti földek terén lezajlott magánosításról? Az új földtulajdonosok 80 százaléka egy hektár vagy annál kisebb méretű földtulajdonnal rendelkezik, és hogy újra el akarják velük hitetni, hogy ebből majd jól fognak élni, csak a polgári kormányzást kell választani? Hogy a külföldiek kezére játszották a feldolgozóipart, és kizárták a vertikumból a magyar mezőgazdaságot? Nem, tisztelt képviselőtársaim, erről nem óhajtok beszélni.
Akkor talán arról, hogy a kormány jelentős engedményt tett az EU-csatlakozási tárgyalásokon a magyar termelők rovására? Hogy a mezőgazdasági terület 2000-ben 332 ezer hektárral volt kevesebb, mint egy évvel azelőtt? Hogy a szántóterület 208 ezer hektárral, a szőlőterület 16,5 százalékkal, a gyep 9 százalékkal csökkent 2000-ben '99-hez viszonyítva? Hogy az egyéni gazdálkodók által használt földterület 706 ezer hektárral, a gazdasági szervezetek által művelt 323 ezer hektárral volt kevesebb 2000-ben, mint 1999-ben? Hogy az agrárértelmiség lekommunistázása, perifériára szorítása nem volt gyógyír a magyar vidék haldoklására? Arról talán, hogy a jövedelmezőség drasztikus csökkenésével és vele együtt a termelés jelentős visszaesésével mennyire megnőtt a műveletlen parlagföldek területe, soha nem látott méreteket öltve több mint 600 ezer hektárral gyarapodott? Hogy újra a vidéken élők motoroztatása és becsapása folyik az üzletrészekben és a földbirtokban? Nem, erről sem kívánok szólni.
Akkor talán arról, hogy a kárpótlást követően több mint 50 ezer hektár föld került külföldiek tulajdonába? Hogy a zsebszerződésekkel közel 100 ezer hektár föld esetében várják a Nyugat-Dunántúlon a jogszabály megváltoztatását? Hogy a Nyugat-Dunántúlon a termőföldek több mint 50 százaléka külföldiek tulajdonában van? Hogy ezek a területek nem apró parcellák, hanem egy tagban lévő területek? Mert ők már tudják, hogy nem a minibirtok, hanem a nagybirtok a jövedelmező.
Igen, erről szeretnék szólni, hogy a föld nemzeti kincs. Valóban az, ha jövedelmet biztosít művelőjének, az országnak. Azt biztosít Nyugat-Dunántúlon is, feltéve, ha nem magyar a gazda. Mert rendben való-e az, hogy amíg a magyar paraszt törpebirtokon az éhenhalás szélén áll, jövőképe a kilátástalanság, élete a küzdelem az időjárás, a felvásárlók ellen, a külföldiek több száz, nem egyes esetben sok ezer hektáros birtokon hatalmas haszonra tesznek szert?
Veres Péter azt kérdezte, mit ér a magyar, ha paraszt. A Dunántúlon az a kérdés, mit ér a paraszt, ha magyar. Rosszabb, kevésbé képzett talán a magyar gazda, mint a nyugatiak? Nem. De amíg ő a kormány által magára hagyott törpebirtokos, addig a német és osztrák, tőkével és technikával ellátott nagybirtokos. Ezért megbocsáthatatlan bűne a kormánynak az elmúlt három év, azért, mert legalább hat évvel lökte hátra a magyar termelőket, csökkentve esélyüket a felzárkóztatásra, a versenyképes helyzetbe kerülésre.
A kormány bűne, hogy az utolérésre semmi esélye sincs a magyar termelőnek. Találkozásra is csak akkor van esélyünk, talán húsz év múlva, ha ők szembejönnek velünk az úton.
Tisztelt Ház! A föld nemzeti kincsünk, sőt annál több: élettér; a magyar gazda, a falusi ember élettere. A faluról nincs hová menni. Ott élni kell, legalábbis élni kellene. Ezért olyan kormányra és agrárpolitikára van szükség, amely megszünteti a kiszolgáltatottságot, megvalósítja a magyar föld védelmét, megteremti a termelési és értékesítési biztonságot a gazda számára, biztosítja a gazdáknak a jövedelmezőséget, tisztes megélhetést teremt a földművelőnek. Olyan termelést segít elő, amely egészséges, minőségi élelmiszert biztosít a fogyasztónak.
Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt és az Agrárszövetség - Nemzeti Agrárpárt ilyen politikai erő. Mi nem az osztogatást, a fosztogatást, hanem a versenyképes gazdaságokat, a magyar embert, a gazdát kívánjuk támogatni, kiszámítható, hosszú távon is biztató jövőképet biztosítani a fiataloknak, az új gazdanemzedéknek. Elkötelezettjei vagyunk a magyar vidéknek, és teljesítjük régi vágyát: élhető életet teremtünk a magyar vidéknek és a magyar gazdáknak. Ezt csak nemzeti összefogással és egyetértéssel lehet megvalósítani; sőt meg kell valósítani, mert ne feledjük: paraszti munka nélkül nincs élet.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
