DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A négyéves kormányzati ciklus utolsó zárszámadási javaslata fekszik előttünk. Tudom, hogy az utóbbi hetek megrázó eseményei más fényben tüntethetik fel az elmúlt év történéseit, mégis megkockáztatom azt a kijelentést, hogy a 2000. év Magyarország, a magyar gazdaság számára a legújabb kori történelem, a polgári átalakulás évtizedének egyik legkiemelkedőbb esztendeje volt. A dinamikus növekedés, a korábban kényesnek számított egyensúly további javulása mellett olyan feltételeket teremtett, amelyek az ország, a polgárok gyarapodását eddig nem látott módon segítették elő.
Ha nemcsak pillanatképként figyeljük az eseményeket, akkor azt is hozzá kell tennünk, hogy bár megváltozott nemzetközi viszonyok között sokkal nagyobb odafigyelésre, körültekintésre van szükség mindannyiunk részéről, a tartós és kiegyensúlyozott növekedéshez a legtöbb feltétel továbbra is adott.
Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadást több olvasatban is értelmezhetjük. Egyrészt természetesen nem jelenthet mást, mint az adófizető polgárok befizetett pénzével való elszámolást. A másik oldalról azonban arról a folyamatról van szó, ami az állami pénzeszközök mozgásában bekövetkező változásokat, a tervezett számok és a tényleges teljesülés között meglévő különbségeket hivatott évről évre rendezni.
Felvezetőmben előre le szeretném szögezni, hogy az előttünk fekvő zárszámadási törvényjavaslat mindkét olvasatnak maradéktalanul, mindenki számára követhetően megfelel. A Fidesz-Magyar Polgári Párt tehát a zárszámadás alapján úgy látja, hogy a 2000. évre kitűzött célok maradéktalanul megvalósultak, az adófizetők forintjai a célok megvalósítása érdekében a lehető leghatékonyabb módon lettek elköltve. Továbbá úgy ítéljük meg, hogy a 2000. évben keletkezett többletbevételek elköltésének a kormány által megjelölt irányai is helyesek. A kormány azzal, hogy az Országgyűlés jóváhagyását kéri a többletbevétel elköltésének kérdésében, lehetőséget teremt a konstruktív vitára minden képviselő számára. Bár egyelőre nem látunk kielégítő indokot a kormány által megjelölt céloktól való eltérésre, de a vitának ebben a szakaszában természetesen mindenre nyitottak vagyunk.
Melyek ezek a célok? Ha visszatekintünk a 2000. évre, a számok világán túl a társadalmi és a politikai érdekek szintjén mit tükröz a költségvetés? Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy első helyen a családok támogatását említsem. Meggyőződésem, hogy azokat a családokat kell különösképpen támogatnunk, akik a vállukon viszik az ország gondjait, akik magukra vállalják a gyermeknevelés örömteli terheit. Ez úgy lehetséges, hogy a kormányzat elismerten deklarálja a gyermekneveléssel járó többletköltségek megjelenését a családban.
Csak két elemet emelnék ki a támogatások sorából. Az egyik újszerű elem, hogy 2000. január 1-jétől a gyermekek kétéves koráig minden munkavállalót megillet a gyed. Ennek fedezetére több mint 36 milliárd forint szerepelt a 2000. évi költségvetésben. Már a bevezetés utáni első tapasztalatok kedvezőek voltak, hiszen emlékezzünk: 2000 májusáig 62 ezren éltek már ezzel a lehetőséggel.
A másik, kiemelésre érdemes kedvezmény, hogy 2000. január 1-jétől az adókedvezmény összegét 30 százalékkal emeltük. 2000-ben az egy- és kétgyermekes családok gyermekenként havonta 2200, a három- és többgyermekes családok gyermekenként havonta 3000 forint adókedvezményhez jutottak. Így ennek összege egy gyermek után évi 26 400 forint, két gyermek után 52 800 forint, három gyermek után 108 ezer forint volt.
Engedjék meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy egy friss KSH-s statisztikai adatot mondjak el önöknek! 2001 első hét hónapjában 500 gyermekkel született több, mint egy esztendővel ezelőtt, az előző év első hét hónapjához képest. Az első hét hónapjában sajnos még mindig csökkent Magyarország népessége, de a csökkenés mértéke örvendetesen lassult.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A második, igen nagy cél, amit 2000-ben magunk elé tűztünk, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása. Több évtizedes együttes hatásaként (Sic!) javultak a kis- és középvállalkozások működései feltételei is. Csökkent az állami jövedelemcentralizáció mértéke. A gazdaság szereplői egyre nagyobb lehetőségek kapnak céljaik megvalósítására.
Itt is egyetlen elemet szeretnék kiemelni, az átalányadózás kérdését. 2000-től az átalányadózás köre minden tevékenységre kiterjed, és a kezdő vállalkozások is használhatják az egyszerűsített eljárást. Az intézkedések és a kedvező gazdasági folyamatok eredményét tükrözi, hogy javult a vállalkozói kedv, a tavalyi esztendőben nőtt a társas, kis- és középvállalkozások száma is.
A 2000. évi költségvetés harmadik nagy célja, tisztelt Országgyűlés, az otthonteremtés. Magyarországon eddig a polgárok túlnyomó többsége nem tudott önerőből lakáshoz jutni, házat építeni. Ezért határozta el a kormány, hogy új otthonteremtési támogatási rendszerrel egyrészt felélénkíti a lakáspiacot, másrészt pedig lehetőséget teremt a családok számára a saját otthonhoz jutásra. Ezen a téren kedvező folyamatok indultak el, míg 1999-ben 19 300 befejezett lakás épült, addig a múlt évben ez a szám meghaladta a 20 ezret. Ami talán jobban szemlélteti a folyamatot: a kiadott lakásépítési engedélyek száma 44 700, ami 46 százalékkal több az előző évinél, és kétszerese az 1998-ban kiadott engedélyeknek.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési politika jellemzőinek tárgyalása után a 2000. év gazdaságpolitikai folyamataira térnék rá. A magyar gazdaság versenyképessége javult, kiegyensúlyozottan és dinamikusan fejlődött.
(15.20)
A külső egyensúlyt a beruházások és az export dinamikus bővülése jellemezte, ami jól tükrözi a hazai és külföldi gazdaság viszonyát. Méltó versenytársai és partnerei vagyunk a világnak. A gazdaság belső egyensúlyát szemlélve elsősorban az áremelkedés ütemére kell fordítanunk figyelmünket. A pénzromlás mértéke eltért a tervezettől, amelynek külső okai eléggé közismertek, hiszen az agrárárak jelentősebb emelkedése a magas olajárra, a dollár erősödésére és az exportra vezethető vissza. De így is 10 százalék alatt maradt az áremelkedés üteme.
A gazdasági növekedés 5,2 százalék volt, amely európai viszonylatban is kiemelkedő értéket mutat. Ha visszaemlékeznek, tisztelt képviselőtársaim, a várakozások 3,5-4,5 százalékot jeleztek. Az előrejelzéseket felülmúló növekedés mögött az export dinamikus bővülése és a belső kereslet növekedése állt. A növekedés szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a fejlődés a munkaerő piacán is érzékelhető legyen, amit jól tükröz a munkaerő-tartalékok kihasználtsága.
A bérek tartósan, kiegyensúlyozottan növekedtek a múlt évben. A KSH adatai alapján a foglalkoztatottak száma 2000-ben 1 százalékkal bővült. A fiatalok javuló továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeit jelzi, hogy 2000-ben 10 százalékkal kisebb volt a nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek száma, mint egy évvel korábban. Természetesen az érdem a magyar gazdaság szereplőié, az ebben munkavállalóként és fogyasztóként egyaránt megjelenő családoké, a foglalkoztatóként is megjelenő, önmagukért tenni akaró kis- és középvállalkozóké és minden tevékeny polgáré.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzetgazdasági beruházások reálértékének növekedési üteme 2000-ben is meghaladta a gazdasági növekedés ütemét, ami azért is fontos, mert a beruházási arány emelkedett, ami a gazdasági növekedés fenntartásának fontos tényezője. A folyó fizetési mérleg hiánya az 1999. évi 2 milliárd euróról 1,6 milliárd euróra csökkent. A bruttó nemzeti jövedelem arányában 1999-ben 4,4 százalék volt, míg ez 2000-ben már csak 3,3 százalék lett. Az államháztartás deficitje mellett a beruházások bővülése jórészt finanszírozható volt a hazai megtakarításokból. Nagyon fontos, hogy az ország megítélése 2000-ben valamennyi nemzetközi hitelminősítő besorolása szerint javult.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi törvénymódosításokról, a többletbevételek kezelésének kérdéséről szeretnék még beszélni. Először is szeretném leszögezni, hogy a 2001. évi költségvetési törvény kapcsán a több mint ezer előirányzatból mindössze harminc kerül módosításra, ami nem teszi átláthatatlanná és követhetetlenné a javaslatokat.
A bevezetőben említett gondolatmenetnél maradva, a Fidesz-Magyar Polgári Párt is kiemelkedően fontosnak ítéli meg azt, hogy a jó teljesítményből fakadó költségvetési bevételi többletet a legfontosabb célokra és a leghatékonyabban költsük el a parlament felhatalmazásával. Talán nem kell nagyon a figyelmükbe ajánlanom, hogy a többletforrások is végesek, ellentétben a sok helyütt valóban alaposan indokolt társadalmi-költségvetési célok végtelen számával.
Nem volt könnyű helyzetben a kormány ezek megállapításakor, amihez most az Országgyűlés jóváhagyását kéri. Ennek ellenére úgy vélem, az előttünk lévő javaslat körültekintő. A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyetért a módosításokkal, amelyek közül csak a legfontosabbakat emelném ki.
A bevételi oldalon az előirányzott módosítások a tényleges folyamatokra, és a korrigált makropálya adataira hagyatkoznak. A módosítások alapvetően a következő tételeket érintik. A céltartalékon a személyi kifizetések előirányzatát a köztisztviselői béremelések indokolják. Ezzel az állam évtizedes tartozását törleszti, természetesen csak részben, hiszen további emelések még indokoltak a következő években is.
13,4 milliárd forintot jelent a korengedményes nyugdíjtartozás rendezése. Fontos változás, tisztelt hölgyeim és uraim, a Nyugdíj-biztosítási Alap előirányzatainak a módosítása, amely a júniusi hónapban kifizetésre került nyugdíjak emelését jelenti. Indokolt tehát a nyugdíjellátás 56,6 milliárd forinttal történő kiegészítése.
A Széchenyi-terv pénzügyi lehetőségeit is bővíteni szándékozunk, amely érinti az állami bérlakások, a turizmus, a vállalkozások fejlesztési forrásainak a bővülését. Az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyszerkassza 35 milliárd forintos emelését irányozzuk elő, indokolt a gyógyító-megelőző ellátások további 10,6 milliárd forintos emelése. Természetesen több forrást is lehetne erre szánni.
Módosítást tartalmaz a költségvetés a diákhitel fedezetének biztosítására. A hallgatói hitelrendszer kialakításának célja az volt, hogy a diákok többsége számára elérhetővé váljon a felsőoktatási intézményekben való tanulás, s az ezzel járó anyagi terhek mérséklődjenek. El kell érni azt - és ezt célozza ez a konstrukció -, hogy anyagi okokból ne kelljen feladniuk a tudás megszerzésének lehetőségét a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak.
A 2000. évi zárszámadás keretében kezdeményezett törvénymódosítások hatásai a Fidesz véleménye szerint a változó gazdasági és pénzügyi feltételekhez való igazodást segítik, amire szükségük van a magyar gazdaság és a magyar társadalom szereplőinek is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A zárszámadás legalább olyan fontos, mint a költségvetési törvényjavaslatról szóló vita. Különösen fontos ez a legnagyobb kormánypárt képviselőcsoportjának, hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Párt a zárszámadás kapcsán számot adhat Magyarország polgárainak, hogy a választási és a kormányprogram megvalósítása időarányosan halad a közösen kitűzött célok felé.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében köszönöm a képviselők, a bizottságok munkáját, külön köszönöm a minisztériumok és a Pénzügyminisztérium munkatársainak kiváló szakmai előkészítését és a kormány eddigi munkáját. Meg szeretném köszönni az Állami Számvevőszék munkáját is, hiszen az ő munkájuk biztosítja azt, hogy évről évre további javító korrekciók történjenek meg, ami az átláthatóságot, az áttekinthetőséget és a szabályszerűség folyamatainak a kialakítását segíti.
Tisztelt Országgyűlés! Nagyon jó évet zártunk 2000-ben. A most is folyó költségvetési folyamatok kedvező jövőt vetítenek előre. A mai nemzetközi viszonyok mellett különösen fontos érték a stabilitás és a kiszámíthatóság. Ugyanakkor, akárcsak a 2000. évi költségvetésben, a jövőben is meg kell a lehetőséget teremteni arra, hogy a kormány az Országgyűlés jóváhagyásával, de a rugalmasság biztosítása mellett feleljen az országot érő kihívásokra.
Az idei zárszámadás minderre lehetőséget kínál. Hadd ajánljam figyelmükbe Széchenyi István szavait abban a reményben, hogy a parlamenti vita konstruktív lesz. Tehát ahogy Széchenyi mondaná: "Tanácskozzunk, fáradjunk s cselekedjünk!"
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
