LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Font Sándor képviselőtársam már összegezte elismerő szavaival a Magyar Demokrata Fórum véleményét. Jómagam a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat honvédelmi tárcát érintő fejezetéről kívánok röviden szólni.
A tárca kiadási előirányzata több mint 25 milliárddal növekedett az előző évi előirányzathoz képest. Ezt az igen jelentős, több mint 15 százalékos növekedést nemzetközi kötelezettségvállalásunk tette szükségessé. Néhány esztendő alatt a nemzeti összjövedelemből 1,21 százalékról 1,51 százalékra emeltük a honvédelmi költségvetés arányát.
A kiadási előirányzattal kapcsolatban még egy igen jelentős változás történt. A kormány döntése értelmében a tárca kiadásai függetlenné váltak bevételeitől, így a bevételek nagysága nem befolyásolta a kiadások nagyságát. Az év során az előbb említett nagymértékű növekedés a végrehajtás során tovább növekedett mintegy 12 milliárddal, ami az eredeti előirányzatot 6,6 százalékkal emelte. Így az elosztható nemzeti összjövedelemnek közel 1,6 százaléka volt a honvédelmi tárca költségvetése.
(18.10)
Ezek a pozitív jelenségek nemcsak az egész költségvetést jellemzik, hanem a költségvetés egyes összetevőire is jótékony hatással voltak. Véleményem szerint lényeges, hogy a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok aránya az összes kiadáshoz viszonyítva csökkentek, csak néhány tized százalékkal haladja meg a 40 százalékot. A nagy vállalatokra, szervezetekre, ha jól működnek, az jellemző, hogy a munkabér és járulékai az összköltségek egyharmada körül szóródnak. A korábbi években előfordult, hogy ez a költség majdnem elérte a tárca összes előirányzatának a felét.
Ki kell emelnem, hogy a munkabér arányának csökkenése jelentős illetményemeléssel párhuzamosan történt. Az egy főre jutó illetmény a tárca átlagában 15,8 százalékkal, az átlagos keresetek 20,7 százalékkal növekedtek, ami az éves inflációt, körülbelül 10 százalékot meghaladta. Tehát, ha csekély mértékben is, de ez reálbér-emelkedést jelentett.
Nézzük, hogy a költségvetés miképpen alakította az állomány élet- és munkakörülményeit! Amikor e kérdést vizsgáljuk, nem kerülheti el figyelmünket a létszámok jelentős csökkenése. A hivatásos tiszti és tiszthelyettesi létszám több mint 1000 fővel, a közalkalmazotti állomány 1300 fővel, a sorkatonák száma mintegy 4000 fővel csökkent. A hivatásos és közalkalmazotti állomány csökkenése a végkielégítések kifizetésével emelte az átlagilletményeket, de a több mint 30 ezres fizetett állományt figyelembe véve csak néhány tized százalékot jelent az átlagot tekintve. Ezen tényt elhanyagolni nem szabad, de nem jelentős a befolyása.
Tisztelt Ház! A költségvetés oldaláról is megállapíthatjuk, hogy az ország gazdasági fejlettsége és teljesítőképessége alapján a tárca 45 ezres létszáma, ezen belül a 38 ezres hadsereg reális elképzelés. Néhány esztendő alatt a gazdaság erőteljes fejlődése mellett, remélve, hogy a szeptember 11-ei embertelen, gonosz terrorakció jelentősen nem befolyásolja a világgazdaságot, ha az elkerülhetetlen biztonsági intézkedések minden területen drágábbá is teszik életünket, a munkabér és járulékai fokozatosan megközelítik a kiadási előirányzatok egyharmadát. Ezen arány fokozatos csökkenése persze az új szolgálati törvény garantált illetményemelése mellett kell hogy megvalósuljon.
A munkabér és járulékok csökkenése egyben azt is jelzi, hogy egyre több jut a honvédség dologi és felhalmozási kiadásaira, ami a honvédség alapvető feladatainak egyre jobb végrehajtását, azaz a honvédség egyrészt zavar nélküli működését, másrészt a nélkülözhetetlen műszaki fejlesztést teszi lehetővé.
A múlt évben megkezdődtek a legfontosabb fejlesztések, amelyek mind pozitív hatással voltak, illetve lesznek. Ilyenek például az új gépjárművek beszerzése, átadás előtt áll a légierő integrált vezetési pontja, befejezéséhez közelednek az ezekhez hozzáférést biztosító munkaállomások közbeszerzési eljárásai is. Átadták a NATO-integrált légvédelmi rendszer keretében működő korszerűsített lokátorokat, és befejeztek sok más, kisebb kiadással járó modernizálást, illetve beszerzést.
A tárca költségvetésének végrehajtásáról szóló fejezet nagyon részletes, elemző ismertetést ad sok táblázattal, adattal, ténnyel. A táblázatok és a szöveg közötti adatok további elemzésekre adnak lehetőséget. Ez a részletes anyag biztosítja a későbbi, hasonló részletességű előterjesztések adataival való összevetést, elemzést.
Meg kell azonban jegyezni, hogy néhány fontos adatot szakértőink hiányolnak. Egyetlen példa: az elhelyezési szolgálat megszűnése után kérdés, hogy mennyibe került az ingatlanok fenntartása, üzemeltetése.
Összességében megállapíthatjuk: a sikeres stratégiai átalakításhoz biztosítottak a pénzügyi feltételek. A tárca és a honvédség vezetése az Országgyűlés többségi akaratából véleményem szerint hatékonyan gazdálkodott, amelyet bizonyít, hogy humán és technikai oldalon egyaránt pozitív változások történtek. A lehetőségekhez mérten tehát némileg javultak a tárca állományához tartozók élet- és munkakörülményei, és megkezdődött technikai felzárkózásunk a szövetségi államok színvonalához.
Befejezésül: elismerés illeti a Pénzügyminisztérium, de a szaktárca munkáját is.
Egyébként tegnap este volt a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Úgy vélem, jó esély van arra, hogy jó törvény szülessen, a jó törvényhez pedig majd újra jó költségvetés szükséges. Ahhoz pedig nagyobb türelem.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
