BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megvallom őszintén, jóleső érzéssel töltött el, hogy Göndör képviselő úr a nyugdíjasok helyzetét ilyen fontosnak ítéli. Úgy gondolom, változás történt a szocialisták ebbéli vélekedésében, hiszen korábban a magánnyugdíjpénztárral a forrásokat vitték el a nyugdíjasok nyugdíjemelése elől, ezt a lehetőséget csökkentve. Úgy gondolom, a nyugdíjak emelése az az egyetlen és nagyon fontos megoldás, amely lényeges változást idézhet ilyen tekintetben elő.
Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a társadalombiztosítás és a gyógyszerellátás tekintetében a tervezett és megajánlott kormányzati intézkedések, az adómentesség beiktatása, és sorolhatnám mindazt, ami itt a nyugdíjasokkal és a rokkantakkal kapcsolatos, ezek megajánlottak a parlament számára.
A tekintetben, hogy az élelmiszerárakat befolyásoljuk - tegnap már tisztáztuk, képviselő úr, hogy ebbéli lehetősége nagyon csekély a kormányzatnak és a parlamentnek -, e tekintetben a megoldás mindenféleképpen csak a nyugdíjak minél további emelése. Talán annak idején, amikor erre több lehetőség lett volna, helyesebben az évek során többet kellett volna önöknek is odafigyelni, akkor nem lennének ilyen súlyosak a gondok. Úgy gondolom, a kormányzati ciklus alatt tisztesen és tisztességesen elszámoltunk a nyugdíjasokkal, és a büdzsé lehetőségéhez képest biztosítottuk a nyugdíjak emelését.
Még egy nagyon lényeges kérdésről szeretnék beszélni. Úgy gondolom, az itt megajánlott célok tekintetében mi tavaly odafigyeltünk az önök vélekedésére, hogy mire osztották volna. Most ezeket a célokat igyekeztünk értékelve behozni a tisztelt Ház elé, de most az a baj, hogy behoztuk. Tessenek már megmondani, mikor jó, ha sapka van a fejünkön, vagy ha nincs sapka a fejünkön! Elhiszem, hogy a források végesek, többre kellene és több pénz kellene, de jelenleg ennyi a többletbevétele a múlt évi költségvetésnek, amelyet tényleg félretettünk arra, hogy itt ma erről beszélhessünk.
Köszönöm a figyelmüket. (Tállai András tapsol.)
