GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Már most bejelentem, hogy még legalább két kétpercest kell hogy kérjek majd.
Babák képviselő úr, feltételezem, hogy ön érti és megnézte a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvényt. Sajnálom, hogy ebben a Házban módszeresen és nagyon sokszor hangzik el, hogy a magánnyugdíjpénztár elvitte a pénzt valami más elől. Kedves Képviselő Úr! Törvénybe van iktatva, és egyelőre egyetlen vizsgálat nem állapította meg, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem tartották be ama kötelezettségüket, hogy a begyűjtött forrásuknak döntő többségét állampapírba kell elhelyezni. (Babák Mihály közbeszól.) Én majd meghallgatom önt, amikor szót kér! Ha állampapírban elhelyezték a pénzüket, akkor ez azt jelenti, hogy ez a forrás igenis rendelkezésére áll a költségvetésnek, és lehetne belőle a gazdasági növekedést generálni és előremozdítani a gazdaságot. Hadd mondjam azt, hogy ez tényleg nem felel meg a valóságnak, mert nem elvitte a pénzt. Két nappal ezelőtt Hegedűs képviselő úr azt mondta, hogy nem nő. Miért nem nő? Azért, mert nem engedték, hogy növekedjen.
Azt gondolom, ehhez nyugodtan hozzátehetjük azt, amit mutat a statisztika. Az emberek döntöttek, mérlegelve a saját helyzetüket; nem volt kötelező, nem volt kényszer bemenni a magánnyugdíjpénztár-rendszerbe, és mégis döntöttek, messze meghaladóan az egymilliós számot, amire eredendően gondolni lehetett.
Azt hiszem - Balsay úrnak is fogok majd reagálni -, az, hogy az emberek számára megengedjük, hogy maguk döntsenek, ez a mi szociáldemokrata filozófiánkba belefér (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az önökébe, képviselő úr, nem. Önök mások helyett akarnak dönteni folyamatosan, egyfolytában.
Köszönöm szépen.
