LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetlen témakörrel kívánok foglalkozni, az iskola világával, az oktatással. A 2000. évi zárszámadás országgyűlési vitáját megelőző hetekben több újság elemezte a költségvetési törvényben meghatározottnál magasabb költségvetési bevétel forrásait és felhasználásait. Ezekben az elemzésekben nem találkoztam azzal az örvendetes ténnyel, hogy a többletbevételekből jelentős mértékben emelkedhettek az oktatási kiadások.
A középfokú oktatásra fordított kiadások például 36 százalékkal, 14 milliárd forinttal, a felsőfokú oktatásra fordított állami kiadások 16 százalékkal, 33 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési törvényben elfogadott keretet. A kormány minden jel szerint, mihelyt a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi, a többletbevételekből elsők között az oktatást részesíti.
A többletráfordítások tükröződtek az iskolázási arányok javulásában is. A középiskolai képzésben részt vevők aránya először haladta meg a 80 százalékot, tíz évvel ezelőtt még 70 százalékos volt ez az arány. 17,4 százalékra emelkedett a 18-22 éves korcsoporton belül az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain tanulók aránya, ami 10 esztendővel korábban csak 8,5 százalékos volt. A többletforrások lehetőséget nyújtottak a pedagóguskeresetek szelíd emelésére is.
A kereseti statisztikák adatai alapján az előző kormányzati ciklus alatt, '94 és '98 között 12 százalékponttal maradtak le a pedagóguskeresetek az átlagkeresetektől.
(10.00)
1994-ben még 6 százalékkal haladták meg a pedagóguskeresetek az országos átlagkereset összegét. 1998-ban viszont már 6 százalékkal elmaradtak az országos átlagtól. Ezt a nagy mértékű pozícióromlást még a Bokros-csomag sem magyarázza, hiszen a beruházások és a kormányzati kiadások visszafogása hátrányosan érintette a gazdasági terület kereseteit is. Az 1998-ban hatalomra került polgári kormány következetesen növelte a pedagógusbéreket, ez történt 2000-ben is, és ennek köszönhetően 2001-ben várhatóan már közel azonos összegű lesz a pedagógusok átlagkeresete az országos kereseti átlaggal. A jövő évben, 2002-ben számításaink szerint a béremelések hatására már 112 százalékra növekszik a pedagóguskeresetek átlagkeresetekhez mért előnye, és ez az előny folyamatosan nő 125 százalékig 2006-ra.
Sajnálkozva láttam, tisztelt Ház, a beszámoló adataiból, hogy a pedagógus-szakvizsgára és -továbbképzésre eredetileg szánt 400 milliós állami támogatás mintegy egyötöde kihasználatlan maradt. Remélem, hogy ebben a kihasználatlanságban nem a pedagógustársadalom érdektelensége tükröződik, hanem a felnőttképzés és továbbképzés megoldatlansága, amely helyzeten a felnőttképzésről szóló törvény idei elfogadása minden bizonnyal javítani fog. Eddig évente mintegy 15 ezer pedagógus vette igénybe továbbképzése során ezt a támogatást.
Tisztelt Ház! Az értékelési és minőségbiztosítási programok működtetésére szánt keret kihasználtsága csak 90 százalékos volt. Ennek a keretnek a többségét a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program használja fel, amely program első szakaszában 464 óvoda, iskola, kollégium kezdte meg a munkát. Valamennyi intézményben a tervezett ütemben halad a program végrehajtása. A Comenius-programhoz idén szeptembertől újabb 500 intézmény kapcsolódik, és magam is tapasztalhattam, de gondolom, sok képviselőtársam ezzel egyetért, hogy milyen minőségi változást jelent az iskolai munkában a programhoz való csatlakozás.
A Széchenyi professzori ösztöndíj 1,9 milliárdos keretének a kihasználatlansága feltűnően magas. Ennek az előirányzatnak csak az egyharmadát használták el. 2000-ben kétezer, felsőoktatásban dolgozó oktató vehette igénybe ezt az ösztöndíjat, 2001 januárjától további 500 fő.
Őszintén sajnálom, hogy a határon túli magyarok eredetileg 400 millió forintban elhatározott oktatási és kulturális támogatása fele részben sem teljesült, azaz ebből a keretből csak 155 millió forintot használtak fel. A fejezeti indoklások szöveges részéből sem derült ki számomra, hogy mi okozta ezt a kihasználatlanságot.
Tisztelt Ház! Az elmúlt esztendőben egy azonnali kérdés formájában kívántam arra választ kapni, hogy miért akadozik a határainkon túl is hírnevet szerzett Nemzetközi Pető András Alapítvány költségvetési támogatása. Örömmel láttam a zárszámadás adataiból, hogy az ott végzett gyógyító-, nevelő-, oktató- és kutatómunka támogatására megszavazott 540 millió forint egészéhez hozzájutott az intézet.
Végezetül pedig a pedagógusok körében közismert és népszerű a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, rövidített néven a KOMA, pedagógiai módszereket és nevelési munkát sokrétűen segítő tevékenysége. Ez az alapítvány is teljes mértékben kihasználta a pályamunkákra szánt 280 milliós költségvetési támogatást. A fejezeti indoklás részleteiből kitűnik, hogy például a fogyatékosok sporteszközeinek és mozgásfejlesztő eszközeinek a támogatására kiírt összeg hatszorosát pályázták meg; az iskolai informatikai fejlesztésekre adható összegnek a tizennyolcszorosát pályázták meg; a fogyatékosok oktatását, nevelését segítő, integrált nevelési feltételeket biztosító összegnek pedig a háromszorosát. Pénzszűke miatt a jó és támogatásra érdemes pályázók többségét el kellett utasítani. A következmények ilyen ismeretében ismételten elmondom azt, amit még a 2000. évi költségvetési vitájában hangsúlyoztam, azt tehát, hogy nem volt átgondolt országgyűlési döntés a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány korábbi költségvetési támogatásának a csökkentése. Abban bízom, hogy az új költségvetésben módunk lesz a korrekcióra.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
