TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Arra a kérdésre, hogy mikor nyújtja be a kormány a 2002. évi költségvetést, tényszerűen a következőt tudom válaszolni. A 2001-2002. évi költségvetési törvényjavaslatot a kormány 2000. szeptember 15-én az Országgyűlésnek benyújtotta. Az Országgyűlés azt 2000. december 19-én elfogadta, és 2000. december 21-én kihirdetésre került. (Keller László: Csak ma már nem igaz.)
Ami pedig az ön kérdését illeti, ön ebben a költségvetési vitában személyesen is - emlékszem rá - részt vett, többször felszólalt, kifejtette véleményét, sőt a zárószavazáson is részt vett, tehát emlékeznie kell. Úgy gondolom, hogy a kérdését nem az emlékezetkihagyása indukálja, hanem valami egészen más.
(16.00)
Mielőtt bárki az államháztartási bevételek, valamint a kiadások első nyolchavi alakulásáról elmarasztaló véleményt alkotna a költségvetés tervezésének megalapozottságát illetően, szerintem célszerű áttekinteni a bevételre és kiadásra ható tényezőket.
Az államháztartás bevételeinél a január-augusztusi pénzügyi és gazdasági folyamatok alapján becsülve év végéig több mint 240 milliárd forint többlet keletkezik. Ebből 170 milliárd forint a központi költségvetés és 71 milliárd forint a társadalombiztosítási alap alrendszereiből képződött.
A bevételnövekedés elsősorban a tényleges évközi gazdasági folyamatok által indukált, valamint a tervezést megalapozó makrogazdasági pálya közötti eltérésből adódik.
A zárszámadásban az érintett 2001. évi előirányzatok változtatásának célja a parlament által meghozott évközbeni döntések, valamint a jogszabályokban rögzített, költségvetést érintő vonatkozások érvényre juttatása.
Az év folyamán felmerülő többletfeladatok ellátását célzó kiadások tekintetében az Országgyűlés hozza meg a végső döntést. E célok megvalósításának forrását az ország gazdaságának kedvező fejlődése teremtette meg.
Bizton mondhatom, hogy a többletbevételek felhasználása az ország lakosságának életkörülményeit javítja. Én ebből három tényezőt emelek ki: a köztisztviselői életpálya megteremtésének költségei, a nyugdíjak 3,5 százalékos emelése, illetve a gyógyszer- és az egészségügyi ellátás előirányzatainak emelése. Ezek a többletbevételeknek több mint kétharmadát teszik ki, és több millió magyar ember életét fogják javítani.
Ami pedig a törvénymódosítást illeti, természetes dolog, hogy 1990 óta nem első eset, hogy különféle okokból az eredeti költségvetés módosításra szorul. Azonban a tekintetben mindenképpen az elmúlt évek változást hoztak, hogy a kedvező folyamatok indukálják például a 2001. évi költségvetés előirányzatainak a módosítását. Hangsúlyozom azonban, hogy itt a bevételi és a kiadási előirányzatok egyforma összegű megemeléséről van szó, és a hiány összege ebben a tekintetben nem változik.
Végezetül engedje meg, képviselő úr, hogy emlékeztessem még egy tényezőre - 1998 áprilisában történt. Azt, amit a kérdésében említett alkotmányossági és törvényességi szempontból, én is abból a szempontból jelzem, illetve mondom el. Ígérhetem, hogy a polgári kormány pénzügyminisztere, Varga Mihály a választás előtt három héttel nem fog olyan kötelezettséget vállalni magára, mint amit vállalt Medgyessy Péter pénzügyminiszter 1998 áprilisában, akkor, amikor a parlament már nem ülésezett. Tette ezt 160 milliárd forint összegben, és mindazért, hogy az országot félrevezesse, illetve koalíciós pártérdekeket ezzel a döntéssel, ezzel a szerződéssel kiszolgáljon. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Így van! Így igaz! - Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Amikor az alkotmányosságról és a törvénytelenségről beszél a képviselő úr, akkor itt kereskedjen (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Így van! Így igaz!), és ne pedig ennek a kormánynak a működésében. (Taps a kormánypártok soraiban.)
