DR. BODA ILONA
DR. BODA ILONA
DR. BODA ILONA környezetvédelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mind a magam, mind az ügyben érintett más minisztériumok nevében mondhatom, tisztában vagyunk azzal, hogy az Alföld termelékenységének megtartása kiemelt nemzetgazdasági érdek. Ez így volt a múltban, és így lesz, mert így kell lennie, a jövőben is.
Az adottságok kedvező irányba történő változtatása, illetve az azokhoz való alkalmazkodás azonban nemcsak kormányokon, de sokszor évszázadokon átnyúló feladat. Jó példa erre a Duna-Tisza közi homokhátságon a futóhomok megkötésére és a terület mezőgazdasági, erdészeti hasznosítása érdekében az elmúlt két évszázadban végzett szívós munka.
Engedje meg azonban képviselő úr, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az időjárásban lévő természetes, több évszázada ismert ingadozásból adódó, rövidebb-hosszabb időszakokra fellépő száraz periódusok léte azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy az Alföld félsivatagi terület lenne. Ez enyhén szólva csúsztatás.
Abban viszont egyetértünk, hogy az Alföldön, elsősorban annak középső részén időről időre fellépő aszályos időjárás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez összehangolt intézkedésekre van szükség. Egyetértünk továbbá abban is, hogy a rossz talajadottságok fokozzák az aszálykárok veszélyét, illetve mértékét.
A kormány mindennek tudatában számos közép- és hosszú távon eredményt hozó intézkedést tett, és szándékozik tenni a jövőben is. A teljesség igénye nélkül engedje meg, képviselő úr, hogy csak a legfontosabbakat említsem!
Az 1999-ben elfogadott nemzeti agrár-környezetvédelmi program elő fogja segíteni a táji, termőhelyi adottságokhoz igazodó mezőgazdasági művelésre való átállást. A 2000-ben továbbfejlesztett agrártámogatási rendszer keretében több, a talaj védelmét szolgáló támogatási cél került meghirdetésre. Elkészültek az Európai Közösségek joganyagához igazodó vidékfejlesztési programok. Ezek 2002-től a SAPARD-terv megvalósítását teszik lehetővé. Mint az bizonyára ismeretes, a 47/1999-es országgyűlési határozat elfogadása teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország csatlakozzon az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezményhez. Csak meg kívánom jegyezni, hogy ez a lehetőség már az előző kormányzat idején is meg lett volna, hiszen az általam most hivatkozott ENSZ-egyezmény 1994-ben került elfogadásra.
Az egyezmény szellemében 2000-ben megkezdődött a nemzeti aszálystratégia kidolgozása, amelyet a nemzeti akcióprogram elkészítése fog követni.
Az öntözéssel történő vízpótlás érdekében folyamatos vízgazdálkodási rendszerfejlesztési koncepció került kidolgozásra.
A váratlan árvízi események vonatkozásában jelentős forrásátcsoportosítás is történik ide. Folyamatban van a hajdúsági többcélú vízgazdálkodási rendszer újabb ütemének tervezése, és napirenden van a jászsági főcsatorna továbbépítési koncepciója. Javítani fogják a térség vízgazdálkodását a tiszai árvízvédelem fejlesztéséhez kapcsolódó szükségtározók és síkvidéki tározók is.
Külön említést érdemel a Duna-Tisza közi homokhátság vízutánpótlásának kérdésében megalkotott 105/1995-ös országgyűlési határozat és az ennek alapján megalkotott különböző tervek, amelyek nyomán szerkezetváltozási programmal, mezőgazdasági szerkezetváltási programmal, talajvízminőség-megfigyelő hálózattal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) javítani fogjuk a térség vízutánpótlását.
(15.20)
Kérem, hogy válaszomat szíveskedjen elfogadni, tisztelt képviselő úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
