BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! (Általános zaj.) Köszönöm szépen az ajánlást. Talán észrevették, hogy egy kisebb botrány volt az elmúlt hetekben, amikor kiderült, hogy az úgynevezett Ifjú Magyarok Egyesülete többek között az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságától is támogatást kapott, amit egy irredenta CD-lemez kiadására használt (Közbeszólások a MIÉP soraiból: Halljuk!), de élt azzal a támogatással is, amit a fideszes vezetésű Ifjúsági és Sportminisztériumtól és a fideszes vezetésű budapesti XI. kerületi önkormányzattól kapott. Vita folyt itt arról, hogy vajon baj-e az, hogy a működési támogatásra kapták-e a pénzt, vagy a CD-kiadásra kapták-e a pénzt.
Tisztelt Képviselőtársaim! A probléma nem ez. Azt gondolom, hogy ezek a fiatalemberek jó lelkiismerettel gondolhatták azt, hogy miért ne adhatnának ők ki irredenta CD-lemezt akár a Deutsch miniszter úr által felügyelt Ifjúsági és Sportminisztérium pénzéből is. Miért ne adhatnának ki, ha a kormány államtitkára, Simicskó István egy irredenta emlékmű avatásán beszél Nagykanizsán? Miért ne adhatnák ki, ha a kormánypártok és a MIÉP képviselői a trianoni emlékmű újrafelállítását szorgalmazzák Budapesten, a Szabadság téren? Miért ne?
Hiszen ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy akár a nagykanizsai, akár a budapesti Szabadság téri emlékművet annak hirdetésére állították fel a Horthy-korszakban, hogy Magyarország politikája az, hogy helyreállítsa az 1913-as határokat. Azoknak a kormányoknak, amelyeket a miniszterelnök által példaképül választott Bethlen István vagy Teleki Pál vezetett, az volt a hivatalos politikája, hogy Magyarország törekvése az 1913-as határok helyreállítása. Mindezek az emlékművek ezt a magyar törekvést hirdették. Nem arról szóltak, hogy a határokat rosszul vonták meg, nem arról szóltak, hogy 3 millió magyar került a határ túloldalára, hanem arról szóltak, hogy Magyarország visszaköveteli a történelmi Magyarország egész területét.
Amikor Észak-Erdély visszakerült, akkor a kolozsvári bevonuláskor olyan ünnepséget rendeztek Kolozsváron, ahol nemcsak a visszakerült megyéket, hanem a még vissza nem került megyéket is egy-egy zászló vagy fáklya képviselte. Tehát kevés volt a Horthy-Magyarországnak a bécsi döntés. Magyarország azt követelte, amit itt fideszes, illetve MIÉP-es képviselőtársaink - nem nagy különbség (Derültség a MIÉP soraiban.) - mondtak, hogy "Mindent vissza!". És aki ma ezeket az emlékműveket akarja újra felállítani, az azt mondja, hogy Magyarországnak ma is az a politikája, mint ami a két világháború között volt, hogy mindent vissza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért minden ilyen, második világháború előtti irredenta emlékmű újrafelállítása méregkeverés Magyarország és a szomszéd országok kapcsolataiban. Aki ilyesmit követel, aki ezeknek az emlékműveknek az újrafelállítását szorgalmazza, az árt Magyarországnak, árt Magyarország jövőjének.
Ez az oka annak, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége akár Nagykanizsán, akár Budapesten, ma is ellenzi, és a jövőben is ellenzi ezeknek az irredenta jelképeknek az újrafelállítását. Ellenzi azt az irredenta retorikát, amely minden egyes trianoni évforduló alkalmával ma már a közszolgálati televízióban és a közszolgálati rádióban is, a Fidesz-MIÉP-ellenőrzés alatt álló közszolgálati médiumokban hallható (Balczó Zoltán: Hú, de jó lenne!), azt a retorikát, amely újra meg újra nem azt kifogásolja, hogy Magyarország határait igazságtalanul vonták meg 1920-ban, hanem azt kifogásolja, hogy Magyarország elvesztette területének kétharmadát és lakosságának a felét, mert annak a lakossága felének a többsége nem magyar volt az 1910-es népszámlálás idején. Azt gondoljuk tehát, hogy ezt az egész irredenta propagandát, annak minden megnyilvánulását minden józan magyar ember csak elutasíthatja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Jogos! - Balczó Zoltán: Igazságot Magyarországnak!)
