DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Lassan a befejezéshez közeledik az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk izzadságszagú tárgyalássorozata, amelynek során egyértelművé vált - ezt az integrációs bizottság munkájából és nemzetközi tárgyalásokon való részvételemből is le lehet vonni -, hogy itt gyakorlatilag szinte kivétel nélkül vagy nagyon kevés kivételtől eltekintve az Európai Unió minden követelését feltétel nélkül aláírta Magyarország. Ez egy rendkívül súlyos helyzet.
Jómagam nagyon sajnálatosnak tartom és nem értek azzal egyet, hogy 2000 szeptemberében mind a hat párt aláírta azt a közös megállapodást, miszerint egyetértenek azzal, hogy fel kell gyorsítani az Európai Unióhoz való csatlakoztatásunkat, anélkül, hogy legalább záradékként odaírták volna ehhez a megállapodáshoz, hogy a nemzeti érdekek védelme az alkufolyamatban kiemelt feladata és kötelezettsége a kormányzatnak, és nemcsak az a feladata, hogy egy ilyen birodalomhoz hozzásorolja vagy hozzácsatlakoztassa az országot, hanem mindenekelőtt és elsősorban a nemzeti érdekeket kell szem előtt tartani.
(18.30)
Hadd emeljek ki a kérdések közül három olyan témát, amely különösen súlyosan fogja érinteni majd Magyarországot, a magyarságot, a magyar életteret a csatlakozást követően.
Az első csoport - amit a múlt héten a gazdasági bizottság is tárgyalt, és gondolom, másik bizottság is - a munkanélküliekről és a szociális ellátásról szóló törvény módosítása. Ha képviselőtársaim figyelmesen elolvasták vagy majd el fogják olvasni, akkor ebből már egyértelműen kiderül, hogy ez egy jogharmonizációs törvénymódosítás. Kimondja, hogy az európai regionális térség állampolgára - ez az új kreáció - majd akkor, ha másik országba, szintén EU-tag országba költözik, tehát migráns munkavállalóként megjelenik, mondjuk, Magyarországon, akkor Magyarországnak kötelező, amennyiben munkanélküli, a munkanélküli-járadékot számára biztosítani, mégpedig európai uniós harmonizált mértékben. Hiszen tudjuk, hogy itt nagyon jelentős eltérések vannak, de a migráns munkavállalónak ezt meg kell kapnia.
A másik ilyen kitétel ebből a törvénymódosításból az, hogy a szociális ellátásnál biztosítani kell szintén ennek a migráns állampolgárnak - tehát európai polgárnak, ha Magyarországra jön és nyugdíjas - az időskorú ellátást. De nemcsak számára kell biztosítani, mégpedig a települési önkormányzatoknak - tehát ez egy önkormányzati többletfeladat -, hanem a hozzátartozójának, feleségének, házastársának is biztosítani kell az időskorú ellátást, tehát a nyugdíjat. Mégpedig a nyugdíjat is úgy kell kiszámítani, hogy harmonizált legyen az európai országokkal.
Itt az a kérdés, hogy miből biztosítja ezt Magyarország. Ad-e az európai uniós pénzből majd valamiféle támogatást az Unió bürokrata irányítása? Erre a válasz az volt, hogy nem tudják. Nincs semmiféle kidolgozott javaslat arra nézve, hogy ki fizeti a révészt, hogy a magyar családok zsebéből mennyi többletet fog majd ez kiemelni, hogy a migráns munkavállalónak vagy a migráns nyugdíjasnak fizetni tudjuk a nyugdíját, aki azt hiszi, hogy Magyarországon esetleg könnyebben és olcsóbban élhet, és elhagyja a nyugat-európai terepet. Mert arra is számítani kell, hogy nemcsak Keletről Nyugatra, hanem Nyugatról Keletre is történik egy áramlás.
Hadd emeljem ki a másik kritikus kérdést, amelyben sehol nem foglalnak állást. Ez a föld kérdése. Le kellene szögezni a magyar kormányzatnak, hogy se most, se a jövőben a magyar föld nem eladó. (Taps a kisgazda képviselők soraiban.) Se öt évre, se hét évre nem eladó! Meg kell tartani ezt Magyarország számára; rendkívül fontos kérdésnek tartom, s a kormányzat ebben megalkuvó módon járt el eddig, és jár el a jövőben is.
A harmadik kérdés az összmagyarság kérdése. Azért tisztáznunk kell - és bármit is mondhat itt Bauer Tamás, de tőle más nem várható el -, hogy Magyarország területének kétharmada hiányzik - elvették. Itt él mintegy ötmillió magyar honfitársunk. És ezzel az ötmillió magyar honfitárssal nem törődni, nem odafigyelni - a státustörvény csak valami pótcselekvés -, szégyenteljes dolog, és szemben áll a nemzet, az összmagyarság érdekével. Az EU-tárgyalás kimondja, hogy a schengeni határokat külön határőrséggel kell védeni, amit nekünk kell fölállítani és kifizetni és fenntartani. Ki fogja ezt finanszírozni? Mi lesz az összmagyarsággal?
Tehát magyar-magyar integráció nélkül belépni egy olyan alkuba, amely számunkra újabb konfliktusforrást teremt és magyarellenes, ezt felelőtlen cselekménynek tartom. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Ez több, ezt bűncselekménynek tartom, és ez ellen kellene mindenáron tiltakozni. Bízom abban, hogy a népszavazásnál a magyar nép lesz annyira bölcs, akik kívül vannak a parlamenten, meggondolják, hogy megszavazzák-e ezt a csatlakozást.
Köszönöm szépen.
