DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési törvény preambulumában megfogalmazott és szabályrendszerében tükröződő alapvető célja, hogy elősegítse, illetve biztosítsa a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, széles körű, nyilvános ellenőrizhetőségét, a verseny tisztaságát és az államháztartás kiadásainak ésszerűsítését.
A törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosításra hivatott Közbeszerzések Tanácsának egyik fontos feladata az Országgyűlés évenkénti tájékoztatása, különösen a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről. Az elmúlt évek közbeszerzési tapasztalatait és a tanács tevékenységét összegző beszámolók figyelemre méltó megállapításai közül kiemelném a következőket:
1. Jelentősen növekedett a közbeszerzési eljárások összértéke.
(12.40)
Másodszor: különösen fontosnak tartom, hogy a közbeszerzési törvény 1999. évi módosítása eredményeként a közbeszerzési eljárások összértékén belül jelentősen növekedett a széles körű nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító úgynevezett nyílt eljárások részesedése.
Ezzel párhuzamosan visszaszorultak a tárgyalásos eljárások, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások részaránya pedig egészen radikálisan, kevesebb mint felére csökkent.
Negyedszer: ezek a trendek a kis- és középvállalkozások közbeszerzési piacra jutását is növelték, mivel megállapítható, hogy ezek a vállalkozások a nyílt közbeszerzési eljárásokban szerepeltek a legeredményesebben. Ez a tendencia és ez az eredmény a kormánynak a hazai, a magyar kis- és középvállalkozókat támogató politikájával teljes egészében egybevág és egy irányba mutat.
A beszámoló további, figyelemre érdemes része a közbeszerzési statisztika és annak értékelése, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységére vonatkozó megállapítások. Ezek közül csak néhányat emelnék ki:
A döntőbizottság előtti ügyek száma ugrásszerűen nőtt. A jelentős növekedéshez hozzájárult, hogy a törvény '99. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása felhatalmazta immár a döntőbizottság elnökét eljárás kezdeményezésére.
A közbeszerzési eljárások és a jogorvoslati eljárások arányát vizsgálva megállapítja a beszámoló, hogy az önkormányzatok és azok intézményei ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek aránya a legmagasabb, ez több mint 40 százalékát teszi ki az összes kérelemnek, míg ez az arány a központi költségvetési szerveknél a legalacsonyabb, alig több mint 10 százalék, a közszolgáltatóknál pedig több mint 13 százalékot mutatott.
A Közbeszerzések Tanácsának 2001. évi beszámolója javaslatokat is tartalmaz a közbeszerzési törvény módosítására. Az érdemi természetű módosító javaslatok többnyire beépültek a közbeszerzési törvény tervezett módosításai közé, melyeket a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló T/5001. számú törvényjavaslat tartalmaz. Ezen módosítások kialakítása során figyelembe vettük számos érdekképviseleti szerv javaslatát is. Ez a kisebb terjedelmű törvénymódosítás az elmúlt évek gyakorlati tapasztalataira épül. A módosítási javaslatok közül engedjék meg, hogy néhányat kiemeljek, figyelemmel az imént hallott beszámolóban foglaltakra, valamint az országgyűlési határozattervezetre is.
A gyakorlatban problémát okozott a költségvetési szervek által nyújtott támogatások felhasználására vonatkozó szabályok és a közbeszerzési törvény egyes rendelkezéseinek viszonya. A javaslat arra irányul, hogy jogosult legyen eljárni e törvény alapján az a szervezet, amely a támogatási igényét már benyújtotta, azzal, hogy ebben az esetben a közbeszerzési törvény egyes rendelkezéseihez képest speciális szabályokat is megállapítanánk. Egyben a támogatás fogalmának meghatározása is módosításra kerülne.
A gyakorlatban felmerült az üzleti titok és a nyilvánosság viszonyának, vagyis az üzleti titok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos követelménye érvényesülésének egyértelmű rendezése a közbeszerzésekben. A törvényjavaslat ezért a szűk körben esetleg felmerülő üzleti titok védelmének biztosítása mellett egyértelművé teszi, hogy a nyertes ajánlattevővel kötött közbeszerzési szerződés nyilvános, és annak tartalma közérdekű adatnak minősül.
A javaslat további szigorításokat vezet be a szankciók terén, egyben egyértelművé teszi, hogy jogsértés esetén a bírság kiszabása kötelező. A javaslat továbbá az említett bírság alsó határa tekintetében differenciálást valósít meg. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a minimális bírságösszeg kétszerese. Mindezekről természetesen mód lesz általában is és részleteiben is vitát folytatni e falak között, amikor - amint említettem - a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat vitájára kerül sor.
A közbeszerzési törvény átfogó, a jogharmonizációs követelményeknek is maradéktalanul megfelelő felülvizsgálatát a kormány 2002-ben tervezi elvégezni, figyelemmel arra is, hogy az Európai Unióban szintén folyamatban van a közösségi közbeszerzési szabályok revíziója. E munka keretében a továbbiakban is támaszkodni fogunk a Közbeszerzések Tanácsának megállapításaira, illetve javaslataira, úgyszintén az Állami Számvevőszéknek a közbeszerzési törvény végrehajtásának ellenőrzése körében megfogalmazott tapasztalatait, javaslatait is hasznosítjuk.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja és elfogadásra ajánlja a közbeszerzési tanács 1998., 1999. és 2000. évi jelentéseit. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
