KERTÉSZ ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság valóban megtárgyalta az anyagot, és a Perlaki Jenő képviselőtársam által elmondottakhoz képest egészen más véleményt alakítottak ki az ellenzéki képviselők.
Világos, hogy a tanács működésének alapelve és deklarált célja a közpénzekkel való takarékosság elősegítése, a korrupció visszaszorítása. Ha szigorúan véve csak a törvény hatálya alá került beszerzések paragrafusokhoz való igazodását vizsgálnánk, akkor tulajdonképpen javulásról, a szabályok egyre szélesebb körű betartásáról adhatnánk számot, arról, hogy a közbeszerzési eljárások alá került beszerzések értéke, darabszáma nőtt, ma már a GDP 5 százalékát teszik ki. Megjegyzendő, hogy az Európai Unióban átlag 14 százalék a közbeszerzések GDP-hez mért aránya. A tanácshoz beérkező jogorvoslati kezdeményezések - ami kétségkívül a visszásságok növekedése mellett a közbeszerzési törvény és a tanács működésével szembeni bizalmat is kifejezi - évről évre nőnek. A hiba csak ott van, hogy a közbeszerzések értékének növekedése a jogérvényesítési kezdeményezések duplájára emelkedésének dinamikájával jellemezhető.
A törvény további alakítására az eddig felhalmozott tapasztalatok alapján kerül sor, a dolognak ezt a részét megnyugvással akár el is fogadhatjuk. A lényeg azonban ebből az aspektusból kimarad. Jelentős a közpénzek elköltésének eddig is tapasztalt olyan köre, amelyek értékben kiugróan magasak, tehát nagy a tét. Ezeket szervezési, pénzügytechnikai módszerekkel, a jog határáig elmenve a Fidesz-kisgazda-MDF-kormány és koalíció a közbeszerzési törvényt megkerülve, így a nyilvánosság kontrollját is kizárva valósítja meg.
Abban nincs vita köztünk, hogy a tördelt szerződésekkel megkerült közbeszerzési törvény vagy az árkartellek kialakulása és széles körű alkalmazása rontja a költségvetési intézmények gazdálkodásával kapcsolatos közmegítélést és rontja hazánk külső megítélését is. Abban van köztünk probléma - és ez a mi véleményünket befolyásolta és meghatározta -, hogy amennyiben a közbeszerzési törvénynek nemcsak a tételes előírásait, hanem deklarált célját is követelményként érvényesíteni akarjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy például mind az Országimázs Központ, mind az M3-as, M7-es autópálya-építés olyan fejlesztési cél, amelyek költségvetési pénzeket használnak fel, ezért joggal felveti a nyilvánosság, az ellenőrizhetőség követelményének érvényesítését, a parlament kontrollszerepének javítását.
Az Európai Bizottság 2000. évi értékelésében szereplő idézetet szeretnék elmondani. "A jogi szabályozás harmonizációja terén a közbeszerzés megfelelő módon előrehaladt, de az értékhatárok, a határidő, a kivételek, az értékelési kritériumok területén további erőfeszítésekre van szükség." Másutt a jelentés így fogalmaz: "Továbbra is alapkövetelmény marad a hatály alóli kivételek körének csökkentése, a hatékony verseny, az átláthatóság, az egyenlő elbánás biztosítása." Ez ugyanis az Európai Unió közbeszerzési filozófiájában a korrupció melegágya lehet. A jelentés konkrétan is megfogalmazta: az autópálya-építés felgyorsítására tett erőfeszítések során - közbevetőleg jegyzem meg, hogy a döcögés az első két év mozdulatlanságához képest valóban jelentős gyorsítást jelent - a magyar hatóságok nem alkalmazzák a nemzeti jog által megkövetelt szokásos közbeszerzési eljárást. Az előminősített szűk vállalati körből választották ki a tárgyaló partnereket, ezzel az átláthatóság hiányát sugallva és a korrupció benyomását keltve. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, ehhez külön kommentár nem szükséges.
Fontos megoldandó feladat a közbeszerzések ellenőrzése. A jelenlegi rendszerben sem az előzetes megelőző jellegű, sem az utólagos ellenőrzés rendszere nem épült ki. A közbeszerzési tanács erre nyilvánvalóan képtelen. Az Állami Számvevőszék sem képes teljeskörűen, még az utólagos ellenőrzési feladatoknak sem eleget tenni.
A jelentés információs igényünket kielégítette. A közbeszerzésekkel kapcsolatos dilemmáinkat, kételyeinket azonban nem tudta eloszlatni, ezért tartózkodással szavaztunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem