SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az már elhangzott, a gazdasági bizottság megtárgyalta a közbeszerzési tanács előttünk fekvő jelentését, és 17 igen és 9 ellenszavazat mellett azt elfogadta.
(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A szavazatok arányából lehet következtetni arra, hogy az ellenzéknek igen jelentős kifogásai voltak az előttünk fekvő jelentéssel kapcsolatban.
Azt nem gondolnám, hogy a hangnemet illetően, a kifogásainkat előadó hangnemünket illetően bármi kritika érhetne is minket, mint ahogy azt Balla képviselőtársam az előbb megemlítette, azonban az kétségtelen, hogy határozottan kifejeztük azt a véleményünket, hogy komoly problémáink vannak ezzel a jelentéssel, méghozzá nem azzal a részével, amit ez a jelentés magában foglal, hanem azzal, amit ez a jelentés nem említ, amit a jelentés nem foglal magában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy létezhet az, hogy amikor Magyarországon egy év óta az egyik legkomolyabb politikai, gazdasági vitatéma az autópályák közbeszerzési eljárást megkerülő, versenyeztetés nélküli beruházása, amikor ennek kapcsán az Európai Unió országjelentése rendkívül komoly kritikát fogalmaz meg, amikor a Versenyhivatal a nemrég tárgyalt jelentésében szintén komoly kritikát fogalmaz meg ennek az ügynek a kapcsán, akkor pont a Közbeszerzések Tanácsának jelentésében egy árva sor nem jelenik meg, egyáltalán érzékeltetve, hogy van egy ilyen komoly, jelentős feszültséget okozó téma Magyarországon idestova egy éve, ami igazán a közbeszerzési törvény gyakorlatát vagy mindennapjait érinti? Mi tehát azt gondoljuk, hogy bármilyen lelkiismeretes - és ezt gondolta a gazdasági bizottság ellenzéki kisebbsége - munkát végeztek is a jelentés összeállítói a kisebb jelentőségű kérdések vizsgálata kapcsán - már legalábbis az általunk hibaként, hiányosságként megjelölt témához képest kisebb jelentőségű dolgok kapcsán -, amikor arról nem emlékezik meg a jelentés, hogy itt a 600 milliárdos, az ország legnagyobb beruházásának lebonyolítása a közbeszerzési törvény szellemének kijátszásával történik, akkor bizony ez a jelentés hiányosnak ítélhető.
Engedjék meg, hogy ahhoz hasonlóan, ahogy ezt a bizottságban tettem, idézzem "Az Európai Unió országjelentése Magyarországról, 2000. év" közbeszerzést illető nagyon komoly és szokatlanul szigorú megállapítását. Tehát idézem: "A nemzeti fejlesztési tervben körvonalazott autópálya-építés felgyorsítására tett erőfeszítések során a magyar hatóságok nem alkalmazzák a nemzeti jog által megkövetelt szokásos közbeszerzési eljárást. Az előminősített szűk vállalati körből választották ki a tárgyaló partnereket, ezzel az átláthatóság hiányát sugallva és a korrupció benyomását keltve."
Ez egy rendkívül, szokatlanul éles megfogalmazás, ez közbeszerzési ügyet illet, és ha ehhez kapcsolódóan a közbeszerzési tanács jelentésének egy árva gondolata nincs hozzáfűznivaló, akkor azt gondolom, hogy ez a jelentés bizony, nem igazán fair, nem igazán elfogadható, mert pont a lényegről nem beszél.
Hallottuk, hogy itt milyen nagyszerű változtatás, módosítás történt 1999-ben, ami a '95-ös eredeti törvény javítását jelentette, bizony azt gondolom, hogy talán nem utolsósorban azért, mert ezt az előbb megemlített kiskaput ez a módosítás sem zárta be, ugyanez az európai uniós országjelentés úgy foglal állást, hogy "A közbeszerzések terén a vizsgált időszakban nem történt további jogszabályi előrelépés."
Tehát úgy gondolom, nem elég az, hogy mi magunk meg legyünk elégedve az elvégzett törvénymódosítással (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.), szükséges, hogy ezt rajtunk kívülállók is így lássák.
Ezek alapján a gazdasági bizottság ellenzéki képviselői ezt a jelentést elfogadni nem tudták. Köszönöm. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
