DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1998-as választások előtt láttuk, hogy a honvédelem területén is bőven lesz tennivalónk a kormányra jutást követően. A valósággal azonban, ami az elképzeléseinket messze túlszárnyalta, csak a kormányzás első évében szembesültünk. A valóság sokkal rosszabb viszonyokat mutatott a Magyar Honvédségben, mint ami kívülről látszódott, és főleg, ami megengedhető lenne a honvédelem területén.
Elvégeztük a Magyar Honvédség stratégiai felülvizsgálatát, és tíz év távlatában kidolgoztuk a Magyar Honvédség átfogó reformjának feladatait. Ebbe illesztettük bele a választási és a kormányprogramban megfogalmazott vállalásainkat.
A Fidesz vezette kormány ideje alatt hazánk a NATO teljes jogú tagjává vált, végrehajtottuk a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációját, és 2002. január 1-jétől már csak hat hónapra vonulnak be a fiatalok a sorkatonai szolgálati idő letöltésére. Ezek voltak a vállalásaink, de jóval többet teljesítettünk, mert a Magyar Honvédség állapota megkövetelte tőlünk, hogy többet tegyünk a honvédelem fejlesztéséért, mert az előző kormány hagyta leépülni és sorvadni a hadsereget.
Tisztelt Ház! A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat már a jövő hadseregének a vízióját vetíti elő, ez a törvény már a jövőbeni, tisztán professzionális hadsereg katonáit írja le a követelmények, a számukra biztosított feltételek és a járandóságaik szintjén, mert ennek a háromnak összhangban kell lennie, hogy a kor követelményeinek megfelelő hadsereget tudjunk kialakítani a megkezdett haderőreform végére.
A törvény nemcsak azért nagy jelentőségű, mert ugyanazon elveket érvényesíti a hivatásos és a szerződéses katonákra egyaránt, hanem azért is, mert összhangban van az új munka törvénykönyvével és a köztisztviselői törvénnyel is. A munka világának szabályai a módosítástól, mostantól harmonizálnak az Európai Unió szabályaival, a katonákra vonatkozó ilyen szabályok pedig most már összemérhetőek más NATO-tagországok szabályrendszerével.
A törvény egyik sarkalatos alapelve, amely egyben vezérfonalként érvényesül a szabályozás részleteiben, hogy a jövőben a hadsereg hivatásos állománya számára egy speciális karriermodellt állít fel, amely időben és térben megköveteli tagjaitól a mobilitást. Ez helyes, mert közismert tény, hogy a Magyar Honvédségben most túlságosan sok főtiszt van, vagy ahogy ironikusan mondani szokták: alezredesekből Dunát lehetne rekeszteni. A piramis szerkezetű szervezetekben - és a hadsereg sajnos ilyen - szinkronban kell hogy legyenek a beosztások a rendfokozatokkal. A piramis alján - hogy csak a tisztekről beszéljünk - vannak a hadnagyok, a tetején a tábornokok. A mai szerkezet azonban sajnos nem piramis alapú, a főtisztek sávja bizony erősen meg van vastagodva, és azt gondolom, ez így nem tartható tovább.
Itt azonban rá kell mutatnom néhány olyan pontra, amiben a törvény megfogalmazóival sajnos nem értek egyet. Mindannyiunk előtt világos, hogy a belátható jövőben a Magyar Honvédségben nem fognak majd szolgálatot teljesíteni sorozás útján behívott katonák. A törvény szövege szerint ekkor megszűnne a rendfokozat nélküli katona, a honvéd, aki akár nyolc általános iskolai végzettséggel is belép a hadseregbe mint szerződéses katona, és azonnal őrvezetői rendfokozatot kap. Egyetértek Petőfi Sándorral, aki egyik versében így ír: "Isten után a legszebb és a legszentebb név a honvéd nevezet." Már ma sincs szégyellnivaló azon, hogy valaki honvéd. A szerződéses katonát a sorkatonától nem rendfokozattal kell megkülönböztetni, hanem a most tárgyalt törvényben leírt járandóságokkal. A legénységi állomány rendfokozatait, illetve rendfokozat-nélküliségét - a törvény szelleméhez igazodva - a katonai beosztáshoz kell illeszteni.
Visszaköszön a törvény szövegéből néhány múltból itt rekedt reflex is. Ilyennek látom például azt az előírást, miszerint a katona köteles bejelenteni külföldre távozását. Itt vagyunk az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, amikor útlevél nélkül járhatunk-kelhetünk Európa majd húsz országában - vagy csupán az Unión kívüli országok számítanak majd külföldnek?
(11.40)
Nézetem szerint a demokratikus elvekkel ütközne, ha ez a szabály benne maradna a törvényben. Hasonlóan nem tartom helyesnek a Magyar Honvédségbe belépés felső korhatárát megszabni. Miért éppen 47 év? - tehetném fel a kérdést. A törvény ugyanezen szakasza számos, valóban fontos feltételhez köti a szolgálati jogviszony teljesítését, köztük egészségügyi, pszichikai, fizikai követelményeket említ. Ha valaki minden feltételnek eleget tesz, az életkor ne legyen kizáró ok mindaddig, amíg teljesíthető ugyanezen törvény egy másik szakaszában leírt azon feltétel, hogy a szerződéses katona szerződésének időtartama minimálisan két év, és azon szakasza, mely szerint a nyugdíjkorhatár a honvédségben az 57. életév. Ezen pontok teljesüléséhez azonban nem szükséges külön leírni, hogy a szolgálatkezdés ideje az 55. életév betöltése után nem lehetséges. Fontosnak tartjuk ugyanezt az elvet érvényesíteni a reaktiválásra is.
Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon fontos rész azonban kimaradt ebből a törvénytervezetből, amit a Fidesz-Magyar Polgári Párt helyénvalónak tartana, hogy tartalmazzon. Nevezetesen az, hogy az egész életüket a haza védelmének szentelő polgártársainkról, a katonákról - akik több évtizedes katonai szolgálat után esetleg család nélkül vagy egyéb körülmény miatt magukra maradottan gondozásra szorulnak - a honvédségnek, a magyar államnak gondoskodnia kell. Ezért javasolom, hogy ez a törvény egy későbbi időponti hatályba léptetéssel fogalmazza meg olyan otthonok igénybevételi jogosultságát a nyugállományú hivatásos honvédtisztek és tiszthelyettesek számára, akik rászorulnak ennek a szolgáltatásnak az igénybevételére. Nincs nemesebb hivatás, mint annak vállalása, hogy akár élete feláldozásával is hazáját védelmezi a katona, aki vállalja, hogy békeidőben, itthon és külföldön, távol családjától szolgál gyakorlatokon és nemzetközi missziókban vagy fegyverek közt, szigorú fegyelmi követelményeknek eleget téve tölti el élete aktív részét. Ezek az embertársaink, ezek a nemzettársaink megérdemlik, hogy az állam a törvény által is kötelezve gondoskodjon öregkoruk békés, gondtalan nyugalmáról. Ezért javasoljuk, hogy a Magyar Honvédség a haderőreform következő szakaszában hozzon létre olyan nyugdíjasházakat, ahova visszavonulhatnak a magukra maradt idős honvédtisztek és tiszthelyettesek.
Mindezen felvetéseim ellenére is le kell szögeznem, hogy ez a törvényjavaslat összességében jó, filozófiáját tekintve a haderőreform célkitűzéseit viszi előre, illetve hozzájárul annak megvalósításához.
Tisztelt Országgyűlés! Az általunk megkezdett haderőreform - amelyről kimondhatjuk, hogy az elmúlt évtized egyetlen valódi haderőreformja - célkitűzései között hangsúlyoztuk, hogy már az első szakaszban javítani fogjuk a katonák élet- és munkakörülményeit. A hivatásos és szerződéses állomány jogállásáról szóló törvény ennek alapjait rakja le. A katonák az elkövetkező évben mintegy 70 százalékos illetményemelésben fognak részesülni. Ehhez kapcsolódik a lakásépítési és a laktanya-rekonstrukciós program, amely által a katonák mindennapjainak élettere újul meg. Az a célunk, hogy ne csupán a követelményekben, hanem a juttatásokban is felzárkóztassuk a Magyar Honvédség állományát a NATO-hoz. Természetesen tudjuk, hogy a korszerű haderőt nemcsak a jól képzett és más vonatkozásokban is jól kondicionált katonák alkotják, hanem a modern fegyverrendszerek, haditechnikai eszközök és hadifelszerelés is szükségeltetik. A haderőreform későbbi szakaszában kerül sor ezek beszerzésére, fejlesztésére. Első azonban az ember, a katona.
Ezért került ez a törvény most a tisztelt Országgyűlés elé. Ez egy jó törvény, fontos törvény, ezért javasolom ennek elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
