KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés a tegnapi napon kezdte el tárgyalni a T/4752. számú törvényjavaslatot a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról. A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja kiemelt jelentőségűnek tartja a javaslatot, és már most megelőlegezhető, hogy elfogadását javasolja a tisztelt Háznak. (Derültség az SZDSZ és az MSZP soraiban.) Frakciónk részéről az előttem szóló Mátrai Márta képviselő asszony részletesen indokolta és bemutatta hozzászólásában a törvényjavaslat jelentőségét, ezért én most két kérdéskörrel szeretnék foglalkozni: miért most nyújtotta be a kormány, miért most tárgyalja a parlament ezt a javaslatot; és a katonai pálya megbecsülésével, elismerésével a fizetések, illetményemelések tekintetében.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt vezérszónoka, Vidoven Árpád a tegnapi napon úgy kezdte beszédét, hogy elénk idézte a katonai eskü szövegének következő mondatát: "A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, az alkotmány és más törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem." Az "életem árán is megvédem" nagyon súlyos félmondat jelentésében, tartalmában koncentrálódik az előttünk fekvő törvényjavaslat preambulumának azon mondata, mely a következőképpen szól: "A katonák a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a Magyar Honvédség feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában sajátos közszolgálatot teljesítenek." Itt mindkét szónak jelentősége van, mind a "sajátos", mind pedig a "közszolgálat" szónak. A közszolgálati tevékenység indokolja a szolgálati viszonyt, az illetményt, a juttatásokat, költségtérítéseket, kedvezményeket, támogatásokat, az érdemek elismerését, a fegyelmi és kártérítési felelősséget, a társadalombiztosítási ellátásokat és a szociális gondoskodást szabályozó kérdések törvénybe foglalását. A közszolgálati jogviszony sajátos formája indokolja elsősorban az alapvető jogok korlátozásával, a nyugállományúakra vonatkozó szabályokkal és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos kérdések pontos és körültekintő szabályozását.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról az Országgyűlés 1996. május 14-én már elfogadott egy törvényt, melynek hatálybalépése óta elsősorban a NATO-hoz való csatlakozás következtében annyit változott a Magyar Honvédség működését meghatározó jogszabályi környezet, hogy a törvény átfogó felülvizsgálatát, illetve a törvényi szabályozás újragondolását igényelte. Ám a törvény megalkotásának döntő szempontja az volt, hogy a polgári kormány programjába emelte és napirendre is tűzte a közszolgálati rendszer átfogó megújításának programját. A kormány és a parlament vissza kívánja adni a közszolgálat becsületét, az államigazgatást és az állam működését biztosítói köztisztviselői kar munkájának presztízsét. Csak így biztosítható, hogy a közszolgálatban hatékonyabb, jobb minőségű, számon kérhető és átláthatóbb munka folyjék, csak így biztosítható, hogy magas színvonalú munkát lehessen elvárni, ha kell, megkövetelni. Ahhoz tehát, hogy egy sajátos közszolgálati jogviszonyt a NATO-hoz való csatlakozás után az európai uniós csatlakozás küszöbén, a kor követelményeinek szintjén szabályozni lehessen, szükség volt arra, hogy a köztisztviselőkkel, a köztisztviselői munkával kapcsolatos általános kérdésekre adjunk pontos válaszokat.
A köztisztviselőkkel, illetve ezen jogviszonnyal kapcsolatos, ezt szabályozó törvényt az Országgyűlés az előző ülésszakban megalkotta, és ez év július 1-jétől a végrehajtása el is kezdődött. Ez volt az alapja annak, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat megszülethessen. Tehát nemhogy késlekedés nem történt a javaslat benyújtásával, beterjesztésével, hanem éppen az ellenkezője valósult meg, mihelyt az alaptörvény hatályba lépett, a sajátos honvédségi jogviszonyt szabályozó törvényjavaslat elénk került, és elfogadása esetén 2002. január 1-jén hatályba lép.
(11.50)
Tisztelt Ház! A sajátos katonai közszolgálati jogviszonyt szabályozó számos kérdésből én most az illetményről, illetve az illetményemelésekről szeretnék szólni. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái havi illetményre jogosultak. A havi illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékokból fog állni. A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék együttes összege képezi majd az alapilletményt. A törvény két külön besorolási osztályba sorolja a tiszteket és a tiszthelyetteseket, itt tehát visszaköszön a köztisztviselői jogviszonyt szabályozó törvény fő rendelkezése.
A katonai pálya megbecsülése az életkörülményeket részletesen szabályozó törvény benyújtása mellett abban is megnyilvánul, hogy a kormány szándékai szerint - és ez is része a törvényjavaslatnak - a honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai a mai fizetéséhez, illetményéhez képest 2002. január 1-jétől hosszabb távon 70 százalékos, jövő évtől 40 százalékos illetményemelésben, béremelésben részesül. Ennek a jelentős béremelésnek, illetményemelésnek elsősorban a haszonélvezője, ha lehet ezt a szót használni, megérdemelt kedvezményezettje a csapatoknál szolgáló tiszti, tiszthelyettesi állomány lesz, de természetesen a Magyar Honvédség minden tisztje, tiszthelyettese nagyon kedvező helyzetbe tud kerülni jövő év január 1-jétől.
Az illetményemelésből, illetve az előmeneteli rendszerből következik a katonai életpálya kiszámíthatóvá, tervezhetővé és legfőképpen a jelenlegi állományt megtartóvá válása, de még ennél is jelentősebb az, hogy a mostani fiatal generáció számára az egyik biztonsággal megcélozható élethivatássá válhat, ha a Magyar Honvédség kötelékébe kívánnak tartozni, ezt célozzák meg saját maguk számára.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt örül annak, hogy a bizottsági vitában kiderült és kézzelfoghatóvá vált, hogy a törvényjavaslatot széles összefogás övezi. A Magyar Szocialista Párt bizottsági tagjai is támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot. Két parlamenti párt nem támogatta a bizottsági vitában: a Magyar Igazság és Élet Pártja, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége ellentmondó nyilatkozatokat tett.
Annyit kérnék a Szabad Demokraták Szövetségének honvédelmi kérdésekkel foglalkozó képviselőitől, próbálják meggyőzni a frakciót, hogy álljanak a törvény mellé, hiszen aki a hivatásos haderőre történő átállást támogatja, annak ezt a törvényjavaslatot támogatnia kell, mert a hivatásos haderőre történő átállásnak egyik kardinális kérdése, hogy fizetésükben is megbecsült katonái legyenek a Magyar Honvédségnek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
