DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! 2001. május 4-én az MNB az 1995 márciusa óta működő árfolyamrendszert megváltoztatta, és a forint árfolyamának plusz-mínusz 2,25 százalékos befektetési sávját plusz-mínusz 15 százalékra szélesítette.
A változtatás egyrészt az infláció csökkentését, másrészt a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességének fokozását, ezáltal a folyó fizetési mérleg javítását szolgálhatja, a versenyképesség javítása azonban csak a termelékenység növelésével, a költségek csökkentésével valósulhat meg, ezt azonban a kis- és középvállalatok nagy többsége nem minden esetben tudja biztosítani.
A közgazdasági szakemberek egyértelműen egyetértenek abban, hogy a sávszélesítésre szükség volt. A felértékelődés a hazai alapanyagból exportáló vállalatok nyereségét csökkenti, és kedvező helyzetbe hozza az import anyaggal dolgozókat, ami az egyensúlyt ronthatja. Az üzleti kockázat növekszik. A kis- és középvállalatok védekezési lehetősége sokkal rosszabb, mint a diverzifikáltabban dolgozó nagyvállalatoké. Az a veszély is fennáll, hogy a vállalatok egy része hazai beszállítóit importtal váltja fel.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési Intézete 500 vállalat vizsgálata alapján megállapította, hogy azoknak több mint fele csak 10 százalék exportjövedelmet ér el. Egyértelmű, hogy a forint 10 százalékos emelkedése változatlan gazdálkodás mellett nulla százalék nyereséget eredményez ezen vállalkozások számára.
A Hajdú-Bihar megyében végzett felmérésem alapján még rosszabb a helyzet. Ezt különösen azért kell mérlegelni, mert az észak-alföldi régió '98-ban, '99-ben és 2000-ben az ország hét régiója közül az utolsó helyen állt az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján.
A hajdúszoboszlói Hajdútex Kft. nyeresége az árbevételhez viszonyítva 2000-ben 25 százalék, ebben az évben a hetedik hónapig csak 9,6 százalék volt. Ha azonban május 4-étől számolom, akkor még kedvezőtlenebb ezen vállalkozás nyereségrátája. A hajdúszoboszlói Mode Kft. nyereségrátája 2001 májusa előtt 8 százalék, májustól augusztusig csak 4 százalék volt. A hajdúnánási Mode '93 Kft. nyereségrátája 1999-ben 10 százalék, 2000-ben 4 százalék, 2001-ben a főkönyvelő számításai szerint várhatóan nulla százalék lesz. A hajdúböszörményi Flott Cipőipari Szövetkezet nyereségrátája plusz 4 százalékról várhatóan mínusz 4 százalékra csökken.
A forintárfolyam erősödése a nem exportáló vállalatokat is kedvezőtlenül érintheti. A létavértesi Tormaker Kft. és a derecskei Caas Coop vállalkozás is ebben a cipőben jár, ugyanis ezen vállalkozások termékeikből az exportnehézségek miatt túlkínálatot tapasztalnak, ezért a belföldi piacon nehezen tudnak értékesíteni.
A kormánynak gyorsabban kellene lépni a kis- és középvállalatok megsegítése érdekében. Szakmai szempontból egyértelmű, hogy a sávszélesítést talán a múlt évben lett volna jobb megvalósítani, mert akkor a nemzetközi konjunkturális helyzet kedvező volt, és a hazai kis- és középvállalkozások is jobb költségszinttel dolgoztak - gondolok például a minimálbér bevezetése előtti kedvezőbb helyzetre.
(18.50)
Minden monetáris politikai döntésnél az időtényezőnek nagy jelentősége van. A döntési késedelem különösen nehéz helyzetbe hozta az élelmiszeripart, a textilipart és a gépipart, a bérmunkát végző vállalatokat, ahol a foglalkozási gondok a jövőben megnőhetnek.
Vannak olyan felmérések, amelyek szerint a bérmunkát végző vállalatoknál körülbelül 25 ezer dolgozó tevékenykedik, ezért érdemes lenne valamilyen lépést tenni az ő érdekükben is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
