DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az őszi ülésszak első napján, hétfő reggel a köztársasági elnök megbeszélést tartott a hat parlamenti párt képviselőivel. Ott egyebek mellett az adatvédelmi biztos választása is szóba került. A megválasztásra vonatkozóan azonban a baloldali pártok részéről nem sok biztató szó hangzott el, így még mindig aktuális néhány gondolatot fűzni a témához.
Mire való az adatvédelmi biztos? Mivel a kérdésben foglalt fogalom magyar nyelven nevezi meg magát, nyomban természetes és logikus választ kapunk: az adatvédelmi biztos arra való, hogy a polgárok adatainak védelmét biztosítsa. Erre a nem vitatható válaszra még kérdést kell feltennünk, hogy a témakör e rövid idő alatt is körülhatároltabb legyen. Az egyik, hogy az adatvédelmi biztos meddig élhet felhatalmazásával, a másik, hogy munkásságának ideje alatt miként biztosította az adatok védelmét.
Az adatvédelmi biztos - mint a demokrácia minden megbízottja - addig élhet felhatalmazásával, ameddig azt a törvényes határidő lehetővé teszi. E határidő hat év, amely most járt le. Ezért kerül sor a választásra. Mindez roppant egyszerű. Az azonban már kevésbé egyszerű, hogy miért lett a választása körül akkora politikai vita. Miért fordulhatott elő, hogy országgyűlési képviselő széles körben és írott sajtóban publikálta azt, hogy az adatvédelmi biztos választása a törvényes határidőben nem más, mint a Fidesz trükkje, ami a köztársasági elnök támogatását is élvezi?
Az elmondottakat is figyelembe véve valóban kérdés tehát, hogy miért kap az eddig volt adatvédelmi biztos a baloldal felől ilyen harcos védelmet. Tételezzük fel, hogy talán azért, mert a korábbi évtizedek alatt személyi adatvédelem nem volt. Amikor a demokrácia kiformálása során ezt a funkciót létrehozták, csak olyan embert választhattak meg rá, aki ezt a munkát korábban természetes módon nem végezhette. Lehetséges tehát, hogy nagyon jól megtalálta munkájának lényegét, és így újraválasztását is megérdemelné.
Csakhogy, mintha elfelejtették volna azt a tényt, hogy már az első választási ciklusban olyan törvényt hozott az Országgyűlés, amely lényegében kihúzta a talajt az adatvédelmi biztos lába alól. Ez azt jelentette, hogy bár az alapvető személyi adatok őrzője és letéteményese a Belügyminisztérium, az meghatározott összeg ellenében kiadhatja bárki által kért adatainkat, és ki is adja azokat mind a mai napig. Bizonyítékul csak utalok arra a súlyos paksamétára, amelyet szomszédom a minap vett ki a postaládájából. Nem nevezem meg a küldő céget, de megjegyzem, hogy fontos küldeményként érkezett, úgy nevezték meg, drága kiállítású borítékjában legalább hat-hét helyen találtam meg újra és újra a nevet és címet.
Tény, hogy az adatvédelmi biztos az éppen neki ellentmondó törvény ellen soha nem tiltakozott, egyszerűen kiszolgáltatta a védelmére bízott embereket. Ma az a helyzet, hogy valaki csak magánerőből érheti el a Belügyminisztériumban adatainak védelmét. Ha tehát az adatvédelem az emberek magánerejére van bízva, akkor egyfelől biztos, hogy a korábban meghozott törvény minél előbb korrekcióra szorul, másfelől felvetődik, ha az adatvédelmi biztos törvényesen alapvető adatainkat sem védhette, akkor vajon mit csinált hat éven keresztül, akkor mivel érdemelte ki az ellenzék oly nagy elégedettségét. Akkor funkciója mire való, illetve mire volt való?
Ez a kérdés kétfelé hat. Egyrészt a személyre vonatkozó: a törvény szerint lehetővé teszi, sőt sürgeti a személycserét, másrészt tapasztalat szerint az adatvédelemre vonatkozó törvény felülvizsgálata, s annak az Európai Unió igényeihez való igazítása tovább nem halogatható. Köszönöm figyelmüket.
