BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Akár az előbb megfogalmazott bizottsági véleményt is folytathatnám, hiszen ez a törvényjavaslat, amely most a Ház előtt fekszik, meggyőződésem szerint nemcsak azt a célt szolgálja, hogy a Magyar Köztársaság kellőképpen felkészüljön jogszabályanyagát tekintve is az Európai Unióhoz való csatlakozásra, hanem rendkívüli mértékben védi a munkavállalók érdekeit.
A benyújtott törvényjavaslat több törvény módosítását is tartalmazza. A bizottsági vitákban is elhangzott ezzel kapcsolatban olyan kifogás, hogy miért most kerül módosításra például a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, hiszen erről már a tavaszi ülésszakon tárgyalt és döntött a parlament. Ha visszaemlékeznek a képviselőtársaim az akkor benyújtott törvényjavaslatra és a lefolytatott vitára, a javaslat elsősorban a szervezeti változásokat, a foglalkoztatási hivatal létrehozását, illetve az azzal kapcsolatos működéseket szabályozta. A most benyújtott törvényjavaslat pedig összefüggésben van a másik három törvényjavaslattal; nevezetesen: a bérgarancia alaprészről szóló törvényjavaslattal, a csődeljárásról, felszámolásról, végelszámolásról szóló törvényjavaslattal és a munkavédelemről szóló törvényekkel. Azt gondolom, hogy a foglalkoztatási törvényt célzó módosító javaslatok nem kerülhettek előbb vagy később benyújtásra, mint éppen most, hiszen ez a törvénymódosítási javaslat szorosan összefügg a másik hárommal.
Ennek a javaslatnak az a célja, hogy a jogharmonizáció mellett olyan változásokat javasoljon és reményeink szerint fogadtasson el az Országgyűléssel, amelyek a munkavállalók érdekeit szolgálják. A foglalkoztatási törvény módosításával kapcsolatos javaslatok nem az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától lépnek hatályba, hanem már 2002. január 1-jétől. A módosítás alkalmassá teszi a foglalkoztatási törvény szabályait abból a célból, hogy olyan támogatásokat fogadhasson az ország, amelyek a különböző foglalkoztatási programok megvalósítását szolgálják. Elsősorban a Munkaerő-piaci Alap és az európai uniós támogatások társfinanszírozásában valósulnának meg ezek az elképzelések.
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt módosító részek is elsősorban a jogharmonizációval összefüggésben kerülnek benyújtásra, és azokat az irányelveket veszi át, amelyek a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályokat tartalmazzák, egészen pontosan a 80/987. számú EGK- irányelv adaptálásáról van szó.
Mit is takar ez a benyújtott javaslat, mi a célja? Mint ahogy a bizottsági vitákon is elhangzott, a törvényjavaslatnak ez a része egy rendkívül fontos és az eddigi szabályokhoz képest jelentős változást tartalmaz. Egészen pontosan arról van szó, hogy ez idáig a felszámolást végző felszámoló mérlegelési jogkörére volt, illetve van még jelenleg is a törvény elfogadásáig bízva, hogy igénybe veszi-e a bérgarancia alaprészből azt a támogatást, amely lehetővé teszi az egyébként fizetésképtelen gazdálkodó szervezet dolgozói részére a munkabér kifizetését, illetve a végkielégítések kifizetését.
Figyelemmel kísérve és alaposan áttanulmányozva a Munkaerő-piaci Alap éves jelentéseit, azt tapasztaljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kérelmek jelentős részét ugyanaz az állandó felszámolói kör nyújtja be. A felszámolók nagy része sok esetben nem élt, nem él azzal a törvény adta lehetőséggel, eszközzel, amely a munkavállalók jogos igényeinek kielégítését szolgálta. Előfordult nem egy esetben, hogy a felszámoló a felszámolási eljárás jogerős befejezése után nyújtotta be ez irányú kérelmét, ezzel pedig eleve lehetetlenné tette azt, hogy a munkavállalók megkapják jogos járandóságukat, így a dolgozók elestek attól a lehetőségtől, hogy megkapják munkabérüket, illetve az őket megillető végkielégítést.
(14.00)
A javaslat természetesen továbbra is fenntartja azt a megoldást, hogy a bérgarancia-rendszer igénybevételére vonatkozó eljárásban továbbra is a felszámoló járjon el, de a jogosultság fennálltakor ez az eljárás kötelezővé válik, és a kötelezettség elmulasztását immár rendbírság kiszabásával is szankcionálni kívánja a törvényjavaslat.
A javaslat eltörli azt az eddig hatályos szabályt is, miszerint a támogatás nyújtásának feltétele az, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet legalább 12 hónappal a felszámolás megkezdése előtt megkezdje a működését. Ez az igénybevételi lehetőséget nagymértékben korlátozó szabály az irányelvvel sem összeegyezhető. A javaslat szintén hatályon kívül helyezi a Bérgarancia Alapról szóló törvény 6. §-át, amely a támogatás több alkalommal történő nyújtásának lehetőségét a munkavállalók védelmének rovására korlátozza. A bíróság a felszámolást elrendelő végzésében jelöli ki a felszámolót, tehát a munkavállaló bérkövetelése már eleve esedékes. A felszámoló azonban nem feltétlenül a munkavállaló követeléseinek kielégítésével kezdi meg a tevékenységét. Erre az ad lehetőséget, hogy a hivatkozott törvény 2. §-a szerint, ha a felszámoló a bérfizetési napot követő nyolc napon belül nem tudja kielégíteni a munkavállalók bérigényét, pénzügyi támogatás iránti kérelemmel fordulhat a munkaügyi központhoz. Ez a jelenlegi konstrukció azt a gyakorlat által is beigazolódott veszélyt rejti magában, amelyet az előbb már ismertettem részletesen, hogy az adott esetben létfenntartáshoz szükséges jogos munkavállalói igények kielégítése csak jelentős késedelemmel valósulhat meg, ha egyáltalán a felszámoló a támogatás igénybevétele mellett dönt.
Szintén egy pontosításra kerül sor a törvénymódosításnak abban a javaslatában, amely azt pontosítja, hogy kik azok, akik jogosultak a munkaviszonyból származó bérüknek a kifizetésére. A gyakorlatban jogbizonytalanság alakult ki arra vonatkozóan, hogy a felszámolás kezdő időpontjában már megszűnt munkaviszonyokból eredő bértartozásokra is lehet-e igényelni a támogatást. A javaslat ezért egyértelművé teszi az irányelvvel összhangban, hogy ezen munkavállalói igényekre is nyújtandó a támogatás, sőt a gyakorlatban ez a jellemző a felszámolási eljárás megindítása előtt fokozatosan végrehajtott létszámcsökkentések következtében.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő korlátozottsága miatt a munkavédelemmel kapcsolatos javaslat ismertetésére most nincs lehetőségem, ezzel együtt az az elképzelés, amely a telephelyenkénti bírság kiszabását teszi lehetővé a törvény elfogadását követően, megítélésünk szerint szintén a munkavállalók érdekeit szolgálja. Kérem önöket is - bármelyik padsorában is üljenek az Országgyűlésnek -, hogy ezeket a javaslatokat szíveskedjenek a vitában és a szavazás során is támogatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
