KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT
KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT
KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A T/4644. számú törvényjavaslat-csomag, amelyben különböző törvénymódosítások kerültek összeillesztésre, nem véletlenül került a tisztelt Ház elé együttes tárgyalásra.
Az együttes tárgyalást, ahogyan az államtitkár asszony is említette és mondta a bevezetőjében, az európai uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációs kötelezettségünkön túlmenően az a törekvés indokolja, hogy alapvetően szélesebb értelemben vett és egymással összefüggő munkaigazgatási törvények kerüljenek módosításra és ezáltal a közösségi joganyaghoz való igazításra.
A négy törvény együttes tárgyalására két indok volt. Az egyik indok, ahogy említettem, a közösségi joganyaghoz való igazítás; ez jellemzi a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény módosítását, illetve a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítását. Tekintettel arra, hogy a Bérgarancia Alapról szóló törvény a csődtörvény fogalmi rendszerével operál, nevezetesen hatályát a csődtörvény alapján határozza meg, ezért vált együttesen szükségessé ezeknek a törvényeknek egy csomagban való módosítása.
A másik indoka a törvényjavaslatnak pedig, és ezt elsődlegesen a munkavédelmi törvény napirenden lévő módosítása jellemzi, azok a hatósági ellenőrzési tapasztalatok voltak, amelyek alapján a módosítások szükségessé váltak. És itt kell megemlíteni a bírságok összegének a megemelését, ami - itt az elmúlt percekben tapasztalhattuk - elég nagy vihart kavar, de a bizottsági munka során is erőteljesen jelen volt; illetőleg bizonyos hatósági eszközök további bővítését. A munkavédelmi törvény tekintetében is szükség volt azonban jogharmonizációs módosításra, melyet a javaslat ennek megfelelően tartalmaz.
A tervezet alkalmassá teszi a foglalkoztatási törvény rendelkezéseit az európai uniós támogatások befogadására, megteremti annak feltételeit, hogy a munkaerő-piaci programok az európai uniós támogatásokkal társfinanszírozásban valósuljanak meg, és ezt oly módon éri el, hogy annak a lehetőségét irányozza elő, hogy a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészének központi kerete felhasználható legyen a Phare és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok finanszírozására.
A javaslat kiegészíti a foglalkoztatási törvényt olyan klauzulával, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy a munkanélküli-járadék összegének és a jogosultság feltételeinek a szabályai a közösségi jogszabályokra tekintettel legyenek alkalmazhatók. Meghatározza a térség tagállamainak tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önvállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága érdekében elfogadott rendeleteket, szabályokat. Az e rendelkezés alapján kiadott végrehajtási szabályok megkönnyítik az Európai Gazdasági Közösség rendeleteinek hazai alkalmazását. Kedvezőek a törvénynek a munkavállalási engedély alóli mentességre vonatkozó rendelkezései az állandó tartózkodási engedélyre jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült és bevándorolt személy magyarországi munkavégzésére vonatkozóan.
A javaslat egyéb törvényeket érintő módosító javaslata szintén a jogharmonizációt segíti elő. A Bérgarancia Alapról, a csőd- és felszámolási eljárásról szóló javaslat a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó 80/987-es európai gazdasági közösségi tanácsi irányelv rendelkezéseit veszi át. A Bérgarancia Alapról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel a javaslat a foglalkoztatási törvény módosításával lehetővé teszi, hogy a munkaügyi központ rendbírságot szabhasson ki azzal a felszámolóval szemben, aki a jogosultság fennállásakor nem kérelmezi a támogatás nyújtását a gazdálkodó szervezet bértartozásainak fedezésére. Pontosítja a foglalkoztatási törvénynek a munkaviszony fogalmát meghatározó rendelkezését, a hatályos szabályozást a jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében kiegészíti az igazságügyi szolgálati viszonnyal.
Tisztelt Ház! A munkavédelmi törvény valamennyi rendelkezéséből közvetetten az az elv vonható le, hogy a munkavállaló nem terhelhető a munkaadói munkavédelmi kötelezettségek teljesítésének pénzügyi vagy egyéb költségeivel, terheivel. Az egységes jogértelmezés, illetve a fent említett európai gazdasági közösségi irányelv szövegszerű átvétele egyaránt megkívánja, hogy a törvény egyértelmű, tételes szabályként rögzítse ezt a tilalmat. Előírja, hogy olyan munkahelyre belépni, ahol különleges veszély fenyeget, csak olyan dolgozó jogosult, akit külön munkavédelmi oktatásban ezekre a veszélyekre figyelmeztettek és kioktattak.
(14.30)
A munkavédelmi törvény átfogó jogharmonizációs módosítása vezette be az európai uniós gyakorlatra épülő munkáltatói kockázatértékelési kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó megelőzési intézkedések rendszerét. A rendkívül fontos minőségi és mennyiségi szempontú értékelés kiterjed az alkalmazott munkaeszközökre, a veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, a munkahelyek kialakítására. Tételesen kimondja a javaslat, hogy a munkavédelmi oktatást munkaidőben kell megtartani, valamint azt időszakonként a munkakörökkel összefüggő veszélyek és ártalmak jellegének, előfordulásának figyelembevételével meg kell ismételni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavédelmi törvény hatálybalépése óta egyértelmű volt a joggyakorlat abban a tekintetben, hogy a munkavédelmi szakemberek foglalkoztatása nemcsak saját munkavállalóik megbízása útján, hanem külső szolgáltatás igénybevételével is történhet. Az irányelv tételes szövegének átvétele, illetve az esetleges jogbizonytalanság kiküszöbölése okából a javaslat egyértelműen rögzíti a külső alkalmazás jogszerű lehetőségét.
A munkavédelemről szóló módosító javaslat emeli a kiszabható bírság alsó és felső határát, amivel azt kívánja elérni, hogy a megcélzott 10 millió forintos felső határ kellő visszatartó erőt jelentsen a több munkáltatót veszélyeztető súlyos munkavédelmi hiányosságok megelőzése érdekében. A nemzetközi európai uniós előírásokból és a gyakorlatból is eredő állami igény, kormányzati elvárás a hatékony, szigorú, a kiszabott bírságok összegében is kimutatható hatósági ellenőrzés fenntartása. A javaslat a bírság összegének megállapítása tekintetében olyan megkötést tartalmaz, hogy amennyiben különböző területi szervek eltérő illetékesség alá tartozó telephelyeken egy időben tartanak ellenőrzést, akkor az azonos jogsértés alapján alkalmazható munkavédelmi bírság együttes összege nem haladhatja meg az egyszeri felső bírság határát, a 10 millió forintot. Ez a módosítás a jogbiztonság növelését, az egységes ítélkezési gyakorlat, illetve a munkáltatói szankcionálások arányosítását szolgálja, valamint figyelembe veszi a védendő jogtárgy azonosságát.
A vonatkozó, többször hivatkozott 89/391. számú európai gazdasági közösségi irányelvben meglévő fogalmi rendszer teljes körű átvételét indokolja az, hogy a magyar munkavédelmi törvény is meghatározza a megelőzés fogalmát. Az irányelvvel összhangban a megelőzés a munkáltató által tervezett intézkedések összességét jelenti a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amely intézkedések célja elsősorban a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése lehet. Ez a fogalom tehát nemcsak a tényleges munkahelyi gyakorlatot veszi a megelőzés körébe, hanem kiterjeszti a munkavédelmi kategóriát a tervezés fázisaira is.
Végül, a javaslat a munkavédelmi törvényt kiegészíti egy jogharmonizációs klauzulával, amely meghatározza, hogy a munkavédelmi törvény mely közösségi jogszabályokkal tartalmaz összeegyeztethető szabályozást.
A fentiek alapján, az elmondottak alapján a törvényjavaslat a jogalkotó szándékai szerint szolgálja az azzal érintett törvények modernizációját, és egyben megfelel az európai uniós csatlakozásunkhoz kapcsolódó jogharmonizációs igényeknek is. Ennek értelmében a Független Kisgazdapárt a javaslatot támogatja és általános vitára alkalmasnak találja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
