SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT
SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT
SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szabályozás szempontjából csak részben összefüggő törvények módosítását tartalmazó törvényjavaslat alapvetően jogharmonizációs célt szolgál. A fejezetek a részbeni összefüggés miatt külön-külön felvezetést igényelnek. Ily módon fogom megtenni az expozém.
A javaslat első fejezete a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza. A foglalkoztatási törvényt a közösségi jogszabályok közül elsősorban az EGK-rendeletek érintik, melyek közül a legfontosabbak a következők: a tanácsnak a munkavállalókra, valamint családtagjaikra vonatkozó társadalombiztosítási rendszerekről szóló 1408/71-es EGK-rendelete, valamint az e rendelet végrehajtását alkalmazandó eljárásról szóló 574/72-es rendelete, többek között a munkanélküli-ellátások tekintetében is tartalmaz rendelkezéseket. E rendeletek szerint a másik tagállamban töltött biztosítási vagy munkaviszony időtartamát az ellátásokra való jogosultság szempontjából figyelembe kell venni, össze kell számítani.
A juttatások kiszámításánál az utolsó munkaviszonyból származó bért kell irányadónak tekinteni. Ezen túlmenően a rendeletek szabályozzák a juttatásokhoz való jog megtartásának feltételeit egy vagy több államba álláskeresés céljából történő utazás esetén is.
A tanácsnak a munkavállalóknak a közösségen belüli szabad költözésről szóló rendelete biztosítja a tagállamok polgárai számára, hogy lakóhelyüktől függetlenül a másik tagállam területén ezen állam munkavállalóira vonatkozó jogi és közigazgatási előírások szerint bér vagy fizetés ellenében munkát végezzenek. Bármely tagállam állampolgárai a másik tagállam területén ugyanolyan eséllyel támaszthatnak igényt a rendelkezésre álló munkahelyekre, mint annak a tagállamnak az állampolgárai.
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Szociális Alapról szóló 1884/99-es rendelete az Európai Szociális Alap célját, feladatait fogalmazza meg. Eszerint az alap támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a munkaerőpiac és az emberi erőforrás fejlesztésére irányuló tevékenységeit a munkanélküliség megelőzése, leküzdése, a munkaerőpiacra való tartós visszakerülés érdekében, mindenki számára egyenlő esélyek támogatása, a szakképzés, az oktatás, a tanácsadás, a munkaerőpiacra jutás és a munkaerőpiacon maradás, illetve a munkaerőpiacba történő integrálódás megkönnyítése, továbbá a munkahelyi mobilitás támogatása területén. A rendelet szabályozza továbbá a támogatások forrását, a támogatás iránti pályázati kérelmeket.
Az előzőekben elmondottakból megállapítható, hogy az EGK-rendeletek a foglalkoztatási törvénynek elsősorban a külföldiek magyarországi munkavállalására, a munkanélküli-járadékra, továbbá a Munkaerő-piaci Alapra vonatkozó szabályait érintik. A rendeletek az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a tagállamok jogalkotó tevékenysége nélkül válnak a nemzeti jogrendszer részévé, ezért nincs szükség arra, hogy az EGK-rendeletek szabályait a törvény szó szerint átvegye.
A javaslat egyrészt olyan utaló szabályokat tartalmaz, melyek lehetővé teszik, hogy a törvénynek a külföldiek magyarországi munkavállalására, munkanélküli-járadékra való jogosultságra, továbbá a járadék összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezései és a közösségi szabályok egymásra tekintettel legyenek alkalmazhatók. A javaslat további célja, hogy alkalmassá tegye a foglalkoztatási törvény szabályait az EU-támogatások befogadására, megteremtse annak feltételeit, hogy a munkaerő-piaci programok az EU-támogatásokkal társfinanszírozásban valósulhassanak meg. Ezért kiegészíti a foglalkoztatási törvénynek azokat a rendelkezéseit, melyek a Munkaerő-piaci Alap irányító testületének a Munkaerő-piaci Alapot érintő döntési jogosítványait szabályozzák. A MAT-nak a programok támogatásával kapcsolatos döntési jogosítványa kiegészül a Phare és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló munkaerő-piaci programok támogatásával. A javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, valamint rehabilitációs alaprészének központi kerete felhasználható legyen a Phare és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok támogatására.
Végül, de nem utolsósorban: a javaslat pontosítja a foglalkoztatási törvénynek a külföldiek magyarországi munkavégzéséhez szükséges engedély alóli mentességre vonatkozó szabályát, továbbá kiegészíti a foglalkoztatási törvény munkaviszonyra vonatkozó fogalommeghatározását az igazságügyi szolgálati jogviszonnyal. Ha valakik ezzel kapcsolatos problémákkal már találkoztak, akkor érzékelhetik azt, hogy mennyire fontos ennek a javaslatnak a benyújtása.
Tisztelt Ház! A javaslat második és harmadik fejezete egymással összefüggően a Bérgarancia Alapról, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, a végelszámolásról szóló törvény módosítását terjeszti elő az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében. A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló 80/987-es európai gazdasági közösségi tanácsi irányelv átvétele a vonatkozó hatályos magyar jogszabályoknak, nevezetesen a Bérgarancia Alapról, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról s a végelszámolásról szóló, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvények felülvizsgálatát és módosítását tette szükségessé.
(13.20)
Az irányelvben meghatározott bérgarancia-támogatás kedvezményezettje a munkavállaló. Ezzel szemben a hatályos törvény szerint a felszámoló a mérlegelési jogkörében igényelheti a támogatás megállapítását a munkaügyi központtól, ezen eljárás igénybevétele tehát ma nem kötelező. A javaslat továbbra is fenntartja azt a megoldást, hogy a bérgarancia-rendszer igénybevételére vonatkozó eljárásban a felszámoló járjon el, azonban a jogosultság fennálltakor a felszámoló számára az eljárást kötelezővé teszi, és e kötelezettség elmulasztását megfelelően szankcionálja.
A javaslat eltörli az igénybevételi lehetőséget nagymértékben korlátozó szabályokat, mivel azok az irányelvvel nem összeegyeztetőek. A javaslat hatályon kívül helyezi a törvény azon előírásait, melyek a támogatás feltételéül szabják a legalább 12 hónapos gazdálkodói működést, és egyben lehetővé teszi a támogatás többszöri igénybevételét. Így a módosítás a munkavállalók szociális biztonságát növeli, kifizetetlen bérükhöz, megélhetési forrásukhoz való hozzájutásukat segítik elő. Az Országos Munkaügyi Tanács a javaslatot megtárgyalta, a munkavállalói oldal egyetértett vele, de a munkáltatói oldal nem támogatta.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat IV. fejezete a munkavédelemről szóló törvényt módosítja. A munkavédelmi törvény módosítását alapvetően két ok teszi feltétlenül szükségessé. Az első ok: jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése a munkabiztonság területén. Az Európai Unió szigorú munkabiztonsági joganyagának tartalmi és szövegszerű átültetése a hazai jogba nemzetközi kötelezettségvállaláson alapuló feladatunk. Munkavédelmi törvényünk már az előkészítése idején lényegében megfelelt a vonatkozó uniós követelményeknek, azonban a csatlakozási tárgyalások eredményes lefolytatásának előfeltétele, hogy a munkavédelmi joganyag ne csak lényegében, hanem szövegszerűen is tartalmazza az Európai Unió e tárgyban kihirdetett tételes követelményeit.
Ennek megfelelően a javaslat a munkavédelmi törvényt fontos előírásokkal egészíti ki, explicite megtiltja például, hogy a munkavállalóra terhelhessék a munkavédelmi ráfordítások költségét - tehát itt is a munkavállalókat védjük. Szigorítja a munkavédelmi oktatás feltételeit, melyre természetesen csak munkaidőben kerülhet sor. Megszigorítja, illetve határidőhöz köti a munkáltatói kockázatértékelés végrehajtását, mert a nálunk '98-ban bevezetett kötelezettség végrehajtása tapasztalataink szerint eddig vontatottan haladt.
A továbbiakban a javaslat egyértelműen lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavédelmi feladatait külső szolgáltatás útján láthassa el, ugyanakkor védelmet nyújt az ilyen feladattal megbízott belső munkavállalók részére. A javaslat az európai irányelveknek megfelelően kibővíti a választott munkavédelmi képviselő jogait, biztosítva a döntés előkészítésében való nagyobb részvételi lehetőséget. A törvényjavaslat továbbá felhatalmazást ad a munkavédelemben alapvetően érintett két miniszternek, azaz a szociális és családügyi, illetve az egészségügyi miniszternek, hogy az egyedi munkavédelmi irányelvek átvételét rendelettel megalkothassák.
Tisztelt Országgyűlés! A munkavédelmi törvényt, mint korábban említettem, más okból is módosítani kellett. Az előzőekben vázolt jogharmonizációs feltételek mellett a második ok: a munkabiztonsági hatósági tevékenység szigorítása. Az uniós gyakorlat elvárásai is megkívánják a következetes és szigorú hatósági ellenőrzést, a módosítási igény azonban a hazai tapasztalatokból, a gazdasági változásokból, a munkáltatói attitűd módosulásából is következik. Az 1993-ban kihirdetett munkavédelmi törvény a munkáltató terhére kiróható munkavédelmi bírság felső határát 3 millió forintban határozta meg. Ennek ma már, nyolc évvel később, közel sincs ugyanakkora visszatartó ereje, ezért feltétlenül indokolt reálisabb szintre, 10 millió forintra történő emelése.
Ugyancsak a visszatartó erővel, a munkavállalók védelme növelésével függ össze egy másik eljárási módosítás is: a multinacionális cégek, a több telephellyel rendelkező nagyvállalkozások térhódítása indokolja, hogy esetükben legyen lehetőség a telephelyenkénti bírságolásra, ha a munkáltató súlyos veszélyeztetést több telephelyén is megvalósít.
A javaslattal kapcsolatban az egyeztetési kötelezettségeinknek eleget tettünk; a munkaadók képviselői, azt hiszem, érthető módon, a szigorítások ilyen módon történő kiterjesztésével nem értettek egyet.
A hatósági tevékenység eredményességének növelése - a bírságolás szigorítása mellett - azt is igényli, hogy az ellenőrző hatóság gyors és teljes körű információt szerezhessen a munkáltató munkavédelmi helyzetéről. A javaslat ezért kibővíti a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő jogkörét; lehetővé teszi, hogy egyes kiemelten fontos, nevesített munkabiztonsági követelmények megvalósításáról írásban tájékoztatást kérhessen a munkáltatótól. Erre természetesen szabályos határozatban kerül sor, a megfelelő államigazgatási határidők figyelembevételével. Szeretném eloszlatni az esetleges aggodalmakat, és hangsúlyozni, hogy a tájékoztatáskérésnek természetesen nem az a célja, hogy a munkáltató helyszíni ellenőrzés nélkül büntethető legyen, hanem hogy egyrészt hatékonyabbá tegye a hatóság szűkös erőforrásainak felhasználását, másrészt ösztönözze a munkáltatót a munkavédelmi helyzetének és teendőinek áttekintésére. Munkavédelmi szankció a továbbiakban is csak helyszíni ellenőrzés és kellő bizonyítási eljárás esetén alkalmazható.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Remélem, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos rövid indoklásom meggyőzte önöket a módosítás szükségességéről. Kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához.
Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
