BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaink! Ez a jelentés a munkanélküli-ellátások körének a felülvizsgálatáról, úgy gondolom, minden részletében korrekt. Éppen ezért előrebocsátom, hogy a szabad demokraták ezt a jelentést el fogják fogadni.
Korrekt ez a jelentés onnan kezdve, ahogy az önfoglalkoztatók körét végigtallózza, ahogy a definíciós problémákat elénk tárja. Korrekt ez a jelentés abból a szempontból, hogy biztosításmatematikai vizsgálódásokon keresztül próbálja keresni a megoldásokat, hogyan is kerülhetnének biztonságba azok az önfoglalkoztatók, akik munka nélkül maradnak, tehát akiknek valamilyen munkanélküli-ellátásáról gondoskodni kellene. Valóban két út vezethet ehhez; ez a jelentés végigtallóz mind a két úton, a kötelező biztosítással kapcsolatban elénk tárja azokat az anomáliákat, ami miatt ez az út egyelőre járhatatlannak tűnik. És egy pici reménysugárként kiutat csillant föl az önkéntes biztosítás irányába, hogy abba az irányba kell keresgélni tovább a megoldást.
(A jegyzői székben Németh Zsoltot Herényi Károly váltja fel.)
Kitekint ez a jelentés a nemzetközi tapasztalatra is, és én elsősorban ennek kapcsán szeretnék beszélni a magyar gyakorlatról, ugyanis ez a jelentés megállapítja, hogy az EU tagállamaiban tönkrement vállalkozók egyik tagállamban sem maradnak védelem nélkül. Ezzel szemben sajnos az a helyzet, hogy Magyarországon igen, védelem nélkül maradnak ezek az önfoglalkoztatók. Ennek a jelentésnek egy rövid részlete utal a rendszeres szociális segélyre, arra az ellátásra, ami a szociális törvényben a folyamat legalján van. Tehát ha már munkanélküli-járadék se, ha már jövpótló se - ez zárójelbe tett kategória -, szóval, a folyamat végén még ott van kilátásba helyezve a rendszeres szociális segély. Csakhogy ennek a rendszeres szociális segélynek jelen körülmények között a szociális törvényben olyan szigorúak a jogosultsági feltételei, hogy igen, ellátatlan, egészen biztosan minimum egy évre ellátatlan marad az a, mondjuk, kényszervállalkozó, akinek fel kell számolnia a vállalkozását.
Vegyünk egy teljesen életszerű példát! Ez a vállalkozó abban az esetben, ha befejezi a vállalkozási tevékenységét, nem kopogtathat be az önkormányzat ajtaján, hogy tessék szíves nekem valami segélyt adni, mondjuk, rendszeres szociális segélyt, mert az önkormányzat rámutat a munkanélküli-kirendeltségre: menjél, regisztráltasd magad, működjél együtt a munkaügyi kirendeltséggel, és majd ha együttműködtél, legalább egy évig együttműködtél, akkor mérlegelem, hogy jogosult vagy-e a rendszeres szociális segélyre. Mert a jelenleg hatályos szabályozás szerint ez a bizonyos rendszeres szociális segély adható az aktív korú nem foglalkoztatottaknak, de csak akkor, ha a segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal vagy a megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével legalább egy év időtartamig együttműködött. Mindebből az következik, hogy egy év egészen biztosan mindenféle ellátás nélkül telik el az ilyen, egykor volt önfoglalkoztató esetében. Azt gondolom, ez nem jól van így.
Éppen a mai napon délelőtt tárgyaltuk a szociális törvény módosítását. Azt gondolom, erre a problémára való tekintettel újra kellene gondolnia a kormánynak, hogyan is szabályozza annak a bizonyos szociális hálónak ezt az elemét, hogy ne keletkezzen rajta ekkora lyuk, ami teljes bizonytalanságban tart egy, azt kell gondolnunk, viszonylag széles réteget, hiszen az anyagban szerepel, hogy önfoglalkoztatóként minimum 500 ezer ember él Magyarországon.
Ezek bizonyos százaléka, jelentős hányada egészen biztos, hogy gondokkal küszködve, jövedelem nélkül marad.
Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert éppen ma tárgyaltunk a szociális törvényről, és mert az én olvasatomban erre a hiányosságra, erre a fogyatékosságra ez az anyag is nagy hangsúllyal felhívja a figyelmet.
Egyebekben, ismétlem, a jelenést a Szabad Demokraták Szövetsége el fogja fogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
