HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt négy év egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt a szociális jogalkotás. Stratégiai szempontból egységes koncepció alapján került sor a jogszabályok megalkotására, és ennek nagyon jó példája a szociális törvény jelenlegi módosítása is.
A javaslat középpontját alkotó szakterület szabályainak, a szociális szolgáltatásoknak a módosítása ugyanis szerves folytatása annak a reformfolyamatnak, amelynek legfontosabb irányairól, illetve megoldási módjairól a parlament egyszer már döntött, és 1999-ben a törvénymódosítást elfogadta e témakörben. Ennek a módosításnak folytatása a tervezet, mely tartalmazza a szociális szolgáltatásokon kívül a jogharmonizációs követelményekből, illetve a pénzbeli ellátások korszerűsítéséből adódó további új rendelkezéseket is.
Áttekintve a módosítás legfontosabb kérdéseit, elsőként a jogharmonizációs kötelezettségből fakadó szabályokat kell megemlíteni, amely az Európai Közösség által szabályozott szociális biztonsági koordináció megteremtése érdekében szükséges módosításokat tartalmazza.
Jelenleg a szociális juttatások a Magyarországon élő magyar állampolgároknak, a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldieknek és a magyar hatóságok által menekültként elismert személyeknek járnak. A javaslat a szociális törvény személyi hatályát - a személyek szabad áramlásának elősegítése érdekében - az említett személyi körön kívül kiterjeszti az európai gazdasági térség állampolgárára és a harmadik állambeli hozzátartozójára. Hazánk csatlakozását követően az ápolási díj és az időskorúak járadéka a jogszerűen, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó és állandó lakhellyel rendelkező, de az európai gazdasági térséghez tartozó állampolgárt, valamint - a törvényben meghatározott feltételek mellett - a harmadik államból származó családtagját is megilleti.
Mindkét ellátási forma csak Magyarország területén illeti meg az érintett állampolgárokat. Amikor az országot a letelepedés szándékával a támogatásban részesített személy elhagyja, az ellátás iránti igényelbírálást, valamint a folyósítást meg kell szüntetni, tehát az ellátások egyike sem lesz exportálható. Természetesen ezek a jogkiterjesztő rendelkezések az Unióhoz történő csatlakozásunkkal egyidejűleg lépnek hatályba.
Tisztelt Ház! A pénzbeni ellátások vonatkozásában a javaslat módosító rendelkezéseket tartalmaz az ápolási díj és a rendszeres szociális segély tekintetében, másrészt egy új támogatási forma, az adósságkezelési szolgáltatás bevezetéséről intézkedik. Az ápolási díj módosításának az a célja, hogy ez az ellátás jobban szolgálja a súlyosan fogyatékos és a tartósan beteg, gondozásra szoruló személyek szociális jogait, otthoni ápolásuk esélyeit, valamint az egységes jogalkalmazás elősegítését. A javaslat hiányt pótol azzal, hogy meghatározza a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg személy fogalmát, összhangban a fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényi definícióval.
A módosítással lehetővé válik, hogy az oktatáshoz való jogok gyakorlása mellett a súlyosan fogyatékos személy részére - amennyiben integrált nappali képzése nem egész napos elfoglaltságot jelent - az ápolási díj folyósítása lehetővé váljon, ha ahhoz külső segítő, ápolást végző hozzátartozó közreműködése szükséges.
A munkanélküliek elmúlt évben átalakított támogatási rendszere alapvetően érintette az aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélyre való jogosultságát. Az egy év tapasztalata megkívánja az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében működő közcélú munkavégzésre vonatkozó rendelkezések pontosítását és a jogalkalmazás során felmerült problémák rendezését.
A törvényjavaslat fontos eleme a lakhatással összefüggő hátralékok kezelésének megoldása. A rendelkezésre álló adatok alapján a különböző lakossági hátralékok összege mintegy 40 milliárd forint, amely mintegy 200 ezer családot érint. Ezért szükségesnek mutatkozik egy olyan rendszerű adósságkezelés kialakítása, amely komplex módon kezeli a családok eladósodását, és beilleszthető az önkormányzatok szociális feladatai közé. Az adósságkezelési szolgáltatás olyan új ellátási forma, amelynek keretében a pénzbeli támogatás összehangolására kerül sor a háztartás-gazdálkodás fogyasztási szerkezetének átalakítására irányuló tanácsadással, valamint a további eladósodást megelőző lakásfenntartási támogatás rendszeres folyósításával. Az adósságkezelésre vonatkozóan a javaslat csak keretjellegű rendelkezéseket tartalmaz, a konkrét jogosultsági feltételek meghatározását, a támogatás igénybevételére, mértékére vonatkozó szabályozást - egyes más segélytípusokhoz hasonlóan - az önkormányzatok hatáskörébe utalja.
A javaslat középpontjában a szociális szolgáltatási szektor korszerűsítésére vonatkozó rendelkezések állnak. Ennek a folyamatnak az első állomása volt a szociális törvény módosítását tartalmazó 1999. évi LXXIII. törvény elfogadása, amely kijelölte a korszerűsítés irányait. Ezt folytatja a javaslat, amely jelentős paradigmaváltás a szociális szolgáltatások vonatkozásában.
A törvénymódosítás elsődleges célja, hogy a szociális intézmények szolgáltatásai minőségi szempontból javuljanak, és szeretném hangsúlyozni, hogy az ellátást igénybe vevők minél hosszabb ideig saját lakókörnyezetükben részesüljenek ellátásban, továbbá az egyéni jogvédelem, a biztonságos szolgáltatási környezet feltételrendszere megvalósuljon. Ennek érdekében a javaslat több tekintetben átalakítja és kiegészíti a hatályos jogszabályokat, és megteremti az alapjait az európai normáknak, elvárásoknak megfelelő szolgáltatási rendszer kiépítésének.
A szolgáltatások tekintetében elsődleges fontosságú az alapellátás szakmai feladatainak módosítása, illetve a szolgáltatás biztosításához kapcsolódó szervezeti rendszer struktúrájának átalakítása. Az alapellátás változásának elsődleges indoka, hogy az ellátást igénybe vevők minél hosszabb ideig - az egyébként olcsóbb és humánusabb - otthoni környezetben történő ellátásban részesülhessenek. Ennek a szakmai iránynak további előnye, hogy a szolgáltatás kiegészítő jellegéhez kapcsolódóan, annak biztosításába bevonhatók az ellátást igénylő környezetében élő személyek, családtagok, hozzátartozók, közösségek, ezáltal megelőzhetők a szakmailag indokolatlan bentlakásos intézményi elhelyezések.
A javaslat által meghatározott rászorultsági csoportok részére - időskorúak, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek - ugyanazon szakmai alapelv, a közösségi alapokon álló szolgáltatási filozófia határozza meg a gondozás kereteit.
(9.10)
Ennek különbözői formái az egyes ellátotti csoportok szerint differenciáltak - például fogyatékos személyek esetében támogató szolgálat, pszichiátriai betegek ellátása esetén közösségi pszichiátriai ellátás -, de jellegüknél fogva azonos szervezeti és szakmai elvek szerint meghatározottak, s ezáltal a családi kapcsolatok erősítése, a család tehermentesítése, a saját lakókörnyezetben történő ellátás elsődlegessége jelenik meg.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány az alapellátás színvonalának javítása érdekében komplex intézkedéseket tervez, melyben a tárgyi feltételek javításának támogatása, az alapellátásban foglalkoztatottak létszámhelyzetének javítása, valamint egy hatékonyabb finanszírozás feltételeinek megteremtése az elkövetkezendő évek feladata lesz.
Az alapellátás biztosítása szempontjából nagyon fontos, hogy a feladatok megszervezésének szervezeti hátterét is rendezi a javaslat. Lehetőséget biztosít a szervezeti integrációra, például a családsegítés és a gondozási központok együttes működtetésével. Ezzel lehetővé válik, hogy egy hatékonyabb intézményi háttérrel eredményesebben lehessen a szolgáltatásokat szakmai és gazdasági szempontból is megszervezni. Ebben a rendszerben ugyanis összekapcsolható a családsegítés keretében biztosított mentális ellátás és a gondozási központok által végzett konkrét gondozási munka, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás feladatai.
Segítséget kívánunk nyújtani az önkormányzatoknak a feladatellátás biztosításában azzal, hogy széles körben lehetővé tesszük a nem állami szervezetek részére is a részvételt az alapellátás szervezésében, az alapellátás körébe tartozó szolgáltatások biztosításában. Ezzel a szabályrendszerrel olyan korszerű, új ellátások és szolgáltatások alapjai teremthetők meg a szociális szolgáltatások tekintetében települési szinten, melyek hosszú távon egy új rendszer alapjait jelentik, biztosítva e szektor erőteljes fejlesztését.
Szintén fontos eleme a módosításnak az ellátást igénybe vevők jogainak átfogó rendezése. Más területek esetében - oktatás, egészségügy - az egyéni jogvédelem szabályainak törvényi szintű kidolgozása, valamint a jogvédelem intézményrendszerének működtetése többéves múltra tekint vissza. Előtérbe kerül az alap- vagy szakosított ellátást igénybe vevő mintegy 600 ezer főnek a jogbiztonsága az egyéni jogvédelem eszközeinek és területeinek meghatározásával, egyéni érdekeiknek és szükségleteiknek biztosításával. A javaslat részletesen meghatározza, hogy melyek azok a jogok, amelyek különösen figyelembe veendők; ezen jogok körének meghatározása az elmúlt évek ombudsmani vizsgálataiban foglalt ajánlásokat is figyelembe vették. Az egyes ellátási csoportok speciális igényeinek megfelelően a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek és a szenvedélybetegek esetében is sor kerül speciális rendelkezésekre a jogvédelem területén. Az egyéni jogvédelem személyi feltétele az ellátottjogi képviselő alkalmazása, aki a megyei módszertani intézményekhez kapcsolódóan, de szakmai függetlenség mellett fejti ki tevékenységét.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítás fontos eleme a pszichiátriai betegek szociális ellátására vonatkozó szabályok korszerűsítése, mely több rendelkezés beépítésével valósul meg. Egyrészt célunk, hogy az ellátórendszer differenciáltságának biztosítása érdekében meghatározzuk, hogy mely kórképekkel rendelkező személyek nem tartoznak a pszichiátriai betegek szociális ellátásának körébe, és ezáltal tehermentesítsük a pszichiátriai betegeket ellátó intézményeket. Így az időskori vagy egyéb szellemi leépülés, a súlyos, közösségi együttlétre képtelen személyiségzavar és a szenvedélybetegség esetében a pszichiátriai betegek ellátását végző intézmény csak akkor köteles az ellátást igénylő elhelyezésére, amennyiben az ellátásához szükséges feltételeket képes biztosítani. Ha erre nincs mód, akkor önálló intézményi egységet vagy részleget kell biztosítani ezen ellátottak részére. Emellett rendezésre kerül a pszichiátriai betegek kötelező, bíróság általi intézményi elhelyezésének meghatározása, amely ebben az egy esetben áttöri az önkéntes intézményi elhelyezés alapelvét.
Szintén fontos szabály az intézményekben alkalmazható korlátozó eszközök felsorolása, illetve alkalmazásuk garanciális szabályainak meghatározása. Ez mind az ellátást biztosító intézmények, mind pedig az ellátottak esetében garanciát jelent a jogszerű és alapvető jogokat tiszteletben tartó szolgáltatások kialakítására.
Az önkormányzatok feladatellátása szempontjából is lényeges rendelkezéseket tartalmaz a javaslat. Egyrészt úgynevezett szolgáltatástervezési koncepció készítésére kötelezettek az önkormányzatok, amelyben pontosan fel kell mérniük a településen, illetve megyében élő szolgáltatások iránti igényt, a hiányzó ellátások megszervezésének, a fejlesztések megvalósításának ütemezését, azok feladatainak meghatározását. A koncepciót mind a települési, mind a megyei, fővárosi önkormányzatnak el kell készítenie, összehangolva a fejlesztés irányait. Szintén az önkormányzati feladatellátást erősíti az integrációs szabályok beépítése a törvénybe. Különösen kisebb települések esetében komoly problémát jelent az egyes ellátási formáknál, hogy minden ellátás esetében külön-külön meg kell felelni a jogszabály által előírt tárgyi-személyi feltételeknek. Ezt a kötelezettséget könnyíti meg a javaslat azzal, hogy bizonyos vonatkozásokban felmentést ad ezen szabályok alkalmazása alól.
Az önkormányzati feladatellátás megkönnyítését szolgálja az egyes intézményi szolgáltatások úgynevezett kiszerződtetésének lehetővé tétele, amikor is a fenntartó szerződést köthet intézményen kívüli szolgáltatóval egyes feladatok - mint például a mosatás, étkeztetés, takarítás, könyvelés, karbantartási feladatok - ellátására; fontos szabály azonban, hogy a intézmény szakmai feladatainak kiszerződtetésére nincs mód. A javaslat a kiszerződtetés lebonyolításának garanciális szabályait határozza meg, felsorolva a megkötendő szerződés minimális kötelező elemeit, illetve a kiszerződtetés lebonyolítását.
A javaslat több vonatkozásban is foglalkozik a szociális szolgáltatásban foglalkoztatottak helyzetével. A továbbképzési és szakvizsga-kötelezettség teljesítéséhez, illetve a kötelezettség elmulasztásához kapcsolódóan új szabályok jelennek meg a javaslatban. Eszerint a továbbképzési kötelezettségüket teljesítők egyszeri jutalomban részesülnének, amelynek összege megegyezik az érintett személy havi illetményével, a kötelezettséget nem teljesítők esetében viszont lehetőség nyílik a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére.
Emellett a javaslat tartalmazza a szolgáltatásban foglalkoztatottak jogaira vonatkozó rendelkezéseket. Egyrészt összhangban a gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezésekkel, a munkavégzéshez kapcsolódó erkölcsi megbecsülés és elismerés deklarálásával, másrészt pedig bizonyos, elsősorban az alapellátásban meghatározott munkakörök esetében a foglalkoztatottak közfeladatot ellátó személynek minősülnek, és így fokozott büntetőjogi védelemben részesülnek.
Tisztelt Országgyűlés! A szociális jogalkotás újabb fontos állomása a parlament előtt levő törvénymódosítás. Nagyon fontosnak tartom, hogy mind a pénzbeli ellátások, mind a szolgáltatási szektor esetében erősítsük meg a szolgáltatási jelleget, ösztönözzük az ellátásszervező önkormányzatokat minél magasabb szintű feladatellátásra, és a szociális támogatások és szolgáltatások stigmatikus jellege gyengüljön. Célunk, hogy minden rászoruló személy esetében sor kerüljön az egyéni élethelyzet részletes vizsgálatára, és az alkalmazott támogatás, akár pénzbeli ellátás, akár szolgáltatás, egyénre szabott, az egyéni szükségletekhez igazodó, az egyéni igényeket a lehető legjobban figyelembe levő legyen. Fontos, hogy a biztosított ellátások egymásra épülő rendszere alakuljon ki, amelyben egy egységes, logikus struktúrában szerveződnek az egyes ellátások, figyelembe véve a törvényi rendelkezéseket, de lehetőséget adva az ellátást biztosító, akár önkormányzati, akár nem állami szervezetek részére, hogy a helyi igényeknek legmegfelelőbb ellátórendszert működtessenek.
(9.20)
Azt szeretném leszögezni, hogy a szociális ellátások mindkét nagy területén komoly előrelépés történik a minőségi, egyénre szabott feladatellátás megvalósítására, valamint a szükségletekhez igazodó szociálpolitikai eszközök alkalmazásának lehetővé tételére. Ezért tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy támogassák a törvénymódosítást.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
