VÍGH ILONA
VÍGH ILONA
VÍGH ILONA, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az európai integrációs ügyek bizottsága a legutóbbi ülésén, augusztus 30-án tárgyalta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását.
A szóban forgó törvény többször módosításra került az elmúlt években, elsősorban a pénzbeni ellátásokra vonatkozóan. Most két fő célja van a törvénymódosításnak. A törvény módosítása a személyek szabad áramlása témakörön belül található szociális biztonsági koordináció, ezen belül a szociális ellátásokra vonatkozó, európai közösségi jogi normákkal való összhang megteremtése érdekében szükséges; másrészt, a szociális intézmények korszerűsítésére vonatkozó módosítások, valamint még helyet kapnak a javaslatban egyes pénzbeni ellátásokra vonatkozó szabályok is.
Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk a törvénymódosítás jogharmonizációs szempontú kötelezettségeit tárgyalta elsősorban. Szeretném önöket tájékoztatni a bizottságunk többségi véleményéről. Az európai integrációs ügyek bizottsága a törvénymódosítást 13 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta. A bizottságunk a törvénymódosítást jogharmonizációs célú szempontból vizsgálta elsősorban.
A törvényjavaslat szorosan kapcsolódik a közösségi vívmányok átvételét szolgáló nemzeti program felülvizsgálatával kapcsolatos tevékenységhez, valamint a csatlakozásig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programokhoz és a program végrehajtásával összefüggő feladatokhoz.
Az Európai Unió kétoldalú szerződést kötött Norvégiával, Liechtensteinnel és Izlanddal, amelyek értelmében a személyek szabad áramlása ezeknek az országoknak a területén is meg fog valósulni. A szociális biztonsági koordináció tehát az Uniónál nagyobb területen, az úgynevezett európai gazdasági térségben valósul meg. Az európai gazdasági térségben a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, a juttatások köre, mértéke, finanszírozása és a jogosultság feltételei sokszínűek. A személyek szabad mozgását azonban gátolja, ha az európai gazdasági térség területén mozgó állampolgárok és családtagjaik a fogadó államban nem jogosultak szociális ellátások igénybevételére, vagy ha a megszerzett jogosultságukat nem vihetik magukkal egy másik célállamba. Az időközben megszületett rendeletek alapján erre már jogosultak az önálló vállalkozók, a diákok és bizonyos esetekben a közszféra dolgozói is. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően Magyarországnak mint tagállamnak már lehetősége lesz jogszabályaiban a közösségi rendeletekre történő utalásra, a törvényben szabályozott ellátások odaítélésével és nyújtásával kapcsolatos jogharmonizációra.
A törvény személyi hatálya: jelenleg a juttatások többsége a Magyarországon élő magyar állampolgároknak, a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldieknek és a magyar hatóságok által menekültként elismert személyeknek járna. A tervezet a szociális törvény személyi hatályát az említett személyi körön kívül kiterjeszti a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre is. Magyarország csatlakozását követően az ápolási díj és az időskorúak járadéka a jogszerűen, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó és állandó lakhellyel rendelkező európai gazdasági térség állampolgárát és a törvényben meghatározott feltételek mellett a harmadik államból származó családtagját is megilleti.
A törvény a továbbiakban értelmező rendelkezéseket tartalmaz, két új fogalom, az európai gazdasági térség állampolgára és a harmadik állampolgára kifejezés kerül bevezetésre. Az időskorúak járadéka és az ápolási díjra a következőket tartalmazza: az egyenlő bánásmód elvét figyelembe véve nem tehető különbség a magyar nyugdíjas és az európai gazdasági térség állampolgára nyugdíjasai között a csatlakozást követően. Az időskorúak járadéka és az ápolási díj csak Magyarország területén illeti meg az európai gazdasági térség állampolgárát és egyeneságbeli rokonát, valamint házastársát; mihelyt az országot letelepedési szándékával elhagyja, az ellátás iránti igény elbírálását, valamint az ellátás folyósítását meg kell szüntetni.
A szociális törvény módosítására szükség van, hiszen az elemzések szerint várhatóan növekedni fog a szociális ellátás iránti igény. A társadalom elöregedése, a rokkantnyugdíjasok, fogyatékos személyek számának növekedése fokozottabb ellátási igényt jelez. Ma Magyarországon a szociális szolgáltatásokat 700 ezer fő veszi igénybe, összességében a szociális törvény hatálya alá tartozó juttatások a lakosság 30,1 százalékát érintik. A szociális törvény módosításából adódó gazdasági hatások jelentős része hosszú és középtávon jár majd haszonnal, a 2003-2005. év közötti befektetések hosszú távon jelentenek majd költségmegtakarítást.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
