DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr!
Olyan panasszal kerestek meg, amely megítélésem szerint csak jogalkotással orvosolható. Panaszosom 1957 januárjában, a forradalom után menekült Svédországba, és 1998 novemberében települt haza. Előtte külföldön ment nyugdíjba, s ezt azóta onnan folyósítják számára.
Hazatelepülése után szembesült azzal a ténnyel, hogy nincs olyan magyar hatóság, amely az ő nyugdíjas státusát megállapítaná. Így például utazási kedvezményt sem tud igénybe venni, mert az utazási utalványt egyetlen magyar hatóság sem állítja ki részére. A dologban véleményem szerint az az érdekes, hogy a 287/1997. (XII. 29.) számú kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerint azt a külföldről hazatelepült magyar állampolgárt, aki külföldről részesül nyugellátásban, igenis megilletik a rendeletben részletezett utazási kedvezmények.
Igen ám, csakhogy a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság csak az általa folyósított nyugellátásban részesülők számára tudja az utalványt megküldeni. Az e körön kívül eső jogosultakról nem rendelkezik adatokkal, sőt, az 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a szerint róluk adatokat nem is tarthatnak nyilván. Ha tehát valóban meg akarjuk adni a kedvezményeket, akkor a vonatkozó kormányrendeletben levő joghézagot valamiképpen ki kéne küszöbölni. Talán úgy, hogy az említett kormányrendelet (1) bekezdése b) pontját kiegészítjük. Az én javaslatom az volna, hogy valami ilyenformán; idézem magamtól: "Aki külföldről részesül nyugellátásban, annak az utazási kedvezményre jogosító igazolást, utalványt az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adja ki."
A kérdésem tehát az volna, miniszter úr: kívánja-e rendezni mielőbb az itt előadott gondot, és támogatja-e a megoldási javaslatomat. Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MDF padsoraiban.)
