DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Az egyik kifogásolt rendelkezése a törvényjavaslatnak az ajánlás 9. pontjában ugyancsak érv amellett, hogy a módosító javaslatokat beterjesztő ellenzéki képviselők több esetben a hatályos jogszabály megtartását célozzák módosító javaslataikkal, tehát hogy az ajánlás 9. pontjában a letelepedés feltételei között a hatályos jogban meghatározott három évvel szemben ötéves magyarországi tartózkodást ír elő a javaslat; ugyanakkor kibővíti az életvitelszerű magyarországi tartózkodással a letelepedési engedély kiadásának feltételeit. Ez mindenképpen helyeselhető, hiszen nemlegesen megfogalmazhatom: nem magyar nemzetiségűekről, nem volt magyar állampolgárokról, nem olyan személyekről van szó, akiknek a szülei magyar állampolgárok voltak, és nem is családegyesítésről van szó, mert ezekben az esetekben természetesen, miként a három év korábban, úgy az öt év sem lesz irányadó a jövőben sem, hiszen az ő letelepedésük e határidő nélkül, e feltétel fennállása nélkül is engedélyezhető.
(23.20)
Tiszteletben tartva a már felszólalt képviselők által felhasznált időkeretet, én sem kívánok a törvényjavaslatok valamennyi módosító javaslata tekintetében véleményt mondani. Azt hiszem, nincs olyan lényeges eltérés a Szocialista Párt és a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának álláspontja között, illetve a kormány álláspontja között, hogy a kétharmados törvényhez szükséges többség ne lehetne biztosítható.
Egyetlen kérdésre szeretnék még rámutatni: Kósáné dr. Kovács Magda felszólalásában és a Szocialista Párt által benyújtott módosító javaslatokban is nagy számban szerepelnek olyan javaslatok, amelyek azt kifogásolják, hogy a javaslat szerint a menedékjogról szóló jogszabályból a befogadotti státus szabályozása átkerül az idegenrendészeti törvénybe.
Azt hiszem, ha nem megint a megszokotthoz való ragaszkodás a Szocialista Párt egyetlen érve ebben az esetben, akkor ezt az újszerű szabályozást el fogják fogadni. Nemcsak azért fogják elfogadni, mert ez jobban összhangban áll a nemzetközi egyezményekkel, hanem azért is, mert ha megvizsgáljuk, hogy kik vonhatók a befogadotti státus alá, akkor nyilvánvalóbbá válik, hogy velük szemben, az ő státusuk megállapításával kapcsolatosan nemcsak egyszerűbb, hanem közelebb áll az idegenrendészeti eljárás alkalmazása, mint a menekültügyi eljárás.
Akár a mai újság egyik híradását olvasva találkozhatunk olyan esetekkel, amikor a befogadottkénti státus megállapítható. Itt olyan személyekről van szó, és a most hatályos menedékjogról szóló törvény is megfogalmazza a befogadott helyzetét, aki átmenetileg hazájába azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve.
A menedékjogról szóló törvény azt is megmondja, hogy ki a menekült és ki a menedékes. Ha egybevetjük a három státust, akkor az megállapítható, hogy ezen utóbbi esetben olyanokról van szó, akiknél a menekültkénti, menedékeskénti elismerésre nincs meg a lehetőség, ugyanakkor különösebb bizonyítás hiányában el kell fogadnia magyar idegrendészeti hatóságnak, hogy ő a halálbüntetésnek vagy más, egyébként Magyarországon nem ismert büntetésnek van kitéve; például egy olyan országból érkezik, ahol a lopásért végtagcsonkítás jár, vagy a mai újság, amire az előbb hivatkoztam, egyik híradása szerint gazdasági bűncselekményért halálbüntetés kiszabható. Tehát igazából őt egy saját hazája joga szerint ott elkövetett bűncselekmény miatti büntetés indítja a hazájának elhagyására, és őt be kell fogadnunk, hiszen nem adható ki olyan országnak, amelyben olyan büntetés kiszabására kerülhet sor, amelyet a magyar jog nem ismer.
Ez az a helyzet, amikor nem is menekült, nem is menedékes, nincsenek olyan körülmények az országában, amelyek menekülésre késztetik az emberek nagyobb csoportját vagy őt személy szerint vallása, valamely csoporthoz tartozása miatt, egyszerűen a saját hazai joga szerint egy jogszerű eljárás fenyegeti őt, amely azonban emberi jogi megközelítésből számunkra azt jelenti, hogy őt védelemben kell részesíteni.
A befogadott, függetlenül attól, hogy most a menedékjog szabályai között szabályozzuk a befogadott státusát vagy az idegenrendészeti szabályok között, a lényeg, hogy az ő jogi helyzete e megváltozott jogági szabályozás ellenére nem fog megváltozni, tehát ugyanazt a védelmet meg fogja kapni Magyarországon, mint ha a menekültügyi eljárás keretében nyerne elbírálást a befogadotti státus iránt előterjesztett kérelme.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
