DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ajánlás 15., 16. és 20. pontjában foglalt indítványokat szeretném röviden indokolni, illetőleg a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani.
Az ajánlás 15. pontjában Világosi képviselő úr az SZDSZ nevében a törvényjavaslat 15. §-ának elhagyását javasolja, amely 15. § az alaptörvény 38. §-át egészítené ki három bekezdéssel. Megítélésünk szerint ez az újonnan bevezetendő három bekezdés nem illeszkedik a menedékjogi és az idegenrendészeti eljárások rendszerébe, ugyanakkor szakmailag indokolatlannak tartjuk, hogy a menedékjogi ügyintézőnek kiutasítási jogkört adjon a törvény. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat ezen új rendelkezései nem illeszkednek az idegenrendészeti törvényben megjelenő kiutasítási szabályokhoz, ezáltal az újonnan bevezetendő szabályozás jogbizonytalanságot eredményezne. Csak súlyosbítja ezt a jogbizonytalanságot az, hogy az egy határozatban való döntést írna elő, ezért az SZDSZ képviselőcsoportja azt javasolja, hogy ebben a tekintetben ne változzon a hatályos szabályozás.
Az ajánlás 16. pontjában az SZDSZ képviselőcsoportja nevében Világosi Gábor a törvényjavaslat 16. §-ában a kormány által benyújtotthoz képest eltérően szabályozná a menedékjogi közigazgatási eljárás szabályozását. Megítélésünk szerint a kétfokú menedékjogi közigazgatási eljárás létrehozásának nincsenek meg a pénzügyi, dologi és szervezeti feltételei, ráadásul az a fellebbezési rendszer, amit a törvényjavaslat előírna, nem tekinthető az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlata szerinti érdemi és hatékony jogorvoslatnak. A törvényjavaslatban a kormány által megfogalmazott szövegben vázolt eljárási rend nem segíti az ügyek gyorsabb lezárást, ellenkezőleg: az iratanyag vándoroltatása a jelenlegihez képest is lelassítja az ügyintézést.
Képviselőtársam, Világosi Gábor azt javasolja, hogy az ilyen típusú eljárásokra a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét állapítsa meg a törvény. Ez a kizárólagos illetékesség egységes jogalkalmazás kialakítását eredményezhetné egy speciális jogterületen, és ennek az egységes jogalkalmazásnak a kialakítása a gyakorlatban az elmúlt évek során már megindult. A kizárólagos illetékes hiányában a bírósági gyakorlat nemkívánatos, esetleg jelentős torzulása következhet be.
Végezetül az ajánlás 20. pontjában szintén Világosi Gábor képviselőtársam a törvényjavaslat 19. §-ának elhagyását javasolja. Ez a 19. § az alaptörvény 44. §-a helyében az úgynevezett rövidített eljárás intézményét szabályozza. A törvényjavaslat a kormány által benyújtott formában megfoghatatlan jogi kategóriákat használ, nem jogállami megoldást tenne kötelezővé a rövidített eljárásban való elbírással azokban az esetekben, amikor a jogalap tekintetében feltételezésre hagyatkozna. Akkor tenné lehetővé a rövidített eljárást, ha a benyújtás körülményei miatt alaposan feltételezhető, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. Megítélésünk szerint ilyenkor a rövidített eljárás alkalmazása ahelyett, hogy a kérelemben foglaltakat alaposan kivizsgálnák, jogbizonytalanságot vetít előre, és jelentősen csorbítja az ügyféli jogokat.
Ebben a vonatkozásban is a jelenleg hatályos rendelkezések fenntartását tartjuk indokoltnak, különös tekintettel arra, hogy ha a rövidített eljárásokat alkalmaznánk, ez az európai bíróság előtt Magyarország elmarasztalását is eredményezhetné a megfelelő garanciák hiánya miatt.
Köszönöm szépen a türelmüket.
