LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A közel két éve hatályba lépett amszterdami szerződés a menekültügyet és a migrációt a közösségi szabályozás tárgyává tette, és öt esztendőt adott arra, hogy a vízumokra, a menedékjogra és a bevándorlásra vonatkozó új és egységes közösségi menekültügyi rendszer joganyagát a tagállamok és a jelölt országok átültessék a hazai jogrendszerbe.
Ennek a feladatnak a jegyében az MDF véleménye az, hogy törekednünk kell, hogy ne puhítsuk fel olyan mértékben az uniós tagállamok elvárásait, ami már veszélyeztetné országunk érdekeit a csatlakozási tárgyalások idején. Ilyen felpuhító szándékú módosító javaslat az az indítvány is, amelyik a menedékjogról szóló törvényből épp a lényegét törölné el, annak bizonyítását, hogy a menedékjog iránti kérelmezőt üldözik a származási országában.
Számomra érthetetlenül országgyűlési bizottság is, többségi szavazattal ugyan, de támogatta ezt az indítványt, amelynek elfogadása szükségtelenné tenné magát a törvényjavaslatot, és kinyilvánítaná azt a szándékunkat, hogy egyáltalán nem kívánjuk átvenni az uniós országok joggyakorlatát a menekültügyek területén.
Nem tudok egyetérteni azzal a szabad demokrata módosító indítvánnyal, amelyik törölné a törvényjavaslatból a következő bekezdést. Idézem: "Nem utasítható ki az a kérelmező, aki valószínűsíti, hogy abban az országban, amely befogadásra köteles, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve." Ezt a menekülteket védő paragrafust nem pótolta volna egy hasonlóval az indítvány, azaz elfogadása esetén lényegesen növekedne a menekülők kiszolgáltatottsága.
Végezetül: tudomásul kell venni, hogy belátható ideig mi leszünk az uniós országok külső határvonala. Ennek értelmében át kell vennünk olyan eljárásokat, amelyeket a magyar állampolgárok vonatkozásában is nap mint nap alkalmaznak az uniós tagállamok.
A bizottsági ajánlás 7. pontja azt javasolja, hogy maradjon ki a törvényjavaslatból az az előírás, amelyik a menekültügyi hatóságot feljogosítaná a kérelmező csomagjának, ruházatának, járművének az átvizsgálására vagy arcképmásának a rögzítésére. Értehetetlen ez a liberalizálási szándék, hiszen nemcsak menekülteket, hanem egyszerű magyarországi beutazókat is hasonló eljárásban részesíthet bármelyik külföldi ország.
Ha az emberi jogi bizottság ugyan többségi szavazattal, de nem ért egyet - az ajánlás erre utal -, hogy ezek az illetékes hatóságok jogosultak a kérelmező csomagjának, ruházatának és járművének az átvizsgálására, akkor jó lenne, ha előbb érdeklődnének az uniós országoknál, hogy azok vajon miért tesznek meg ilyen ellenőrző eljárásokat.