DR. MARTONOSI GYÖRGY
DR. MARTONOSI GYÖRGY
DR. MARTONOSI GYÖRGY, a területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A területfejlesztési bizottság 2001. március 21-ei ülésén megtárgyalta a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról benyújtott T/3846. számú törvényjavaslatot. Az előterjesztő szerint ez a törvénymódosítás alapvetően az európai uniós jogharmonizáció keretében került benyújtásra, illetve az ahhoz szükséges igényeket fogalmazza meg, amikor kimondja, és az önkormányzatok feladatává teszi a helyi vízi közművek működtetését, a vízfogyasztás rendjének megállapítását, az önkormányzati hatósági feladatok ellátását, a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés elleni védekezés feladatát, és kimondja, hogy a települési önkormányzat köteles gondoskodni a település megfelelő ivóvízellátásáról, valamint a szennyvizek összegyűjtéséről, tisztításáról, elvezetéséről és a szennyvíziszap kezeléséről.
A bizottsági munka során szakmai vita folyt a törvénymódosítás kapcsán. Én klasszikus értelemben nem kormánypárti és ellenzéki véleményeket szeretnék megfogalmazni, hanem szeretnék utalni arra a vitára, ami a bizottsági ülésen elhangzott. A tárca előterjesztésében elénk került törvényjavaslat során megfogalmaztuk azt, hogy az elmúlt évi ár- és belvíz okozta károk, és a belvíz elleni küzdelem során szerzett tapasztalatok alapján szükség lenne a vízgazdálkodásról szóló törvény általános módosítására.
Ebben a munkában a területfejlesztési bizottság amúgy is élen járt, hiszen az elmúlt évben létrehozott egy ad hoc bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy gyűjtse össze azokat a törvénymódosítási javaslatokat, amelyek a vízgazdálkodás helyzetét átfognák, illetve a vízgazdálkodásról szóló törvénykezést javítanák.
Megkerestük akkor a megyei területfejlesztési tanácsokat, vízgazdálkodási társulatokat, és nagyon sok módosító indítványt kértünk be. A tárca képviselője elmondta, hogy ez a munka folyik, a jelen pillanatban az előttünk lévő törvényjavaslat ezt a feladatot nem tudja felvállalni, a tárca vállalta, hogy az ősz folyamán a Ház elé terjeszti ezt az átfogó törvénycsomagot.
A képviselőtársaim a bizottsági vitában több problémát fogalmaztak meg. Felvetették azt, hogy a szennyvízkezelés kötelező önkormányzati feladattá történő emelése finanszírozási forrásokat is igényel. A tárca képviselője elmondta, hogy az elkövetkezendő 15 évben a 2000 lakos feletti települések szennyvízkezelését, szennyvízelvezetését tudjuk megoldani, ez mintegy 810 milliárd forintba kerül. Ez a következő évek költségvetésébe beépíthető lesz, évekre elosztva ez már most, az idei és a jövő évi költségvetésben is megjelenik. Ez a program gyakorlatilag 1999-től folyik, és a mostani végrehajtása megfelelő garanciát jelent arra nézve, hogy a program végrehajtásáig, 2015-ig ez a szennyvízkezelési program végrehajtható lesz, illetve a beruházások megvalósíthatóak lesznek.
Felmerült az a kérdés, hogy a szennyvizek kezelése, elhelyezése, a mérés és a szennyvizek költségei nem szabályozhatók. A tárca képviselői elmondták, hogy jelenleg az önkormányzatok működtetik a vízi közművek 80 százalékát, míg állami kézben 20 százalék van, ezért önkormányzati rendeletben határozzák meg azt a mértéket, amit a lakosok fizetnek a településeken.
Szó volt az érzékeny vízbázisú területekről a bizottsági ülésen. A tárca képviselője elmondta, hogy olyan program készül, amely támogatni fogja azokat a településeket külön pénzekből, amelyek érzékeny vízbázisú területeken oldják meg a szennyvízelvezetés kérdését.
Végül egy hosszú szakmai vita után a bizottság az előttünk lévő törvényjavaslatot 13 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
