DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokkal kapcsolatosan talán kicsit előterjesztőként is nyilatkozhatom, hiszen képviselőtársaimmal együtt terjesztettük be önálló képviselői indítvány formájában ezt a törvényjavaslatot, és az előterjesztők egyike én vagyok.
Kosztolányi Dénes szavait kénytelen vagyok annyiban helyesbíteni, hogy nincsenek az előterjesztők ellenére a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok, mert a törvényjavaslatban kifejezett szándékot nem módosítják. Ahogy erre Fenyvessy képviselő úr utalt, ez a javaslat alapvetően stilisztikai változtatást szándékozik az előterjesztés szövegén végrehajtani. Az alkotmányügyi bizottságban kifejtett álláspontunk alapján következetesen támogatjuk az ajánlás 1. pontjában szereplő módosító javaslatot, a 2. pontot pedig maga az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be.
A 3. ponttal azért nem értünk egyet - ezt az alkotmány- és igazságügyi bizottság egyharmada sem támogatta, erre nyilván emlékszik képviselőtársam -, azért alakult ki ez az álláspontunk, mert a napirend tárgyalásánál nem volt jelen Salamon László képviselő úr, a módosító javaslat benyújtója, s ezért nem volt abban a helyzetben, hogy visszavonja a módosító javaslatát, amellyel tartalmilag megegyezik az alkotmányügyi bizottság által, de az előterjesztők segítségével megfogalmazott módosító javaslat. Az alkotmányügyi bizottságnak ezért kellett arra az álláspontra helyezkednie, az előterjesztőkkel egyetértve, hogy az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító javaslatot nem támogatja, mert helyette fogalmazta meg maga a bizottság az ajánlás 2. pontjában található módosító javaslatot.
Kicsit az itt nem lévő ellenzéki párti képviselők mentségére mondom, valószínűleg a módosító javaslatok súlya miatt nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy a részletes vitában felszólaljanak, hiszen ebben a vitában, egy törvényhellyel kapcsolatosan kialakult vitában az általános vita szakaszába és a részletes vita szakaszába tartozó kérdések nagyon nehezen különíthetőek el. Emlékezetem szerint négy és fél óra hosszat vitatkoztunk a törvényjavaslatról, és azt hiszem, a lehetséges összes érvet kimerítettük mindkét oldalon.
Egyet kívánok a részletes vita végén hangsúlyozni: vissza kell utasítani azt a vádat, hogy ez a törvényjavaslat a sajtószabadság korlátozására irányul. Sőt, a törvényjavaslat a véleménynyilvánításnak éppen azt a szabadságát védelmezi, amely magába foglalja a vélemény sajtó útján történő megjelenését.
Az ellenzéki pártok, és úgy mondanám, hogy a törvényjavaslatot ellenző ellenzéki pártok képviselői tudatosan és szándékosan próbálják azt a látszatot kelteni és azt az érvrendszert felhasználni, amely azt igazolná, hogy a kormánypárti képviselők itt a sajtószabadságot kívánják korlátozni. Azon sajtótermékek működtetőinek, kiadójának, szerkesztőbizottságának, amelyik ezt úgy értelmezi, hogy ez a törvényjavaslat a szabadságát korlátozza, el kell gondolkodnia azon, hogy érdemes-e, szabad-e olyan véleményeket közzétenni, amelyek a személyhez fűződő jogokat megsértik. Nem kötelesek ők ilyen véleményt közzétenni; ha közzéteszik, akkor nyilván vállalják az ehhez kapcsolódó következményeket, amelyeket egyébként a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv is tartalmaz, csak nem a sajtó-helyreigazítás szabályai között.
Tehát ha a személyhez fűződő jogok megsértésével járó vélemény vagy értékelés közzétételét valamely sajtótermék vállalja, az egyben azt is vállalja - s most már tudnia kell, hogy azt is vállalja -, hogy a megtámadott, a védekezésre szoruló véleményének a közlésére is köteles lesz. Nem olyan nagy baj ez! Nem olyan nagy baj az, ha a sajtótermék útján tudja magát megvédeni valaki. Hangsúlyozom, nem kívánom az általános vitában elhangzott érveket megismételni - ez a törvényjavaslat nem a sajtószabadság korlátozására irányul.
(15.00)
Fenyvessy képviselő úr kiterjeszteni szándékozik a sajtótermékeknek, illetve azoknak az eszközöknek a körét, amelyen keresztül a személyhez fűződő jogok megsértése megvalósulhat, és amellyel szemben ezt a fajta törvényi védelmet biztosítani kell. Erre azt tudom mondani, hogy a polgári törvénykönyv e fejezetének a módosítása szükséges ehhez, ami nem állt az előterjesztők szándékában, tehát mi a sajtó-helyreigazítás hatályos rendelkezései között, azt kiegészítve próbáltuk a válaszadás jogát szabályozni.
Ebből következik az, hogy nem vállalkozhattunk - de nem is egyéni képviselői indítvány feladata - a polgári törvénykönyv e fejezetének a teljes, a Fenyvessy képviselő úr által felvetett igényeket is kielégítő módon történő újraszabályozására.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
