DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjából többen alapos vizsgálódás tárgyává tettük az előttünk lévő törvényjavaslatot és annak mondanivalóját. Jelenthetem, hogy szakmai megelégedésünket kiváltotta, és úgy látszik, hogy mindazokat az elvárásokat képes lesz ez a létrejövő törvény teljesíteni, amire ma valóban igen nagy szükség van.
Kezdem azzal megjegyzéseimet, reflexiómat, hogy a szakszerűség követése valóban elsőrendű feladat, kívánalom. Jó volt ezt hallani a Számvevőszék elnökétől, alelnökétől, és több alkalommal kifejeződött ez a számvevőszéki bizottságban, és alkalmam volt a Számvevőszék vezetőjét és tisztviselőit az elmúlt két-két és fél esztendő során munkában látni országgyűlési bizottságok keretében és más alkalmakkor. Mindezek pozitív impressziót hagytak bennem, bennünk, akik ilyen munkában részt vettünk.
Jó tudni azt, hogy a Számvevőszék hitele a szakszerűségen és a szavahihetőségen is alapul. Jó ezt mondani Magyarországon magyar törvényhozóknak, annál is inkább, mert a világ tükröt tart és tükörben néz bennünket, nemcsak ablakon át, hanem vizsgálódó tükörben is, és ezek a képek jók. Ahhoz, hogy jó legyen a kép rólunk, annak alapja is legyen, és igenis a pontos, megbízható számvevőségi jelentések ehhez hozzájárulnak.
Az, hogy a Számvevőszék és annak munkatársai specifikus intézmények témájával is foglalkoznak közelebbről, persze hogy a dolgok természetéből fakad, nevezetesen az agrárszféra, a Magyar Nemzeti Bank körüli vizsgálódások tekintetében. Igen, a Magyar Nemzeti Bank magánszférába való kirándulása, kereskedelmi banki tevékenysége elkerülhető lett volna nyilván, ha annak idején valamiféle számvevőszéki vagy akár magán-hiteskönyvvizsgálói tevékenységek aktivizálódtak volna.
Ugyancsak jólesik azt szakmai megelégedéssel nyugtázni, hogy olyan nemzetközi intézmények is alkalmazzák, meghívják a Számvevőszék munkatársait, mint a FAO vagy az FBI, vagy más olyan szervezetek, amelyek Magyarországon valamiféle tevékenységet folytatnak, és ilyen esetekben a magyarországi pénzköltésüket, bevételüket és annak rendben lévő voltát a magyar számvevőszék instrumentumaival kívánják vizsgálni és igazolni a saját maguk megnyugtatására és a vendéglátó ország megnyugtatására, Magyarország megnyugtatására. A Számvevőszék szerepe és státusa - mint ahogy mondom - és imázsa tehát jó. Hogy ez így legyen, és ha lehet, ez fokozódjon, erősödjön, mire is van szükség?
(12.40)
Most már majdnem ismétlem önmagamat: többet tudni és szavahihetőbbnek lenni! Ez persze tudás, és persze magatartás. Jelenthetem, tisztelt Ház, talán megengedhető, hogy saját tapasztalatomból ebből a szférából egy-két esetet elmondjak. Igen, voltam én valamikor könyvelő magánszférában, és rövid esztendők során egy igen nagy vállalatnál többet tudtam a vállalatban mindenkinél, mert könyvelő és főkönyvelő, tehát egyfajta szofisztikát... - számvevőként minden bevételt és minden kiadást láttam. Mivel volt szemem arra, hogy azt regisztráljam, emlékezzem, összerakjam és kapcsolatba helyezzek minden mással, abban a helyzetben voltam, hogy többet tudtam, mint más, beleértve a vezérigazgatót. Nos, ez nemcsak emberi hiúságnak volt jó, hanem időnként bizony megkérdeztek, noha én voltam az egyik legfiatalabb főtisztviselője annak az intézménynek.
Egy hasonló személyes példát mondanék ezzel kapcsolatban; nevezetesen azt, amikor egyetemi tanárként, egyetemi professzorként éveken, évtizedeken át oktattam, tanítottam gazdaságpolitikát olyan embereknek, akik számvizsgálónak készültek és azzá lettek. Igen, hasznos volt azt látni, hogy mennyire javukra van a számvevőknek az, ha a teljes képét látják a társadalomnak, a teljes képét a magánszférának, a teljes képét a kormányzásnak. Ez az, amit észlelek én a Számvevőszék keretében Magyarországon.
Végül pedig még annyit tennék hozzá, tisztelt Ház, hogy a magánszámvevők felelősségét hasonlítom az állami számvevők felelősségéhez. A magánszámvevők, a hites könyvvizsgálók - amit a képviselő úr az előbb említett - mennyire hites könyvvizsgálók? Persze, a kérdés retorikus, de lehet valós, valóságos. Volt már olyan, és elképzelhető, hogy olyan számvevőszéki hites könyvvizsgálói jelentés lát napvilágot, ami bizony jobb volna, ha nem látna napvilágot, mert sem nem pontos, sem nem öregbíti a szakma tekintélyét. A magánszférában erre igenis van megoldás, van orvosság, van orvoslás. Ha egy magánszámvizsgáló, hites könyvvizsgáló - legyen az a világ legnagyobbjaiból, a négy nagy amerikaitól vagy máshonnan való - olyan nyilatkozatot tesz, ami nem pontos, nem felel meg a valóságnak, ezért lehet számon kérni őt bíróság előtt, kártérítést követelni. Ilyen eljárások vannak, és ennek van súlya. Nemcsak azért, hogy mennyi a bírság, amivel megbüntetik őt, hanem mit jelent ez az ő hírnevében, a jövőjét illetően.
Nos, az állami, a közületi számvevőszéki szférában a számontartás, a felelősségre vonás, a jó minőség és tisztesség elvárása inkább a politikai szféra dolga, és a politikai szférán keresztül műveljük ezt. Tanácsolom, ajánlom a Számvevőszéknek és számvevőszéki bizottságunknak, és ha szabad ajánlanom a kormánynak is, hogy e tekintetben legyünk igen-igen éberek a jövőben is, hogy a Számvevőszék legyen ambiciózus, bátorítsuk erre, várjuk el tőle, mert akkor valóban hozzájárul ahhoz, amiről itt most tárgyalunk, amit várunk ettől a törvénytől, és végső sorban ezt úgy fejezném ki, hogy hozzájárul a nemzet jó közérzetéhez és hírünkhöz a világban.
Köszönöm, tisztelt Ház. (Taps a kormánypártok soraiban.)
