DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Energia Hivatal hatodik alkalommal készítette el az Országgyűlés részére az elmúlt évi tevékenységét ismertető beszámolóját, nekem személy szerint pedig második alkalommal van lehetőségem arra, hogy plenáris ülésen adjak számot önöknek munkánkról, ezúttal a hivatal 2000. évi tevékenységéről.
A hivatal jogállását az 1994. évi villamosenergia- és gázszolgáltatási törvény, valamint az 1998. évi távhő-szolgáltatási törvény határozza meg. Tevékenysége kiterjed az energiaipari társaságok szabályozására, felügyeletére, valamint a fogyasztóvédelemre. A hivatal országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek irányítását a kormány, felügyeletét a gazdasági miniszter látja el.
Az 1994. és 2000. év közötti időszak a korábbi energiaipari állami monopóliumok lebontásának lezárását, a társaságok részbeni privatizációját, valamint a szerkezetileg átalakított energiaszektor szabályozását jelentette. Ebben a folyamatban, úgy érzem, a hivatal eredményesen töltötte be az ágazatszabályozói szerepét. A hivatal eddigi szabályozói tapasztalatának, a kelet-európai országok szabályozó szervezeteivel kialakított jó munkakapcsolatának és regionális vezető szerepének nemzetközi elismerését jelzi, hogy a 2000 decemberében 15 közép-kelet-európai és eurázsiai ország által létrehozott Energiaszabályozók Regionális Egyesülete első elnökének a hivatalvezetője székhelyéül Budapestet választotta.
A 2000. év a hivatal számára komoly kihívásokat tartogatott. A villamosenergia-ipari társaságok árszabályozásának 1997 óta tartó szakasza lezárult. Megkezdődött az energiapiac, elsősorban a villamosenergia-piac megnyitására való felkészülés a hivatalon belül is. A hivatal tevékenységének fő irányait az a szándék jelölte ki, hogy szakmailag még erősebb, korszerű, hatékony, ügyfélorientált, az uniós csatlakozásból származó kihívásoknak megfelelni tudó szabályozó szervezetté váljon. A saját weboldal elindítása, elektronikus ügyiratkezelő rendszer bevezetése vagy a hivatal piacnyitás utáni regulátori tevékenységét segítő sikeres Phare-pályázat elindítása mind elemei ennek az építkezésnek.
Az elmúlt év munkáját meghatározó hangsúlyok kijelölését a beszámolónkról folytatott tavalyi plenáris vita is nagyban segítette. Megerősített abban, hogy a fogyasztóvédelem kérdését kiemelten kell kezelnünk; hogy többet kell foglalkoznunk az energiaszektor környezetkárosító hatásaival; hogy a közgazdasági elemző munka erősítése, az intézkedések előkészítését szolgáló hatásvizsgálatok elvégzése jelentősen javítja intézkedéseink eredményességét. A 2000 decemberében elfogadott új szervezeti és működési szabályzatunk formálisan is jelzi ez irányú törekvéseinket, létrejött a közgazdasági és környezetvédelmi osztályunk, amelynek fő feladata a felügyelt szektorok folyamatainak elemzése, modellezése, egy közgazdaságilag is végiggondolt piaci monitoring- és felügyeleti tevékenység kialakítása.
Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztóvédelem a hivatal kiemelt közigazgatási feladata, hiszen a monopolhelyzetben lévő energetikai szolgáltatókkal szemben a fogyasztók fokozottan kiszolgáltatottak. Ezért is természetes, hogy a hivatal a mainál szabadabb fogyasztói választás, a megfelelően szabályozott energiapiaci verseny kialakulásában szövetségest lát, s attól a fogyasztói elégedettség növekedését várja. A hivatal a villamosenergia-, illetve a gázszolgáltató társaságok és a fogyasztók között jelentkező problémákat, vitás ügyeket, valamint bejelentéseket folyamatosan kivizsgálja, és szükség esetén intézkedik. Több esetben éltünk a bírságolási lehetőségünkkel, összességében 60 millió forint összegben. A kivizsgált panaszok száma az eddig eltelt hat év alatt több mint 3 ezer volt. A hagyományos fogyasztói panaszok kivizsgálása és orvoslása mellett mind nagyobb hangsúlyt kap tevékenységünkben az energiaszolgáltatás minőségi tényezőinek megfigyelése, ellenőrzése. Ennek célja, hogy a fogyasztók ne csak megfelelő áron, de megfelelő minőségben is jussanak hozzá e létfontosságú szolgáltatásokhoz. Kiemelem, hogy egyes áramszolgáltató cégek 1999. évi üzemzavari mutatóinak elemzése jelentős szolgáltatásminőség-romlásra utalt, ezért jelentős bírság kiszabása mellett döntöttünk.
Tisztelt Országgyűlés! A hivatal által felügyelt gáz- és villamosenergia-ipar, illetve távhőtermelés a gazdaság legnagyobb tőkeigényű ágazata. Az energiaszektor a gazdaság egésze működéséhez szükséges alap-infrastruktúrát, stratégiai fontosságú vezetékrendszereket foglal magában. A tavalyi olajárrobbanás, illetve a fejlett világ egyes részein, többek között az Egyesült Államok több területén fellépő energiaellátási problémák élesen hívják fel a figyelmet arra, hogy a megfelelő szintű befektetések biztosítása e szektorban a fenntartható gazdasági növekedés és ezáltal a fogyasztói jólét alapvető feltétele. Magyarországon a döntően privát tulajdonú energiaszektorban a befektetéseket leginkább a szabályozási környezet befolyásolja. A törvényhozás a hivatalra e szabályozási környezet alakításában jelentős feladatokat rótt. E feladatok magukban foglalják az erőmű-létesítési, a villamosenergia-termelői, -szállítói és -szolgáltatói, valamint a gázértékesítői és gázszolgáltatói működési engedélyek kiadását, módosításának jóváhagyását.
(9.10)
A hivatal jóváhagyja a gáz- és a villamosenergia-rendszer működését szabályozó üzemi szabályzatokat, továbbá a szolgáltatók és a fogyasztók kapcsolatát meghatározó üzletszabályzatokat.
Szabályozási feladataink között kiemelt szerepet kap árelőkészítő tevékenységünk. Az ármegállapítás a gazdasági miniszter feladata, az ezt megalapozó tevékenységet a hivatal látja el.
2000 végén lejárt a villamosenergia-ágazat első négyéves árszabályozási időszaka, ezért a tavalyi év kiemelt feladata volt az 1997-2000 között működő árszabályozás tapasztalatainak értékelése, a villamos ágazat vállalkozásainak átfogó költség-felülvizsgálata, valamint javaslat kidolgozása a 2001-től érvényes árszabályozás rendszerére.
Személy szerint fontos eredménynek tartom, hogy a világpiaci energiaárak drasztikus emelkedésének évében a hivatal által elvégzett költség-felülvizsgálat hozzájárult ahhoz, hogy 2001 januárjában nem került sor az inflációt meghaladó villamosenergia-áremelkedésre.
De hasonlóan jelentős eredmény, hogy 2000 decemberében a gazdasági miniszter kihirdette a 2001-2004 közötti időszakra vonatkozó villamosenergia-árszabályozási rendeletet, amely a következő négy évre kiszámítható, átlátható árszabályozást jelent a szektorban befektetni szándékozók számára.
A gázárszabályozás jelenlegi rendszere 2001 végén jár le, így e szektorban idén kerül sor a villamosenergia-szektorhoz hasonló munkák elvégzésére. Itt kell megemlíteni, hogy 2000-ben jelentősen korszerűsödött a hazai energiaszektor, többek között lezárult a nagyfeszültségű távvezeték-hálózat fejlesztésének egy fontos szakasza, beléptek a hazai villamosenergia-rendszerbe az új litéri, lőrinci, csepeli és debreceni erőművek, megújult és környezetbaráttá vált a Mátrai Erőmű. A hatósági árszabályozás által biztosított támogatással gomba módra szaporodnak a kicsi, hatékony, környezetkímélő kombinált fűtési és villamosenergia-termelő rendszerek, illetve napkollektorok, s üzembe lépett Magyarország első szélerőműve is.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy végül arról szóljak néhány szót, hogy milyen kihívásokat jelent a hivatal számára a közelgő európai integráció, s ezzel együtt a várható energiaipari liberalizáció. A liberalizációval kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok, a sikerek és a kudarcok egyaránt arra utalnak, hogy a piacnyitás után a villamosenergia- és a gázpiac továbbra sem nélkülözheti az erőskezű szabályozást és a fogyasztóvédelmet.
A természetes monopoltevékenységekhez, például a szállító vagy elosztó hálózatokhoz való hozzáférés szabályozása és árazása erős hatóságot igényel. A versenyt megölő, túlzott tulajdonosi koncentrációnak csak igen erős jogosítványok birtokában lehet elejét venni. Nem véletlen, hogy a fogyasztói érdekek védelme érdekében az Európai Bizottság nemzeti energiaszabályozó hatóságok kialakítását sürgeti, amelyek megfelelő autonómiával és hatáskörrel rendelkeznek többek között a fenti problémák kezelésére. Feltétele ez a felelős és számon kérhető döntéshozatalnak.
Biztató jel volt számunkra, hogy a plenáris ülés tavaly elfogadott határozata hangsúlyozta a hivatal jogállása, fogyasztóvédelmi szerepe megerősítésének szükségességét. Biztató jel számunkra, hogy Matolcsy miniszter úr az energetikai törvények tervezett módosításával kapcsolatos előadásai során ugyanezt többször hangsúlyozta. Ezért reméljük és bízunk benne, hogy a hivatal jogállásának egységes szerkezetben történő áttekintésére és megerősítésére mielőbb sor kerülhet. Ez nagyban elősegíthetné, hogy a Magyar Energia Hivatalnak a fogyasztói érdekek védelme, illetve a befektetői biztonság erősítése érdekében kifejtett tevékenységét versenypiaci körülmények között ne csak a szakmai igyekezet és a jó szándék, de a törvény ereje is megfelelően garantálhassa.
Végezetül köszönöm az Országgyűlés bizottságainak, hogy részletes és érdemi vita után elfogadásra javasolták beszámolónkat. Kérem, hogy a Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló J/4148. számú beszámolót, valamint a gazdasági bizottság erre vonatkozó határozati javaslatát elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
