DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés, beszámoló, amely a J/4148. számot viseli, valóban tartalomjegyzékénél fogva három részből áll. Egy része, az első része valóban a '94-től 2000. évig terjedő idővel foglalkozik, de csaknem fele foglalkozik magával a 2000. évi tevékenységgel, és egy kis része, a harmadik része foglalkozik a jövővel.
Egyáltalán nem tekintem zavarónak, hogy az úgynevezett hősi múlttal foglalkozik a jelentés első része, mert hisz ez világít rá pontosan ennek a hivatalnak a fejlődésére, hogy miként jött az létre a gázszolgáltatásról, illetőleg a villamos energiáról szóló törvény hatálybalépése után, majd hogyan bővült ki a feladata '98-ban, amikor a távhő-szolgáltatási törvény is hatályba lépett. Sőt, ha a legizgalmasabb részét tekintem ennek a jelentésnek, nevezetesen az utolsó részt, hogy miként fog majd viselkedni a hivatal, milyen szerepe lesz a jövőben, amikor az energiapiac nyitása bekövetkezik, akkor én igenis kiegészíteném ezt a hősmúltat, mégpedig a tanulság kedvéért, hogy hogyan alakult ki ez a monopolhelyzet. Hogyan alakult ki a monopolhelyzet már a múlt század végétől, a századforduló idejétől kezdődően, amikor ezek a vezetékes rendszerek létrejöttek, micsoda óriási piac volt, amelyet először részvénytársaságok végeztek; micsoda óriási verseny volt, mikor a gázvilágításról áttértek a villamos világításra, és bizonyossá tették, hogy még vezetékes rendszereknél is igenis óriási verseny alakulhat ki; hogy fejlődött aztán a villamos világítás a gázvilágítással szemben.
Mindez olyan kérdés, amely rávilágíthat a jövő tevékenységére is, hogy mi lesz akkor, ha itt igazán piac lesz, hogyan lehet kordában tartani mégis a monopolhelyzetet, mit lehet csinálni azokkal a már ma is jelentkező, meglehetősen furcsa és képtelen helyzetekkel szemben, amelyek a beruházási kérdéseket meglehetősen kétes helyzetbe hozzák. Ismerjük azokat a tényeket, hogy ha megvásároltak már egy bizonyos - Démászra gondolok például - villamosművet és annak a vezetékes hálózata is átment az illető részvénytársaság tulajdonába, de a vezetékes rendszer mégis önkormányzatok területén megy át, és az önkormányzatok ezekért az oszlopokért bérleti díjat kérnek, de ugyanakkor ha az önkormányzat akar vagy más akar beruházni, az rögtön átmegy a tulajdonos tulajdonába - tehát rendkívül fontos kérdések merülnek itt fel, múltból levezethető kérdések a jövőre nézve.
(10.00)
De kétségtelen, hogy fő témaként - és mondom és ismétlem, nem egyharmad része, hanem közel a fele - a 2000. évi tevékenységgel foglalkozik, világosan és részletesen leírja a hivatal három fő tevékenységét, nevezetesen az árszabályozást, az engedélyezést és a fogyasztóvédelmet, és maga ez a középső rész - a 2000. évi tevékenységről - ennek taglalásáról szól, kiegészítve a nemzetközi kapcsolatokkal és a tájékoztatási kérdésekkel. Tehát én is ehhez mérem mondanivalómat, vagyis ehhez a hármas tagozódáshoz, amely a hivatal alapvető működéséről szól, és amelyből mindegyik fontos, de mivel monopolhelyzetű létesítményekről van szó, a legfontosabbnak én a fogyasztóvédelmet tekintem.
A hivatal tevékenységének fontos része a fogyasztóvédelem, mert ez különösen érzékelhető a lakosság körében. A fogyasztó azt szeretné látni - és talán már részben látja is -, hogy a hatósági jogkörrel felruházott hivatal a panaszait orvosolni is tudja, és az ő érdekeit képviseli a monopolhelyzetben levő szolgáltatókkal szemben. Én azt egyáltalán nem rovom fel hibaként, hogy nem olyan sok a panasz; mitől lenne jobb, ha több lenne a panasz. Ennél az egész fogyasztóvédelemnél az a lényeg, hogy valóban érezze a fogyasztó, még ha kevés panasza is van, hogy azt tisztességesen, rendesen elintézik, és hogy a hivatal a monopolhelyzetben levő kereskedővel - gáz-, villany-, egyéb kereskedővel - szemben védi meg tulajdonképpen a fogyasztót. Természetesen meg kell akadályozni az esetleges visszaéléseket, ezért is hasznosnak tartjuk a fogyasztói elégedettségi vizsgálatokat, a garantált szolgáltatások követelményrendszerét, valamint az üzemzavari statisztikák figyelését.
Az energiapiac liberalizációja, a villamosenergia- és a gázpiac nyitása az energiaszektor szabályozását és a piacfelügyeletet, valamint a fogyasztóvédelmet új megvilágításba, új alapokra helyezi, egy sor eddig nem létező feladatot is el kell látnia. A kérdés számunkra tulajdonképpen az, hogy az említett változó körülményeknek a hivatal a jövőben is meg tud-e felelni a jelenlegi jogállás és hatáskör mellett. Véleményünk szerint a hivatal működését a jelenlegi szabályozás mellett, majd ha a piac teljesen megnyílik, tehát feltehetően 2003 után mindenképpen törvényben kellene szabályozni. Ez adná meg ellenőrző szerepének a nemzetgazdaságban levő súlyát is, és kihangsúlyozom ismét, a fogyasztók védelmének az érdekében.
A fogyasztók jelenleg gyakran mondják - és ebben biztos igazuk van -, hogy az energiaszolgáltatás színvonala nem javult úgy, mint az várható lett volna, sőt esetenként még romlott is. Tehát amikor az energiaszektor privatizálása során azt mondták, hogy majd a befektetők sokkal jobb szolgáltatást nyújtanak, sokkal egyszerűbb lesz az adminisztráció, ezt igazán nem érzékeli, egyáltalán nem érzékeli. Kétségtelen, hogy azok az irodák, ahol a fogyasztó kapcsolatba kerül a különböző szolgáltatókkal, elegánsabbak, jobbak, de nem igazán érzékelhető, hogy maga a szolgáltatás színvonala javult volna, és éppen ezért van fontos szerepe a hivatalnak.
Mire vezethető ez vissza? Pontosan a monopolhelyzettel nincs igazán kényszerítve, a vezetékes hálózaton mintegy a fogyasztó kiszolgáltatását kihasználó monopolhelyzettel, hogy ezeken javítson. Pontosan ezért van szükség a hivatal működésére, hogy árszabályozással, egyéb jogkörével ezt megfelelő módon befolyásolni tudja.
A magyar villamosenergia-rendszer erőművei összetételükben az elkövetkező években továbbra is változni fognak, több erőművet be kell zárni a környezetvédelmi moratórium lejártával, ugyanakkor új erőművi egységek lépnek be, mint a Csepeli Áramtermelő Részvénytársaság, vagy a debreceni kombinált ciklusú erőmű, illetve ilyenek lépnek be, mint a Budapesti Erőmű Részvénytársaság, a kispesti és az újpesti erőművek. Ezért is célszerű a hivatalnak az áralkalmazás területén nagyobb felhatalmazást adni, hogy a privatizálás után a közüzemi fogyasztókat a feljogosított fogyasztókkal szemben ne érhesse hátrány. Talán a jövőben - különösen a piacnyitás után - célszerű lenne, ha a hivatal foglalkozna a fogyasztói igények felmérésével is, hogy ne fordulhasson elő ilyen, ami már előfordult Kaliforniában, és itt hivatkoztak is rá, még ha más, ennél jobb rendszer is van.
Itt az árszabályozásnál azért még érdemes arról is beszélni fővárosi szinten, hogy a fővárosnak is van árszabályozási szerepköre. Ezt rendkívül nehéz összehangolni, tehát feltétlenül ez is a hivatal erősítését igényelné.
Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság terén nagy lépést jelentett az intézményi rendszer megteremtése, az Energia Központ Kht. új szervezetének létrehozása, és bár nem tartozik szorosan a témához, de mégis meg kell említenem a Széchenyi-terv energiatakarékossági programját, amely olyan pályázatokat helyez kilátásba, amivel a lakosság, az önkormányzatok, a termelő szféra és a távhő számára vannak bizonyos finanszírozási és pályázati lehetőségek, amelyek a jelenlegi helyzetnél jobb helyzetet teremthetnének. Ugyanakkor az energetikai társaságok energiatakarékosságát a legkisebb költség elve alapján továbbra is szorgalmazni kell, és ez is a hivatal feladata.
A piacnyitás után még hosszú ideig megmarad a fogyasztók jelentős részére, így a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltatás, ezért továbbra is fontos a hivatal fogyasztóvédelmi tevékenysége, sőt, szerintem még fokozottan fontos lesz, ha a piac teljes egészében megnyílik 2003 után. Tehát nem elég az, hogy kimerüljön a panaszok kivizsgálásában ez a fogyasztóvédelmi tevékenység, hanem más eszközökkel is szükséges ezt megfelelő módon befolyásolni. Már az előző parlamenti vitában is kétségtelenül elhangzott, hogy a hivatal függetlenségének növelése szükséges ahhoz, hogy a hatáskörébe tartozó engedélyezési, árszabályozási és fogyasztóvédelemi feladatok terén önálló, a napi politikától mentes döntés legyen hozható (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ezt célozná szerintem a törvényi szabályozás.
Összefoglalva megállapítható, hogy a gáz- és villamosenergia-ipar, valamint az erőmű-, távhőtársaságok tevékenységének szabályozása, fogyasztóvédelme ezen intézménynél kellően biztosítva van, ezért a Magyar Energia Hivatal főigazgatójának beszámolóját elfogadásra javasoljuk.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
