DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én röviden szeretnék szólni a kormány által beterjesztett, idehozott törvényjavaslat mellett, azzal a meggondolással, hogy az egyetlen üzenete, amit én ebből kiveszek, hogy a regulációt, a szabályozásokat kevesbíteni szándékszik.
Tisztelt Ház! Sok törvényünk, sok szabályunk, sok regulációnk van; nagyon sok van. Amikor ezeket ésszerűen lehet csökkenteni, akkor jó nyesegetni, gyomlálgatni - hogy használjak mezőgazdasági kifejezéseket: nyesegetni, gyomlálgatni.
Az ellenzéki képviselőtársaimnak igazuk van abban, hogy persze, élelmiszerekről van szó, és óvjuk, védjük az ország polgárait, nehogy olyasminek legyenek kitéve, ami a vállalkozók kapzsisága vagy felelőtlensége révén a népnek kárt okoz. Ez a mi dolgunk, törvényhozók vagyunk. Azonban az, hogy a magyar mezőgazdaság nem képes elegendő mértékben versenyezni a külföldről jövő silány portékával, számomra egy nagyon-nagyon nagy kérdőjel.
Kérdezem, tisztelt Ház, nem volna-e az a célszerűbb megoldás, hogy keresnénk az útját, hogy a magyar termék kívánatosabb legyen a magyar piacon - sőt, még a külföldi piacon is, de most magyar védelemről, belső védelemről van szó, tehát foglalkozzunk csak ezzel a részével a témának -; hogy a magyar gyümölcs és a feldolgozott eperlekvár vagy a magyar sajt, a tejtermék és így tovább olyan minőségben és árban kerüljön a piacra, hogy azt a magyar vásárló meg akarja venni, hiszen a magyar vásárló racionálisan, logikusan cselekszik: azt fogja megvenni, ami alacsonyabb áron, jobb minőségben érhető el a piacon. Erre pedig megint csak, tisztelettel, ezt a szerény javaslatot teszem: erre a módszer nem az, hogy rendőröket és ügyészeket állítunk oda, hanem az, hogy olyan mezőgazdaság meglétét és támogatását gondoljuk és műveljük, amelyik ezt meg fogja termelni.
Hogy Magyarországon ez miért van így, számomra igen nagy talány, pedig parasztcsaládban születtem, őstermelő voltam, aztán a Magyar Parasztszövetség gazdasági igazgatója voltam, és sok minden az agrárszférában. Most, e héten készülők, csütörtökön lesz a Magyar Közgazdasági Társaság évi vándorgyűlése Székesfehérváron, ahol én előadást tartok a magyar mezőgazdaságról a hazai és külföldi összehasonlítások tükrében - valami ilyen címmel. Nos, erre az előadásra heteken át készülők, házi feladatot csinálok, és ilyen kérdések merülnek fel, amiket a kormány most idehozott, hogy mennyit védjünk és mennyit regulázzunk, és mikor leszünk versenyképesek.
Tisztelt Ház! Én azt szeretném, ha ez a szempont kormánypárti és ellenzéki képviselők fülében jól hangzana, és egyelőre támogatnánk ezt a szerény javaslatot. Én ezt a kormányjavaslatot elég szerénynek tekintem, de lépés a jó irányba. És aztán mondjuk ki azt, persze, hogy a silány terméket, amelyik bárhonnan jön a világban, nem csak regulázzuk, hanem kiutáljuk, az öntudatos fogyasztó nem veszi meg. És így fog cselekedni az öntudatos magyar fogyasztó a saját, jól felfogott érdekében, mert hiszen a jobb magyar termék, az olcsóbb magyar termék választ ad erre.
Érzem én azt, tisztelt Ház, hogy a pragmatikus és az elméleti kérdéseket együtt hozom ide, de szeretném, ha ezek gyökeret vernének, és a törvény megalkotása és alkalmazása során ez megmaradna és tovább alakulna.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
