POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitáját a törvényjavaslat logikája szerint kívánom összefoglalni.
Elmondható, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők élénk érdeklődése kísérte a vitát: 43 módosító javaslat, ezekhez 5 képviselői kapcsolódó módosító javaslat, a bizottság részéről pedig két bizottsági módosító javaslat érkezett.
Az általános és részletes vitában elhangzott hozzászólások viszonylag nagy száma is mutatja, hogy jelentős módosításról van szó. A törvényjavaslat két fő fejezetből áll. Az elsőben a szakképzési hozzájárulás teljesítésének módjáról esik szó. Ennek kapcsán két fő elem körül alakult ki vita, amelyek a felsőoktatási képzések támogathatóságának bevonása és a saját munkavállalók képzési lehetőségének fejlesztése.
Miután a törvénymódosítás egyik fő célja a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése, és ennek egyik legfontosabb eszköze az, ha a vállalatok és a felsőoktatási intézmények között együttműködési és fejlesztési megállapodások alapján közvetlen kapcsolat alakul ki, így a kormány nem támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a felsőoktatási kiterjesztés során kizárólag az akkreditált iskolai rendszerű felsőoktatási szakképzést támogatnák. Hiszen így nem tudnánk elérni azt a célt, hogy azon felsőoktatási képzések, amelyek megfelelnek a munkaerőpiac igényeinek, jelentős beruházási támogatást kaphassanak. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)
Támogatjuk viszont azt a módosító javaslatot, amely az oktatási bizottságtól érkezett ellenzéki támogatással, és a felsőoktatási gyakorlati képzés definícióját pontosítja. A javaslat biztosítja, hogy valóban a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések, képességek és ismeretek gyakorlását célzó, életszerű körülmények között, megfelelő eszközökön és helyszíneken végzett gyakorlatok kaphassanak támogatást a szakképzési hozzájárulás terhére.
Támogatja a kormány azt a javaslatot is, amely lehetővé teszi, hogy a pályaorientációs szakmai előkészítő és szakmai alapozó orientációs oktatás is fejleszthető legyen a szakközépiskolákban.
(20.40)
Ezzel a felsőoktatási kiterjesztés mellett a középfokú szakképzés támogatása is kiszélesedhet, és a középiskolák régi igényeit is kielégítheti a törvény. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség a gazdaság fejlődése, a foglalkoztatottak számának növekedése és a bérnövekedés miatt minden évben jelentősen nő. Az elmúlt időszak elemzése és az előrejelzések alapján ez a folyamat tovább folytatódik, így a bevételek további növekedése várható. Számításaink igazolják, hogy a bővülés olyan mértékű, hogy mind a központi alaprész, mind a középfokú képzés támogatottsága növekszik amellett, hogy a felsőoktatás évről évre növekedő, 2001-ben 1,8 milliárd, 2001-ben 4 milliárd forintos támogatásával számolunk. Ennek alapján nem látjuk szükségesnek a felsőoktatás számára átadható közvetlen támogatás 37,5 százalékos maximált összegét 25 százalékra csökkenteni.
A kormány kifejezett szándéka, hogy ösztönözze a vállalatok saját munkavállalói át- és továbbképzését. Ehhez kívánjuk a szakképzési hozzájárulást is egyre nagyobb mértékben elérhetővé tenni. Ezért megkönnyítjük ezen képzések támogatását azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések esetén eltöröljük a felhasználás eddigi bonyolult engedélyezési eljárását. Így ezen a területen is a hozzájárulás felhasználásának növekedésével számolunk.
Azokat a javaslatokat, amelyek a saját munkavállaló képzésére elszámolható költségek 0,5 százalékról 1 százalékra történő emelését javasolják, nem támogatja a kormány. A törvényjavaslat a jelenlegi szabályokon nem változtat, és megadja a lehetőséget a gazdaság szereplői számára több mint 13 milliárd forint ilyen célú felhasználására. 2000-ben ennek 7,17 százalékát, azaz egymilliárd forintot használtak ki a cégek, így a keret további növelését nem látom indokoltnak. Azt a javaslatot, mely ellenzéki oldalról érkezett és a hozzájárulási kötelezettség növelését javasolja 1,5 százalékról 2 százalékra, a kormány nem tudja támogatni, hiszen ez nyílt adóemelés lenne, amely a kormányzat szándékaival szöges ellentétben áll.
Az általános számviteli szabályokra és a befizetési kötelezettség időpontjának változásaira vonatkozó javaslatokat az alap működéséből adódóan nem célszerű változtatni. A jelenlegi szabályoknak megfelelően továbbra is fenn kívánjuk tartani a tárgyévet követő második hónapban történő befizetést, hiszen a júniusra való eltolás nyomán a források elkölthetősége válik kérdésessé, hiszen az alap pénzeszközei a következő évre nem vihetőek át. Támogatjuk az oktatási bizottsági javaslatot, amely a kiterjesztő, könnyítő módosításokat, valamint a gyakorlati képzés közös megvalósítását 2001. január 1-jétől teszi alkalmazhatóvá. Ennek nyomán az évközi hatálybalépés gördülékeny, és a számviteli szabályok alkalmazása egyértelműen történhet meg.
A törvényjavaslat második része a fejlesztési és képzési alaprész felhasználásával és működésével foglalkozik, így e két fő téma körül csoportosíthatók a vitában elhangzottak. Az alaprész felhasználásával kapcsolatban támogatjuk azt a fontos javaslatot, amely a munkaerő-fejlesztő és -képző központok támogathatóságát kiszélesíti, és a vizsgaközponti jellegük erősítését teszi lehetővé, ami az egész szakképzési rendszer kulcspontja. Mint önök előtt is ismert, az Európai Unióhoz való csatlakozás esetén Magyarország számára a foglalkoztathatóság és versenyképesség megteremtése érdekében a strukturális alapokhoz való hozzáférés jelentős feladat lesz, ezért támogatjuk az erre vonatkozó javaslatokat is.
A kormányzat fontos kérdésnek tartja a gyakorlati képzésben részt vevő oktatók továbbképzésének, szakmai fejlődésének támogatását, így támogatja az erre vonatkozó javaslatokat is. Az alaprész működtetésével kapcsolatos kérdések tekintetében a fejlesztési és képzési alaprész decentralizált felhasználásának átalakítása, azaz a megyei rendszer regionális rendszerré való fejlesztése reményeink szerint elő fogja segíteni a területi együttműködések kialakítását, a közös fejlesztési célok, a területfejlesztési tervek megvalósítását a képzési rendszerben is. Ez azért is célszerű, hiszen mind a szakképzés, mind a felsőoktatás hatóköre túlmutat a megyehatárokon. Így továbbra is javasoljuk, hogy a törvény hatálybalépésével egyidejűleg kezdődjön meg ezen regionális bizottságok felállítása és működésük elindítása. Az átmeneti időszak feladatainak ellátásához és az idei decentralizált alaprész pályázatainak elbírálásához támogatjuk a most működő megyei szakképzési bizottságok működésének ez év szeptember 30-áig történő kiterjesztését.
Az alaprész működtetésével kapcsolatban másik fő célunk a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze működtetésének hatékonyabbá tétele, az átláthatóság biztosítása, a felhasználás szigorúbb ellenőrzése. Itt különösen a fejlesztési és együttműködési megállapodások alapján történő forrásátadás ellenőrzését kívánjuk fejleszteni, hiszen ez a szakképzési hozzájárulás felhasználásának 56 százalékát tette ki 2000-ben. Ezzel kívánjuk elérni, hogy a teljes befizetési kötelezettség valóban a képzést és a fejlesztést szolgálja. Ennek érdekében létrehozzuk az alapkezelő igazgatóságot, megerősítjük a szervezetet, amelyhez szükséges a működtetési költségek, az alaprész 11,5 milliárdos előirányzatának 5 százalékát kitevő emelése, amely összeg a valójában ellenőrizendő idei 47 milliárd forintos befizetési kötelezettségnek csupán 1,2 százaléka.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az alaprész felhasználásával kapcsolatos javaslattételre jogosult képzési és fejlesztési tanács felállításával és működésével kapcsolatos szabályok a törvényjavaslatban nem változtak a jelenlegihez képest. A társadalmi kontroll annyiban növekedett, miszerint el kell készíteni az alaprész felhasználásának hároméves stratégiai tervét, ezzel is biztosítva a célok megvalósulását. Ezen túlmenően a törvényjavaslat az Országos Munkaügyi Tanácsban részt vevő szervezeteket nevesíti, amelyekkel egyeztetni szükséges a tanács munkaadói és munkavállaló tagjaival kapcsolatban. Így a jelenlegi szabályozáshoz képest pontosabb és a társadalom számára követhetőbb a tanács fölállítása és működése.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni, hogy fontosnak tartják ezt a törvényjavaslatot, javaslataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy alapvető célokat: a teljes képzési rendszer egységes fejlesztésének támogatását, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség növelését és az európai uniós csatlakozásra való felkészülést a törvény valóban lehetővé tegye. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány által javasolt törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Göndör István jelentkezik. - Közbeszólás: Ügyrend!)
