HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, valóban fontos és aktuális kérdést említett ez az interpelláció, nagy hibát követnénk azonban el, ha leragadnánk egyetlen városi közlekedési vállalat eseténél, hiszen az idős korú emberek foglalkoztatása Magyarországon súlyos, megoldásra váró probléma. Szükséges, hogy sokkal-sokkal több ember dolgozzon ebben az országban, és ennek természetesen nem egy vállalati igazgató az akadálya, egészen másfajta kormányzati politikára lenne szükség ahhoz, hogy az emberek munkához jussanak.
Különösen aktuális ez a kérdés napjainkban, amikor a miniszterelnök úr több millió külföldi magyarországi foglalkoztatásáról beszélt itt a parlamentben. Lényegében teljesen mindegy, hogy letelepíteni akarta őket vagy csak vendégmunkásként gondolta foglalkoztatni, mindenképpen érdemes megállapítani, hogy ez sértés azoknak a magyar munkavállalóknak, több mint egymillió embernek, aki munkaképes korú és jelenleg nincs munkája Magyarországon. Meg kell ugyanis mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a statisztikák alapján jóval egymillió fölött áll azoknak a munkaképes korú állampolgároknak a száma, akik munkahely vagy megfelelő képzés hiányában nem jutnak munkához Magyarországon.
A munkanélküliségi statisztika, ami ebben a vitában is elhangzott, erősen torzító. Azt ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ne üljenek föl a munkanélküliségi statisztikák primer adatainak: azt kell megvizsgálni, hogy a munkaképes korú lakosság hány százaléka foglalkoztatott. Ha megnézzük, azt találjuk, hogy Magyarországon kirívóan alacsony ez a szám. A munkaképes felnőtt lakosságnak csak 54 százaléka dolgozik Magyarországon, míg az Európai Unió tagállamaiban általában 70 százalék ez az arány, de azt is meg kell mondani, hogy Csehországban, Szlovéniában, Lengyelországban vagy Szlovákiában is jelentősen jobb, mint Magyarországon. Talán egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatási arány, elsősorban és döntően az idősebb nemzedék körében. Az idősebb nők Magyarországon gyakorlatilag 50-55 éves korukban kikopnak a munkaerőpiacról, és nem a saját szándékukból. Nyugat-Európában részmunkaidőben, távmunkában, rugalmas foglalkoztatásban nagyon sok nő dolgozik.
Az idős emberek foglalkoztatása számunkra nem egyszerűen a BKV ügye, hanem nemzeti sorskérdés. Hozzá kell tenni, hogy az 55-64 év közti férfiaknak Magyarországon csak 28 százaléka dolgozik, míg a világ fejlett részén 60 százaléka, tehát több mint kétszerese. Hogy néhány példát említsünk, hogyan tudnak munkahelyet teremteni és munkához való kedvet teremteni az idős nemzedékeknek, érdemes megemlíteni, hogy Dániában azok a dolgozó emberek, akik betöltötték a 62 éves nyugdíjkorhatárt, állásuktól függetlenül fix prémiumot kapnak a nyugdíjbiztosítótól, mert azzal, hogy nem mennek nyugdíjba, nyilvánvalóan a nyugdíjkassza jól jár. Franciaországban az ottani szocialista kormány bevezette a 35 órás munkaidőt, ami nagyon sok idős ember számára teremtett lehetőséget arra, hogy ők is dolgozzanak. Hollandiában kiemelkedően jó példákat értek el a 60 felettiek részmunkaidős foglalkoztatásával, és ezt Magyarországon is mindenképpen érdemes lenne megfontolni.
Mi azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarországon nem a BKV ügyénél kellene leragadni, különösen, ha ez az ügy meg is oldódott időközben, hanem lehetőséget kellene teremteni arra, hogy az idős emberek, ha akarnak, dolgozhassanak akár részmunkaidőben, akár távmunka keretében, akár úgy, hogy évente néhány hónapot dolgoznak, a többit pedig nem. Ehhez persze arra is szükség lenne, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő aktív dolgozók kedvezményt kapjanak, ne kelljen nyugdíjjárulékot fizetniük, a társadalombiztosítási adótól teljes egészében vagy részben mentesüljenek.
Mi úgy érezzük, hogy az igazi diszkriminációt nem a BKV követte el, hanem a jelenlegi kormányzat, amely hagyja, hogy egymillió ember munka, foglalkoztatás nélkül legyen ebben az országban, miközben arról szőnek álmokat, hogy olcsó, jogaikat nem ismerő, a hatóságoknak kiszolgáltatott munkaerőt importáljanak a határon túl. Mi ezt tekintjük botrányosnak, és természetesen annak sem örülünk, ha a Fidesz bármelyik képviselője a 40-50 év feletti embereket múmiának tekinti. Sajnos ez a múmiában való gondolkodás ütközik vissza ott, hogy az idős emberek egyre inkább kiszorulnak a munkaerőpiacról. Helyes, hogy a BKV-nál ezt sikerült megállítani; a BKV-n kívüli 10 milliós Magyarországon is alapvető szociális fordulatra lenne szükség ahhoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy megszűnjék ez a helyzet.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
