CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Meglehetősen hosszú vita volt a bizottságban erről a mindössze három paragrafusból álló törvényjavaslatról, pontosan azért, mert ebben a három paragrafusban sem sikerült olyan szöveget előállítani, hogy az alkalmazható legyen, de erre még visszatérnék.
Csak szeretném bevezetőleg megjegyezni, hogy a bizottsági vitában is az ellenzéki képviselők örültek annak a felismerésnek, amely persze kicsit késve jelenik meg mind a kormány, mind a kormánypárti képviselőknél, hogy belátták, hogy az Andrássy Gyula német nyelvű felsőoktatási intézményre vonatkozó törvényjavaslatuk lényegében nem felelt meg, illetve nemhogy lényegében, hanem egyáltalán nem felelt meg a felsőoktatási törvény kritériumainak. Minimális elvárás, hogy amikor egy törvényjavaslatot benyújt a kormány, akkor ez illeszkedjen a létező, meglévő jogszabályokhoz, vagy ha nem illeszkedik, akkor tegyen arra vonatkozóan módosító indítványt, hogy ne jöjjön létre ellentétes szabályozás. Ezt abban az esetben a kormány nem tette meg, most egy képviselői indítvány próbálja megtenni. Örülünk, hogy végre belátták, hogy ez a törvényjavaslat, amelynek a tárgyalása egy más napirend keretében előttünk van, nem felelt meg a Házszabály előírásainak, és nem felelt meg annak a kritériumnak, hogy a felsőoktatási törvénnyel szinkronban legyen.
A helyzet az, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat még mindig nem teszi lehetővé, hogy szinkron legyen a felsőoktatási törvény és az Andrássy Gyula felsőoktatási intézményre vonatkozó külön törvény között, hiszen ez a javaslat azt mondja, hogy nemzetközi együttműködési megállapodás alapján létesített, idegen nyelvi képzést folytató felsőoktatási intézmény esetén lehet külön törvényben eltérni a felsőoktatási törvény követelményeitől.
Igen ám, csak az az egyezmény, amely az Andrássy Gyula felsőoktatási intézményt megalapozza, nem nemzetközi egyezmény, hanem csak szándéknyilatkozat, hiszen a szereplők egy része nincs felhatalmazva az egyezmény aláírására. Szándéknyilatkozatról van szó, szándéknyilatkozat pedig nem nemzetközi egyezmény. Úgyhogy ez a törvényjavaslat ilyen szövegben még mindig nem teszi lehetővé, hogy az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem létrejöhessen, hiszen nem nemzetközi egyezmény hozza létre. Tehát éppen ennek a kritériumnak nem felel meg.
(11.40)
Kifogásoltuk a vitában azt is, hogy kétféle módon lehet végül is létrehozni egy ilyen egyetemet, az egyik, hogy megfelel-e a felsőoktatási törvény kritériumainak, a másik pedig, hogy keresünk kibúvót a felsőoktatási törvény kritériumai alól. Mi úgy gondoljuk - a "mi" alatt az ellenzéki képviselők zömét értem -, hogy az lenne a jogszerű és szakmailag követhető elvárás és az lenne a jó gyakorlat, ha úgy jönne létre Magyarországon új felsőoktatási intézmény, hogy az alkalmazkodik a felsőoktatási törvény előírásaihoz, s nem úgy, hogy különböző kivételeket kezdünk gyártani, hogy milyen helyzetekben, mikor nem kell megfelelni a felsőoktatási törvény szigorú szakmai előírásainak.
Megítélésünk szerint létrehozható a Ftv. előírásai szerint ugyanez a német nyelvű egyetem, állami egyetem vagy állami egyetemi kar formájában; ilyen javaslatokat már Bazsa György képviselőtársam a vitában egyébként előterjesztett.
Utoljára pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egészen sajátos az a gondolkodásmód, hogy valakik, pontosabban az előterjesztő, Révész Máriusz képviselőtársam, nem definiál egy fogalmat, pontosabban megkísérli definiálni a törvényjavaslat indoklásában. Ez az a bizonyos nemzetközi együttműködési megállapodás fogalma. Az egyik probléma, hogy nem a törvény szövegében definiálja. Magyarországon az a gyakorlat - és szerintem az a jogszerű, a jogalkotási törvénynek megfelelő gyakorlat -, hogy ha a szokásostól eltérő értelmezése van egy fogalomnak, akkor a törvényben rögzíteni kell, hogy e törvény alkalmazásában mit tekintünk nemzetközi együttműködési megállapodásnak. Ezt nem az indoklásban kell közölni.
De olyan tartalommal, mint ahogy az indoklásban van, ez egyszerűen szakmai és jogi képtelenség, mert három elemet mond az indoklás: a nemzetközi szerződést, a szándéknyilatkozatokat és az intézményközi megállapodást. A nemzetközi szerződés rendben van, az egy világos, alkalmazható fogalom. De kérem szépen, az egyoldalú szándéknyilatkozatokat megállapodásnak tekinteni egyszerűen jogi nonszensz; és az, hogy az intézményközi megállapodások is ilyennek értelmeződjenek, azt gondolom, teljes zűrzavart kelt e rendszerben.
És akkor tárgyalható ez a törvényjavaslat, ha megfelel a magyar jogrend előírásainak - ez a véleménye a kisebbségnek.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
