KISS ANDOR
KISS ANDOR
KISS ANDOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk lévő T/4169. számú törvényjavaslathoz szeretnék én is néhány gondolatot hozzátenni, bár nagyon sok minden elhangzott már a miniszteri expozéban, illetve az előttem felszólaló képviselőtársaimtól, amit nem szeretnék megismételni.
Házas József úr említette, hogy a környezetvédelmi törvény végül is gyakorlatilag hatéves törvény, s ez alatt a hat év alatt nem nagyon kellett hozzányúlni. Ezt lehet úgy is értelmezni, ahogy Házas képviselőtársam értelmezte, hogy ez annak idején egy jó törvény volt, de lehet sajnos úgy is értelmezni, hogy talán a kormányzatnál az elmúlt két és fél évben nem volt prioritás a környezetvédelem kérdése.
Ha jól emlékszem vissza, igazán nagy környezetvédelmi témájú törvénnyel talán eggyel-kettővel - a hulladékgazdálkodási, illetve a katasztrófavédelmi törvénnyel, amely részben érintette a környezetvédelmi tárcát - foglalkoztunk itt a Ház előtt, illetve sok apróbb, környezetvédelmet is érintő módosítással. Ennek igazolására, hogy talán mennyire nem prioritás a jelenlegi kormányzatnak a környezetvédelem kérdése: ha emlékeim nem csalnak, még Pepó miniszter úr előterjesztésében van a Ház előtt, de még tárgysorozatba nincs véve egy jelentés, ami most már lassan egyéves lesz. Talán ideje lenne megtárgyalnunk már, hiszen ez az elmúlt négy-öt évről szólna, és ha tovább várunk ennek megtárgyalásával, akkor már történelmi távlatokból kell majd esetleg eme jelentést megtárgyalni, ha a Ház elé kerül.
A törvényjavaslat első része - a magam számára így fogalmaztam meg - a fenntartható fejlődés biztosításának kereteit szabályozza. Bevezeti azt a nagyon fontos elvet, amit többször hangoztattunk a bizottság nevében is, hogy a szennyező fizet. Ehhez hozzárendeli a megfelelő intézményrendszert, hatósági rendszert. Itt valóban osztanunk kell azon aggályainkat, hogy az amúgy is túlterhelt környezetvédelmi felügyelőségeknek - amelyeket gyakorlatilag a környezetvédelmi bizottság az elmúlt két évben végighallgatott, és bizony volt olyan felügyelőség, ahol egy napra majdnem száz ügyirat elintézését kellett teljesíteni az ügyintézőknek - ilyen leterheltség mellett valóban jut-e majd energiájuk és idejük a megnövekedett feladatok ellátására.
A törvényjavaslat 20. és 21. §-a foglalkozik a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosításával. Az elvvel természetesen a Magyar Igazság és Élet Pártja is egyetért, hogy minél nagyobb területeket kell a természetvédelmi területek közül visszavásárolni, illetve, ha más mód nincs rá, kisajátítani és a nemzeti parkok kezelésébe, vagyonkezelésébe adni.
De engedtessék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra - talán itt az előző napirendhez, a földtörvény módosításához kapcsolódva -, hogy bizony ez veszéllyel is járhat. Az ország területének most már több mint 10 százaléka lehet ilyen védett természeti érték. Akinek az ország területének 10 százaléka a kezébe kerül vagy kerülhet, az gyakorlatilag már az egész ország fölött is könnyen rendelkezhet. Tehát itt nagyon meg kell néznünk, hogy milyen körök, kik állnak ezen tulajdonok mögött, milyen érdekeket szolgál ez a kisajátítás, illetve visszavásárlás. Nehogy véletlenül egyik pillanatról a másikra országunk területének 10 százaléka idegenek kezébe kerüljön!
A következő, a 22. § a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvény módosítása. Nagyon helyes elv, ami itt le vagyon írva, hogy minél több szervezet, laboratórium és egyéb megfelelő minősítést kaphasson. De azt hiszem, hogy mindezek mellett szükséges lenne, hogy legyenek is ilyen intézmények, illetve laboratóriumok például Magyarországon. Mert ha lennének, akkor például most Dorog ügyében nem kellene ismét a külföldhöz fordulni azért, hogy egy vitát eldöntendő, valaki Magyarországon valóban akkreditált mérést és valósághű mérést tudjon elvégezni.
A katasztrófa elleni védekezésről és irányítás szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvény módosításának eme jogharmonizációs módosításával mi is egyetértünk, ezt indokoltnak és szükségesnek tartjuk. Ugyanígy tulajdonképpen ezt elmondhatom összegző véleményként a Magyar Igazság és Élet Pártja nevében a törvényjavaslattal kapcsolatban is.
Mi, mint a hatpárti megállapodást is aláíró pártok egyike, azt mondjuk, hogy a jogharmonizációt természetesen az EU-s fenntartásaink ellenére támogatjuk, és ebbe a jogharmonizációba mindenképpen beletartozik a környezetvédelmi tárgyú törvények módosítása is. Így részünkről igennel fogunk szavazni.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
